– mondta. Példaként, négy kritikus pontként a bevándorlás elleni határozott fellépést, a hatékony koronavírus-védőoltások származási országtól független biztosítását, a segélyezés helyetti beruházástámogatást és az ukrajnai háborúból való kimaradást említette.

Közölte, a külpolitikai stratégia a kölcsönös tiszteleten alapszik, a cél a lehető legjobb kapcsolatok kiépítése Magyarország fejlődése érdekében.

„Nem azért küldünk nagyköveteket sehova, hogy ott beledumáljunk, hogy az állomáshelyen hogyan kéne csinálni a dolgokat, mert ahhoz nekünk semmi közünk nincsen” – mutatott rá, hozzátéve, hogy ez fordítva is így van.

– figyelmeztetett. A miniszter elmondta, hogy napjainkban a válságok és veszélyek korát éljük, amelyben meg kell óvni az országot a negatív hatásoktól, ehhez viszont mindenekelőtt a veszélyek beazonosítására van szükség.

A fegyveres konfliktusból fakadó gazdasági visszaesést is nagy kihívásnak nevezte, üdvözölte, hogy ennek ellenére idén ismét export- és beruházási csúcs dőlhet.

Beszélt az energiabiztonságról és aláhúzta, hogy a kormány ezen a téren nem ismer semmilyen kompromisszumot, nincs az a nemzetközi politikai cél, amely felülírná az ország ellátására vonatkozó felelősséget, európai uniós szinten még csak tárgyalni sem hajlandó Budapest energiaszankciókról.

  – mondta, úgy vélekedve, hogy az orosz import kiváltása sem rövid, sem közepes távon nem lehetséges. Kitért arra is, hogy a háború és az amiatti élelmiszerellátási válság nyomán újabb migrációs hullámok indulhatnak, ez esetben pedig egy migrációt támogató brüsszeli politika tragikus lehet.

Szijjártó Péter kiemelte, hogy a sikerhez továbbra is segíteni kell a magyar cégek exporttevékenységét és a külföldi vállalatok hazai beruházásait, biztosítani kell az ország energiaellátását, szuverén, nemzeti döntéshozatalon alapuló külpolitikát kell folytatni, illetve fenn kell tartani a politikai stabilitást, ezért fel kell lépni mindenfajta méltánytalan külföldi támadással szemben.

„Itt Európában azt a kommunikációs képzetet próbálják előállítani, hogy mi, magyarok egyedül maradtunk. Egyrészt ez Európában sem igaz (...), ráadásul ezen az európai és észak-amerikai kommunikációs buborékon kívül a magyar kormányzati és azon belül a külpolitika megbecsültsége egyértelműen minden idők egyik legmagasabb szintjén van” – hangsúlyozta.