Ez elsősorban azért fontos, hogy ne vonja el az Egyesített Erők kötelékébe tartozó katonák figyelmét az esetleges provokációk észlelésétől és megakadályozásától, továbbá lehetőségük legyen az önvédelemre az ENSZ alapokmányának ide vonatkozó cikkelye értelmében – tette hozzá a parancsnokság a közleményben, nem zárva ki annak lehetőségét, hogy ellenséges részről a tűzszünet megsértésére kerülhet sor. A legújabb tűzszünetről szerdán videokonferencia útján állapodott meg a Kijev, Moszkva és az EBESZ képviselőiből álló úgynevezett minszki összekötő csoport. A felek állítólag megállapodtak abban is, hogy egyik fél sem vet be drónokat, valamint nem telepít nehézfegyvereket lakott területekre.
Korábban már mintegy kéttucatszor kíséreltek meg a szemben álló felek tartós tűzszünetet teremteni, de ezek a próbálkozások rendre kudarcba fulladtak.

A fegyvernyugvás előfeltétele annak, hogy a több mint hat éve tartó konfliktusról újabb csúcstalálkozót lehessen tartani. Angela Merkel német kancellár és Emmanuel Macron francia elnök szeretné tárgyalóasztalhoz ültetni Vlagyimir Putyin orosz elnököt és Volodimir Zelenszkij ukrán államfőt.
Az Oroszországgal határos ukrajnai Luhanszk és Donyeck megyében több mint hat éve dúl kisebb-nagyobb intenzitású fegyveres konfliktus, már körülbelül 13 ezer ember halt meg.

2018 februárjában életbe lépett a Donyec-medence Ukrajnába történő visszaintegrálásáról szóló ukrán törvény, amely Oroszországot agresszornak, megszálló államnak, a szakadár ellenőrzés alatti településeket pedig Oroszország által ideiglenesen megszállt területeknek minősítette. A jogszabály alapján az addig terrorellenesnek nevezett belügyi művelet fokozatosan, április végétől pedig hivatalosan katonaivá alakult át, és új neve Egyesített Erők Művelete lett. Moszkva váltig tagadja, hogy támogatná fegyverekkel, illetve katonákkal a kelet-ukrajnai szakadárokat, a Donyec-medencében dúló háborút Ukrajna belső konfliktusának, polgárháborúnak nevezi.