Szili Katalin: fontos alapelv a szülőföldön boldogulás elősegítése és a világ magyarságának együttműködése
Fotó: Vajda János/MTI
Szili Katalin miniszterelnöki főtanácsadó szerint az Európai Uniónak mint politikai és értékközösségnek „fel kell vállalnia” a nemzeti kisebbségek ügyét.
2024. szeptember 21., 20:442024. szeptember 21., 20:44
A politikus szombaton Debrecenben, a Vasárnapi Iskola Alapítvány éves összetartó tanácskozásán azt mondta, az unió nem tesz különbséget az európai országokban élő, mintegy ötvenmilliós őshonos kisebbség és a bevándorló kisebbségek között. Hangoztatta: az Európai Uniónak be kell látnia, hogy Európa hosszú távú stabilitásának a kérdése az őshonos nemzeti kisebbségek ügyének rendezése.
A debreceni református egyetemi templomban tartott, a Nemzetpolitika aktuális kérdései című előadásában a miniszterelnöki főtanácsadó a hosszú távú megmaradás lényegi elemének nevezte, hogy a határon kívül élő magyar fiataloknak a kultúrán, a nyelven keresztül biztosítsák az identitás megtartását, amiben nagy szerepet vállalnak a Vasárnapi Iskola Alapítvány önkéntesei.
A nemzetpolitikai stratégia összetevőiről szólva kiemelte, hogy már mintegy 1,4 millióan kapták meg a magyar állampolgárságot. Ugyanakkor felhívta a figyelmet a környező országokban élő magyarság kollektív jogainak a fontosságára, mert megfogalmazása szerint „a kollektív jogok nélküli integráció asszimilációt jelent”.
Szili Katalin előadásában kiemelte, „a nemzet megmaradásának egyik kulcsa az oktatás”. A magyar jövőt a magyar iskolák biztosítják, ezért a kormány „bölcsődétől a felsőoktatásig” támogatja a határon túli fiatalokat – fűzte hozzá.
Minden magyar számít, mindenki számíthat ránk, és mi is számítunk mindenkire – mondta Szili Katalin miniszterelnöki főtanácsadó a Vállalkozók Országos Szövetsége (VOSZ) által kezdeményezett Partiumi Fórum pénteki eseményén Nagykárolyban.
Emlékeztetett arra, hogy
Megemlítette az óvodafejlesztési támogatást: 2016 óta 900 beruházás valósult meg, a felújítások mellett 150 új óvoda, illetve bölcsőde épült a határon túli magyar területeken.
Az identitásőrzés szempontjából Szili Katalin kiemelte a Határtalanul programot, amelynek keretében 2011 óta több mint félmillió hazai diák vett részt kirándulásokon a szomszédos országokban, csak ebben az évben 1510 kirándulás keretében több mint 45 ezer diák járt külhoni magyar területeken.
Az elmúlt tizenhárom évben sikerült úgy összekovácsolni a nemzetet, hogy az Trianon óta sosem látott egységet jelent – hangoztatta Szili Katalin miniszterelnöki főtanácsadó szombaton Sátoraljaújhelyen, a Rákóczi Táborban.
A tanácskozás szünetében Nagy Éva, a Vasárnapi Iskola Alapítvány szakmai vezetője az MTI-nek elmondta: a civil szervezetbe tömörült hazai pedagógusok havonta egy-két alkalommal hétvégeken tartanak történelmi, magyar nyelvi és irodalmi képzéseket, illetve közösségépítő foglalkozásokat egy-egy határon túli magyar településen.
Ma már nem egy helyen a diákok mellett a szülők is részt vesznek ezeken a foglalkozásokon, munkájukkal 20-30 település magyarjait érik el elsősorban Erdélyben és a Felvidéken. Kárpátalján a háború miatt most szünetel a missziójuk – tette hozzá a szakember.
Szili Katalin miniszterelnöki megbízott szerint még mindig aktuális az elmúlt harminc év kiemelkedő RMDSZ-dokumentuma, a Kolozsvári Nyilatkozat, amely elsőként fogalmazta meg az erdélyi magyarság önrendelkezési igényét.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Péter apostol sírjánál kezdődik, majd a Szent Péter téren folytatódik XIV. Leó jelképekben gazdag beiktatási szertartása, amely politikai találkozókra is lehetőséget ad vasárnap.
Romániai idő szerint szombaton 11 óráig több mint 270 ezer román állampolgár szavazott külföldön az elnökválasztás második fordulójában – derül ki az Állandó Választási Hatóság (AEP) valós idejű adataiból.
Nem kívánta kommentálni a Krónika kérdésére az Egyesült Államok Belbiztonsági Minisztériuma (DHS) azt az értesülést, miszerint Romániának a vízummentességi programból való kizárásához hozzájárult a tavalyi elnökválasztás eredményének érvénytelenítése.
Romániai idő szerint pénteken 21 óráig több mint 200 ezer román állampolgár szavazott külföldön az elnökválasztás második fordulójának első napján – derül ki az Állandó Választási Hatóság (AEP) valós idejű adataiból.
A szemben álló felek ezer-ezer fős hadifogolycserében állapodtak meg Isztambulban, az orosz-ukrán tárgyalásokon – jelentette be Vlagyimir Megyinszkij, az orosz küldöttség vezetője pénteken, a tárgyalások befejezése után az orosz sajtónak.
13 óra környékén meghaladta az 50 ezret a külföldi szavazókörökben urnákhoz járuló román állampolgárok száma, így a 3139 levélvokssal együtt már 55 ezerhez közelített a szavazatok száma.
A tavalyi elnökválasztás érvénytelenítéséhez kapcsolódó botrány is hozzájárult ahhoz, hogy az Egyesült Államok kizárta Romániát a vízummentességi rendszerből.
Az izraeli hadsereg csütörtökön fokozta a Gázai övezetben folyó hadműveleteket, amelyek során több mint 100 ember halt meg, miközben Donald Trump amerikai elnök „szabadságövezet” létrehozását javasolta az enklávéban.
Romániai idő szerint csütörtökön 22 órakor megnyílt az első külképviseleti szavazóhelyiség az új-zélandi Aucklandben, és ezzel elkezdődött a külföldi szavazás az elnökválasztás második fordulójában.
Ukrajna Rusztem Umerov védelmi miniszter vezetésével küld delegációt Isztambulba, hogy pénteken tárgyalásokat folytasson az orosz féllel – közölte Volodimir Zelenszkij ukrán elnök csütörtöki ankarai sajtótájékoztatóján.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!