Varga Gergely szerint továbbra is működni fog az amerikai–román stratégiai partnerség
Fotó: Varga Gergely/Facebook
A közösségi médiát működtető technológiai vállalatok vezetői részéről egyfajta politikai meggyőződés, de akár számítás is szerepet játszhatott Donald Trump letiltásakor – véli Varga Gergely, a budapesti Külügyi és Külgazdasági Intézet vezető kutatója. A lapunknak nyilatkozó Amerika-szakértő szerint az erdélyi magyar kisebbség ügye akkor éri el Washington ingerküszöbét, ha az biztonságpolitikai jelleget ölt, esetleg amerikai gazdasági érdekeket sért. A demokrata Joe Bident, az Amerikai Egyesült Államok 46. elnökét ma iktatják be hivatalába.
2021. január 20., 08:512021. január 20., 08:51
– Donald Trump leköszönő elnök szerint választási csalások történtek az Egyesült Államokban novemberben rendezett elnökválasztáson. Ön a felmerült bizonyítékok, aggályok kapcsán megalapozottnak tartja ezt a megállapítást?
– Választási problémák, kisebb mértékben csalásra utaló jelek voltak, de minden jel szerint ezek érdemben nem befolyásolták a választás végeredményét, azaz azt, hogy Joe Biden győzött. Azokban a tagállamokban, ahol nagyon szoros és vitatott is volt az eredmény, egy többlépcsős procedúra végén a bíróságok általában elutasították Trump jogi csapatának keresetét, a választások felülvizsgálatára vonatkozó kérelmeket. Az azért megállapítható, hogy az Egyesült Államok választási rendszerével, illetve az egyes tagállamoknak a megmérettetés lebonyolítására vonatkozó szabályaival komoly problémák adódtak, s nem először fordulnak elő szabálytalanságok. Tehát van mit helyre tennie a következő években a politikai vezetésnek.
– A január 6-i washingtoni incidens, a Capitolium ideiglenes elfoglalását követő reakció a közösségi média tulajdonosai részéről őszinte, a demokratikus berendezkedést féltő lépés volt, vagy inkább régóta várt ürügy az általuk nem kedvelt politikai szereplő megbüntetésére?
– Köztudott, hogy ezen technológiai vállalatok élén általában olyan vezetők ülnek, akik hagyományosan a liberális politikai megközelítést vallják magukénak. Ők nyilván kritikusak voltak Trump politikájával, de talán általában a jobboldali, konzervatív politikával szemben is. Részükről egyfajta politikai meggyőződés, de akár számítás is szerepet játszhatott a döntésükben. Az is nyilvánvaló, hogy ezek a nagyvállalatok rendkívül szoros kapcsolatot ápolnak a demokratákkal.
A most hatalomra kerülő Biden-adminisztrációval számos kulcspozícióban olyan személyek fognak ülni, akik ezektől a technológiai cégektől érkeztek, vagy azokkal szoros kapcsolatokban álltak. A Biden-kormányzat előtt álló törvényhozás napirendjén a technológiai vállalatok szabályozása is szerepel. Ezek a cégek részben jó pontokat is próbáltak szerezni Bidenéknél lépéseikkel.
– Míg Trump elnök letiltása a Capitolium „ostromának” kontextusában értelmezendő, addig az úgyszintén halálos áldozatokat követelő, óriási anyagi kárral járó Black Lives Matter-tüntetéseket nem követték hasonló letiltások. Kettős mérce?
– A technológiai cégek saját maguk által felállított feltételrendszerei meglehetősen önkényesen alkalmazhatók. Egyéni mérlegelésen múlik, hogy ki az, akit letiltanak adott esetben, vagy milyen büntetést rónak ki. A nagy számok alapján érezhető az aránytalanság. Jellemzően inkább jobboldali, populistának bélyegzett politikusokkal szemben határozottabban, gyorsabban lépnek fel e cégek képviselői. Ez rendkívüli mértékben sérti a szólásszabadságot. Ezek a médiumok óriási elérhetőséggel rendelkeznek a lakosság, a felhasználók tekintetében, nagy mértékben befolyásolják a közéleti diskurzust. Éppen ezért nem lehet arra hivatkozni, hogy magánvállalatok, és saját szerződéses szabadságuk mentén vesznek fel vagy tiltanak le online platformjaikról általuk minősített szereplőket.
Ezek a lépések messze túlmutatnak egy magáncég hatáskörén, ami a szólásszabadságot és közéleti nyilvánosságot illeti. A politikának fontos, sürgős feladata lenne valamilyen formában tisztázni a szektorral összefüggő alapvető jogokat érintő kérdéseket. A vonatkozó hatásköröket, jogosultságokat olyan testületeknek kellene delegálni, amelyek megfelelnek a demokratikus normáknak.
– Lépjünk egyet. Marad, mélyül, vagy enyhülni fog a politikai megosztottság Joe Biden elnöksége alatt?
– Biden elnökké választása, hivatalba lépése nem fogja begyógyítani a sebeket, nem fogja megszüntetni az amerikai társadalmi csoportok közötti rendkívül mély törésvonalakat.
Ha ezt a szembenállást enyhíteni akarják, akkor gesztusokkal is lehet élni a másik oldal felé, nem elvitatva azt, hogy Bidennek van világos felhatalmazása, jogköre a kormányzati irány meghatározására. Adott esetben olyan kormányzati prioritásokat is meg lehet fogalmazni, amely bizonyos területeken kapcsolódási pontokat jelent a demokrata oldal egyes fontos programpontjai és akár a trumpista, populista politikai mozgalom agendája között. Ilyen lehet például a leszakadó rétegek, az amerikai rozsdaövezetek problémáinak kezelése. Ezen a területen sok lehet a kapcsolódási pont, s akár egyetértés is kialakulhat a különböző politikai oldalak között.
Fotó: Facebook/Joe Biden
– Mire számíthat Európa Joe Bidentől 2021-ben?
– Lesznek látványos gesztusok, kézfogások, csúcstalálkozók, amelyek azt lesznek hivatottak demonstrálni, hogy az Egyesült Államok visszatért a nemzetközi porondra, visszavette globális vezető szerepét, az európai–amerikai kapcsolatokban egyfajta normalizálódás várható. A felszínen jelen lesz a közeledés az Atlanti-óceán két partja között, de a stratégiai, gazdasági kérdésekben azért megmaradnak az érdekellentétek, így Oroszország és Kína vonatkozásában.
Néhány héttel ezelőtt kötött az Európai Unió befektetési megállapodást Kínával, amelyet a most szerveződő Biden-adminisztráció is hevesen ellenez. De a NATO vonatkozásában az európai országok katonai kiadásának alacsony szintje az elkövetkezőkben is kritika tárgyát fogja képezni Washington részéről. A klímaváltozás vagy a nemzetközi migráció tekintetében például az eddiginél jóval szorosabb kapcsolatokra lehet számítani, hiszen a Biden-adminisztráció és az EU több meghatározó állama hasonló értékszemléletet képvisel ezekben a kérdésekben.
– Sok elemző biztos abban, hogy a magyar–amerikai kapcsolatok rossz irányt vesznek Bidennel. Ön is így látja?
– Az elmúlt négy évben, Trump elnöksége alatt, s különösen az utóbbi másfél-két évben a magyar–amerikai kapcsolatok rendkívüli mértékben fejlődtek, ha regionális összehasonlításban nem is játszott Magyarország kitüntetett szerepet. Az utóbbi években is voltak viták, nézeteltérések, de a Biden-adminisztráció beköszöntével számítani lehet arra, hogy a Barack Obama vezette kormányzás idejéből ismert, azokhoz hasonló viták fognak megjelenni a kétoldalú viszonyban.
– És Románia mire számíthat a demokrata elnöktől?
– Románia az elmúlt években is rendkívül szoros kapcsolatot épített ki az Egyesült Államokkal, kormányzatokon átívelő stratégiára alapoz. Lengyelország mellett a kelet-közép-európai régióban Amerika számára az egyik legfontosabb pillér. Amerikai támaszpontok is vannak Romániában, a fekete-tengeri térség biztonságának szavatolásában szoros a védelmi együttműködés. Ez a kapcsolatrendszer a továbbiakban is működni fog.
– Az erdélyi magyarok, a romániai kisebbségi kérdés látszik-e Washingtonból?
– Az elmúlt két-három évtized tapasztalatai alapján ezek a kérdések akkor jelennek meg az amerikai politika radarján, amikor már nagyon veszélyeztetik az Egyesült Államok érdekeit, vagy ha Washingtonnak is fontos, hogy ezekbe a kérdésekbe beleszóljon. Talán utoljára a NATO-, illetve az EU-bővítés kapcsán kerültek valamelyest az amerikai politikai elit figyelmébe ezek a kérdések.
Ezeket a témákat sajnos az Egyesült Államok olyan problémaként kezeli, amelyek az adott államok abszolút belügyeinek számítanak. Az amerikai érdekérvényesítést zavaró témaként tekint inkább e kérdésekre. Példaként említhető ilyen tekintetben az ukrajnai helyzet. Ismeretes, hogy a magyar kormány nagyon határozottan lép fel a kárpátaljai magyarokat ért jogsértések miatt a NATO keretein belül. Washington viszont éppenséggel Magyarországot bírálja ezért.
Sajnálatos módon az amerikai politika hallgatása bátorítólag is hathat olyan romániai vagy más térségbeli országok szereplőire, akik politikai célokra használnák fel a kisebbségeket érintő kérdéseket. A demokrata adminisztráció nem fog változást hozni ebben az amerikai megközelítésben.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Texas déli részén a villámáradás halálos áldozatainak száma szombatra meghaladta a húszat, miközben további több mint húsz embert, főként egy gyerektábor lakóit változatlanul keresték.
Az ukrán külügyminisztériumba bekérették Magyarország kijevi nagykövetét, Heizer Antalt, a Budapestről érkező „barátságtalan nyilatkozatok” miatt – közölte a Kárpáthír portál.
Az amerikai képviselőház maratoni vita után elfogadta az adócsökkentésről, egyben kiadáscsökkentésről szóló átfogó törvényjavaslatot csütörtökön, ami szinte azonnal Donald Trump elnök elé kerülhet aláírásra.
Az Egyesült Államok nem állítja le teljesen az ukrajnai fegyverszállításokat, de gondoskodnia kell arról, hogy neki is maradjon elegendő fegyvere – jelentette ki Donald Trump amerikai elnök.
Donald Trump és Vlagyimir Putyin közel egy órán át telefonáltak az ukrajnai rendezésről, de Oroszország nem enged a céljaiból – közölte a The Guardian szerint Putyin külpolitikai tanácsadója, Jurij Usakov.
Autóból az utcán tartózkodókra nyitott tüzet egy fegyveres Chicagóban, négyen meghaltak, és 14-en megsebesültek – közölték az amerikai nagyváros hatóságai csütörtökön.
Jövő heti plenáris ülésének hétfői munkanapán vitát tarthat, csütörtökön pedig szavazhat az Európai Parlament Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke ellen beadott bizalmatlansági indítvány ügyében – közölte az RTBF
A Hamász nyitott a gázai tűzszünetre, de egyelőre nemet mondott az Egyesült Államok által támogatott fegyvernyugvási tervre, mivel a születendő megállapodásnak a háború teljes lezárását kell eredményeznie – közölte az iszlamista fegyveres szervezet.
Ukrajnának sürgősen „minden lehetséges támogatásra” szüksége van Oroszország elleni védekező háborújában – jelentette ki Mark Rutte NATO-főtitkár szerdán a Fox News amerikai televíziónak adott nyilatkozatában, egyúttal rugalmasságot kért az Egyesült Államoktól, miután a Pentagon bejelentette, hogy szünetelteti bizonyos feg
A kijevi vezetés felfegyverzésével a nyugati országok csupán elhúzzák a harci tevékenységet Ukrajnában – figyelmeztetett Vlagyimir Putyin orosz elnök.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!