HIRDETÉS
A menet a Hyde Park mellett húzódó elegáns Park Lane sugárútról indult, és délután megérkezett a parlament elé. A szervezők szombat esti becslései szerint a demonstráció résztvevőinek száma jóval meghaladta az egymilliót. Ez volt a legnagyobb tüntetés Londonban 2003 óta; akkor a készülő iraki háború ellen csaknem kétmillióan vonultak az utcákra. A 2003-as demonstráció volt minden idők legnagyobb tiltakozó megmozdulása Nagy-Britanniában.
A tüntetőkhöz csatlakozott Sadiq Khan, London polgármestere, Nicola Sturgeon skót miniszterelnök és több más politikus.
A brit EU-tagságról 2016 júniusában tartott népszavazáson a résztvevők szűk, 51,89 százalékos többsége arra voksolt, hogy az Egyesült Királyság lépjen ki az Európai Unióból. Theresa May konzervatív párti brit miniszterelnök rendre elveti az újabb népszavazás kiírását célzó kezdeményezéseket, és a múlt héten a londoni alsóház is elutasított egy beterjesztést, amely új népszavazás kiírását indítványozta a brit EU-tagságról.
Az alsóházi kezdeményezést nem támogatta a legnagyobb ellenzéki erő, a Munkáspárt sem. Szombat délutánig csaknem 4,3 millióan írták alá azt a minap megjelent hivatalos petíciót, amely a brit EU-tagság megszűnéséhez (Brexit) vezető folyamat leállítását követeli, és azt, hogy Nagy-Britannia maradjon az Európai Unió tagja. Az aláírások száma két nap alatt több mint hárommillióval nőtt.
A brit kormány és a parlament hivatalos petíciós honlapján megjelent felhívás szerint a kormány rendre azt állítja, hogy a kilépés az Európai Unióból „a nép akarata”. Ezt az állítást azonban meg kell cáfolni, annak bizonyításával, hogy milyen erőteljes a támogatottsága Nagy-Britannia további EU-tagságának, és mivel nem biztos az újabb népszavazás kiírása a brit EU-tagságról, a bennmaradást pártolók szavazzanak a petíció aláírásával – áll a felhívásban.
A brit törvények alapján a parlamentben tárgyalási időt kell biztosítani minden olyan közérdekű petíciónak, amelyet legalább 100 ezer brit állampolgár hitelesen aláír.
