Fotó: MTI
Az a kötelességünk, hogy megvédjük a magyar embereket, éljenek Magyarországon, a határon túl, vagy akár több ezer kilométerre - jelentette ki Szijjártó Péter. Rámutatott: minden nemzetközi intézményt fel kell használni, hogy a „gyalázatos” ukrajnai törvénymódosítás ne léphessen életbe.
2017. szeptember 11., 14:502017. szeptember 11., 14:50
2017. szeptember 11., 14:532017. szeptember 11., 14:53
A magyar külgazdasági és külügyminiszter hétfői budapesti sajtótájékoztatóján közölte: telefonon egyeztetett Brenzovics Lászlóval, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség elnökével a további lépésekről az ukrán oktatási törvény ügyében.
Tájékoztatása szerint hétfőn a helyzetet ismertető és intézkedést sürgető levélben fordul az EBESZ főtitkárához, az EBESZ nemzeti kisebbségi főbiztosához és soros elnökéhez. Hasonló módon sürget intézkedést az ENSZ emberi jogi főbiztosánál, az ET főtitkáránál, valamint az unió szomszédságpolitikáért és csatlakozási tárgyalásokért felelős biztosánál.
Az elmúlt több mint fél évben minden egyes magyar-ukrán kétoldalú tárgyalás fő napirendi pontja az ukrajnai törvénymódosítások voltak, beleértve az oktatási, az állampolgársági és a nyelvtörvényeket egyaránt - mondta Szijjártó Péter.
A román külügyminisztérium is aggodalmának adott hangot csütörtökön az ukrán parlament által kedden elfogadott új oktatási törvény kapcsán, amely gyakorlatilag ellehetetleníti az Ukrajnában élő nemzeti kisebbségek anyanyelvi oktatását.
Hangsúlyozta: továbbra is szégyenteljesnek és gyalázatosnak tartják az új oktatási törvényt, amely az európai értékekkel és jogszabályokkal összeférhetetlen módon drasztikusan korlátozza a kisebbségek, így a magyar nemzeti közösség hozzáférését az anyanyelvi oktatáshoz, gyakorlatilag ötödik osztálytól felfelé azt lehetetlenné teszi.
A miniszter kiemelte: ez a törvény nemcsak a magyar-ukrán kapcsolatokról szóló jogszabályokat, az Unió és Ukrajna közötti társulási megállapodást, hanem az ukrán alkotmányt is súlyosan sérti.
Felidézte, hogy Magyarország volt a leghangosabb támogatója az ukránok vízummentességének, elsők között ratifikálta a társulási megállapodást, és geopolitikai helyzetéből fakadóan némi rizikót is vállalva gázt szállított Ukrajnának, 2600 ukrán gyermek üdültetését biztosította, 600 millió forint értékben pedig humanitárius akciókat indított.
Van abban is némi cinizmus, hogy ez a döntés, „éppen véletlenül” azután született meg, hogy a vízummentesség és a társulási megállapodás ügyében minden európai ratifikációs folyamat végbement – közölte.
Közös levélben fordultak pénteken kárpátaljai magyar szervezetek és történelmi egyházak az ukrán állam vezetőihez, azt kérve, hogy a közoktatási törvény szeptemberben tervezett módosítása során messzemenően vegyék figyelembe a kisebbségek jogait.
Szijjártó Péter hozzátette: a nemzetközi diplomáciai csatornákon a leghatározottabban lépnek fel, és az az utasítása is érvényben van, hogy
Kérdésre közölte: a témáról hétvégén egyeztetett négy külügyminiszterrel Tallinban, az uniós tárcavezetők információs találkozóján is. Emellett a keleti partnerség külügyminiszterei előtt is felhozta hangsúlyosan a kérdést.
Kitért arra is, most következik az emberi jogi tanács ülése, ahol véleményt mond az ENSZ testülete, és ott határozottan fellépnek Ukrajna elítélése érdekében.
Romániai idő szerint pénteken 21 óráig több mint 200 ezer román állampolgár szavazott külföldön az elnökválasztás második fordulójának első napján – derül ki az Állandó Választási Hatóság (AEP) valós idejű adataiból.
A szemben álló felek ezer-ezer fős hadifogolycserében állapodtak meg Isztambulban, az orosz-ukrán tárgyalásokon – jelentette be Vlagyimir Megyinszkij, az orosz küldöttség vezetője pénteken, a tárgyalások befejezése után az orosz sajtónak.
13 óra környékén meghaladta az 50 ezret a külföldi szavazókörökben urnákhoz járuló román állampolgárok száma, így a 3139 levélvokssal együtt már 55 ezerhez közelített a szavazatok száma.
A tavalyi elnökválasztás érvénytelenítéséhez kapcsolódó botrány is hozzájárult ahhoz, hogy az Egyesült Államok kizárta Romániát a vízummentességi rendszerből.
Az izraeli hadsereg csütörtökön fokozta a Gázai övezetben folyó hadműveleteket, amelyek során több mint 100 ember halt meg, miközben Donald Trump amerikai elnök „szabadságövezet” létrehozását javasolta az enklávéban.
Romániai idő szerint csütörtökön 22 órakor megnyílt az első külképviseleti szavazóhelyiség az új-zélandi Aucklandben, és ezzel elkezdődött a külföldi szavazás az elnökválasztás második fordulójában.
Ukrajna Rusztem Umerov védelmi miniszter vezetésével küld delegációt Isztambulba, hogy pénteken tárgyalásokat folytasson az orosz féllel – közölte Volodimir Zelenszkij ukrán elnök csütörtöki ankarai sajtótájékoztatóján.
XIV. Leó pápa címert választott magának, és feltűnt mellette személyi titkára is, Edgard Iván Rimaycuna 36 éves perui pap.
A magyar kormány nem foglal állást egyik jelölt mellett sem, a jövőbeni megválasztott elnökkel viszont – az RMDSZ-szel egyeztetve – jó kapcsolatot kívánnak kialakítani a jövőben jelentette ki a Híradó.hu kérdésére Nacsa Lőrinc.
Rómában folytatta külföldi turnéját szerdán George Simion, a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) elnöke, a szélsőjobboldal államfőjelöltje.
szóljon hozzá!