Szili Katalin miniszterelnöki főtanácsadó beszédet mond a Professzorok Batthyány Köre által szervezett konferencián
Fotó: MTI/Vajda János
Az elmúlt tizenhárom évben sikerült úgy összekovácsolni a nemzetet, hogy az Trianon óta sosem látott egységet jelent – hangoztatta Szili Katalin miniszterelnöki főtanácsadó szombaton Sátoraljaújhelyen, a Rákóczi Táborban.
2023. október 14., 16:572023. október 14., 16:57
Szili Katalin, aki a nemzetpolitikáról és a magyarságról tartott előadást a Professzorok Batthyány Köre által szervezett konferencián, kiemelte: ez az egység megmutatkozik a magyarság együttműködésében, és ezt az intézményrendszer is jelzi, hiszen tovább él a Magyar Állandó Értekezlet (Máért) és létrejött a Magyar Diaszpóra Tanács.
– hangsúlyozta. Szili Katalin elmondta, a Máért minden évben, legközelebb pedig november 17-én ülésezik, akkor olyan, nemzetstratégiához kapcsolódó kérdésekről döntenek, amelyek a többi között az oktatás és a kultúra fejlesztését, valamint az identitás kérdéskörét érintik. A miniszterelnöki főtanácsadó beszélt a Kőrösi Csoma Sándor- és a Petőfi Sándor-programról is, emellett elmondta, Sárospatakon olyan középiskolai osztály indult, ahol a „magyar tudatú fiatalok” nagyszüleik és dédszüleik gyökereit keresik.
Előadásában hangsúlyozta, a kormánynak minden magyar számít, éljen bárhol a világban, ugyanakkor az is fontos, hogy minden magyar számíthat az anyaországra. Ezért lényegesnek tartják, hogy elősegítsék a szülőföldön élést, a boldogulást a Kárpát-medencében – tette hozzá. Szólt arról, az európai uniós állampolgársággal „kinyílt a világ”, hiszen mindenki ott él, ahol szeretne. Ugyanakkor az is elvárható, hogy a szülőföldön maradással a kormány hosszú távon biztosítsa a Kárpát-medencei magyarság sorsát – mondta.
Szili Katalin kiemelte, „Magyarország az egységes magyar nemzet összetartozását szem előtt tartva felelősséget visel a határon kívüli magyarságért”, ez pedig a hétköznapi gondoskodást és együttműködést is magában foglalja. Közölte, az elmúlt tizenhárom évben sikerült egységet teremteni az állampolgárság és az ahhoz kapcsolódó választójog megadásában, az autonómia kérdését tekintve ez a tömbben élő magyarság számára a területi, a szórványban élő magyarságnak pedig a személyi és kulturális autonómia megadását jelenti.
Szili Katalin úgy fogalmazott, „egy egyesült Európa képe látszik felsejleni”, viszont szerinte a most zajló globális folyamatok azt diktálják, hogy „ne az egyesült Európa irányába, hanem a nemzeti sajátosságok megőrzése mellett a nemzetek Európájában gondolkodjunk”.
A miniszterelnöki főtanácsadó demográfiai adatokról is beszámolt. Elmondta, a friss népszámlálási adatok szerint Romániában 1 113 973 a magyar nemzetiségűek száma, ez magában foglalja annak a 2,48 millió embernek a 4,5 százalékát is, akiknek a nemzetisége ismeretlen. Hozzátette, 977 450 magyar nemzetiségű vallotta magát magyar anyanyelvűnek.
Szlovákiában a 2021-es adatok szerint mintegy 460 ezer ember alkotja a felvidéki magyarságot, és 2013-mal csökkent a magyar népesség száma a 2011-es népszámlálás óta. A Vajdaságban 13-ról 10,48 százalékra csökkent a magyarság aránya, ez mintegy 200 ezer embert jelent - ismertette.
Hozzátette, Horvátországban 2021-ben 10 315-en vallották magukat magyarnak.
Szlovéniában a meglévő állami statisztikai adatokból származtatták a népszámlálási adatokat, ezek alapján 6 ezer magyar élhet az országban, egyesek ezt a számot 10 ezerre becsülik. Ukrajnában 2001 óta nem volt népszámlálás, becslések szerint Kárpátalján a magyar nemzetiségűek száma 21 ezerrel csökkent a legutóbbi adatokhoz képest – ismertette Szili Katalin.
Az Európai Bizottság egyenlőségért felelős biztosának őshonos kisebbségek ügyében tapasztalható tétlenségét bírálta, illetve a nemzeti régiókról szóló európai polgári kezdeményezés kapcsán a jogalkotás megindítását sürgette Vincze Loránt.
Bírálja Romániát az elnökválasztás körüli botrányok miatt egy, az Egyesült Államok külügyminisztériumának honlapján olvasható elemzés, amely ugyanakkor Magyarországhoz empatikusan viszonyul.
Elutasította a Ursula von der Leyennel, az Európai Bizottság elnökével szemben benyújtott bizalmatlansági indítványt az Európai Parlament csütörtökön.
Orbán Viktor miniszterelnök részvétét fejezte ki, a magyar külügyminisztérium pedig bekérette Ukrajna budapesti nagykövetét, miután ukrán toborzótisztek kényszersorozás közben megvertek egy magyar férfit Kárpátalján, aki később belehalt sérüléseibe.
Nagy-Britannia és Franciaország megteremti annak lehetőségét, hogy szükség esetén összehangolt módon alkalmazhassa önálló nukleáris elrettentő erejét – áll a két kormány csütörtökön ismertetett új nukleáris együttműködési deklarációjában.
A Hamász palesztin iszlamista terrorszervezet szerdán közölte, hogy beleegyezett tíz túsz szabadon bocsátásába a gázai tűzszünet elérésére tett erőfeszítések keretében.
Az Egyesült Államok tüzérségi lövedékeket és mobil rakétatüzérségi rakétákat szállít Ukrajnának – közölte két amerikai tisztségviselő szerdán a Reuters hírügynökséggel, napokkal azután, hogy Donald
Románia új elnöke, Nicușor Dan egy politikai szerelmi háromszög középpontjában áll, mivel Emmanuel Macron francia elnök és Friedrich Merz német kancellár páneurópai pártjai egyaránt udvarolnak neki, hogy csatlakozzon hozzájuk – írja a Politico.
Románia nemzetbiztonsági okok miatt kitiltotta területéről Ion Cebant, Chisinău főpolgármesterét, a Nemzeti Alternatíva Mozgalom (MAN) vezetőjét és másik két moldovai állampolgárt – erősítette meg szerdán a bukaresti külügyminisztérium.
Nem reagált érdemben a Kreml Donald Trump azon kijelentésére, miszerint Vlagyimir Putyin orosz elnök ostobaságokat mondott neki Ukrajna kapcsán.
szóljon hozzá!