Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter
Fotó: MTI
Az ukrán kormány két nacionalista célt tűzött ki maga elé: az egyik, hogy a kisebbségek ne tanulhassanak, a másik, hogy ne beszélhessenek a saját nyelvükön – jelentette ki a külgazdasági és külügyminiszter csütörtökön Budapesten.
2018. március 01., 16:562018. március 01., 16:56
2018. március 01., 16:572018. március 01., 16:57
Szijjártó Péter egy más témában tartott sajtótájékoztatón az MTI kérdésére arra reagált, hogy az ukrán alkotmánybíróság alkotmányellenesnek minősítette azt a törvényt, amely lehetőséget biztosított arra, hogy a kisebbségek, ha a 10 százalék fölötti hányadot elérik egy bizonyos térségben, használhassák a saját nyelvüket.
„Ukrajnában brutális támadást indítottak a nemzeti közösségek ellen, nem véletlen az a sorozat, amely az oktatási törvénnyel kezdődött, majd a KMKSZ székháza elleni támadásokkal folytatódott, és most megsemmisítik a nyelvtörvényt, amely lehetőséget biztosított, hogy a kisebbségek használhassák a saját nyelvüket” – fogalmazott Szijjártó Péter, aki szerint egy jogállamban nem történhetne meg az, ami Ukrajnában megtörténik. A tárcavezető hozzátette, miközben Ukrajna támogatást és szolidaritást vár el az európai országoktól, „hátba szúrja őket a nemzetiségeik elleni brutális intézkedésekkel”.
Hangsúlyozta: jelenleg három nyelvtörvény van az ukrán parlament előtt, mindhárom sokkal rosszabb annál, mint amit az ukrán alkotmánybíróság szerdán megsemmisített. Eddig 10 százalékhoz kötötték a nyelvhasználat határát, a mostani tervezetek 33 százalékhoz akarják kötni. A tárcavezető szerint az elmúlt időben a nemzeti kisebbségek ügyében Ukrajnában történt fejlemények megerősítik Magyarországnak azt az álláspontját, hogy nem támogatja Ukrajna euroatlani integrációs törekvéseit, amíg helyre nem állítja a kisebbségeket megillető jogokat. Hozzátette: Ukrajnát nem lehet komolyan venni mint az EU és a NATO felé őszintén közeledő országot.
Ezzel egy időben Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter csütörtöki budapesti sajtótájékoztatóján a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) ungvári székházát ért támadás ügyében arról beszélt, a magyar kormány nem hagyhatja, hogy akár csak egyetlen magyart is megfélemlítsenek Kárpátalján. Megerősítette, hogy a kabinet úgy döntött, biztosítja a székház helyreállításának költségeit. Lázár János közölte: a kormányt aggodalommal tölti el, hogy egy hónapon belül ez már a második olyan súlyos atrocitás volt, amelyet magyar sérelemre követnek el Kárpátalján.
Az Egyesült Államok és Nagy-Britannia után Franciaország is jelezte, hogy engedélyezi Ukrajnának nagy hatótávolságú fegyverek bevetését orosz területen lévő célpontok ellen.
Üdvözölte szombaton a külügyminisztérium, hogy a kínai hatóságok 2025. december 31-ig törölték a román állampolgárok vízumkötelezettségét.
Az olasz jobbközép kormány tagjai szerint összefüggés van a nőkkel szembeni erőszak erősödése és az illegális migráció között, ahogyan ezt a felsőház elnöke, Ignazio La Russa is hangsúlyozta az áldozatokra emlékezve csütörtök este.
Vasárnap 9 óráig 227 678 választópolgár szavazott külföldön a romániai elnökválasztás első fordulójában – derül ki az Állandó Választási Hatóság (AEP) valós idejű adataiból.
A magyar származású Gorka Sebestényt nevezte meg terrorizmus elleni főigazgatóként és elnöki tanácsadóként Donald Trump pénteken.
Két nappal a hazai szavazókörök megnyitása előtt megkezdődött pénteken a romániai elnökválasztás a külföldi választókörzetekben.
Donald Trump választási győzelme is hozzájárult ahhoz, hogy Joe Biden amerikai elnök engedélyezte Ukrajnának az amerikai rakéták bevetését mélyen Oroszország területén fekvő célpontok ellen.
Bulgária és Románia is előrelépett a schengeni övezetbe való csatlakozás feltételeinek teljesítésében, így januári csatlakozásuk reális célkitűzés – jelentette ki Ylva Johansson pénteken Budapesten.
Irán pénteken bejelentette, hogy új, fejlett urándúsító centrifugákat helyezett üzembe.
Schengen-tag lehet Románia január elsejétől, miután megállapodás született a témában – jelentette be pénteken Budapesten Orbán Viktor magyar és Marcel Ciolacu román miniszterelnök.
szóljon hozzá!