Boris Becker (archív felvétel)
Fotó: Wikipédia/Sven Mandel
Szabadlábra helyezték a brit hatóságok csütörtökön Boris Becker egykori teniszcsillagot. A hatszoros német Grand Slam-tornagyőztest áprilisban ítélte egy londoni bíróság két és fél év szabadságvesztésre, azon a címen, hogy szándékos fedezetelrejtéssel igyekezett megakadályozni adósságkötelezettségeinek behajtását, és ezzel megsértette a brit csődeljárási törvényt.
2022. december 15., 15:172022. december 15., 15:17
Becker ellen az angol-walesi ügyészség húsz vádpontban kezdeményezett büntetőeljárást. A londoni Southwark kerület koronabíróságának esküdtszéke végül három vádpontban állapította meg a 2012 óta Nagy-Britanniában élő Becker bűnösségét, és a bíróság április 29-én, az esküdtek végzése alapján két év hat hónap börtönre ítélte az 55 esztendős, négygyermekes volt teniszsztárt.
Becker azonban csütörtökön, nyolc hónap letöltése után elhagyhatta a börtönt, de a kedvezmény ára az, hogy távoznia kell Nagy-Britanniából is.
A brit belügyminisztérium szóvivője ezt azzal indokolta, hogy
Az adósságokban úszó Becker 2017-ben jelentett személyi csődöt, miután hátralékba került egy 3 millió fontos jelzáloghitel törlesztésével. A hitel a spanyolországi Mallorcán lévő luxusingatlanát terheli.
Beckert a londoni bíróság esküdtszéke a kétheti áprilisi tárgyalás után fedezetként felhasználható vagyoneszközök elvonásában, ingatlanvagyon bevallásának kétrendbeli elmulasztásában és adósságkötelezettségek eltitkolásában mondta ki bűnösnek.
Az első vádpont szerint Boris Becker – aki az elmúlt években szakkommentátorként vett részt nemzetközi teniszversenyek közvetítésében – 390 ezer font értékű tőkét helyezett át üzleti számlájáról kilenc másik betétbe.
A legtöbb pénzt, 150 250 fontot azért az ezüstkupáért adták, amelyet az egykori sztár Ivan Lendl legyőzésével nyert a 1989-es US Openen.
A hajdani világelső egy ideig arra hivatkozva igyekezett megakadályozni a csődeljárást, hogy diplomatastátusa van, mivel a Közép-afrikai Köztársaság elnöke sport-, kulturális és humanitárius „nagykövetté” nevezte ki az Európai Unióba. A Közép-afrikai Köztársaság külügyminisztere annak idején azonban bejelentette, hogy az útlevél, amelyet Becker mutogat, hamisítvány, egyike azoknak az útleveleknek, amelyeket 2014-ben kitöltetlenül loptak el az országban.
nem ismerte el bűnösségét, és nem vonta le a tanulságot abból sem, hogy 2002-ben Németországban már kiszabtak rá egy felfüggesztett börtönbüntetést adóelkerülésért. A bíró szerint az eljáró tanács mindezt komoly súlyosbító körülményként vette figyelembe.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Donald Trump szerint az amerikai költségvetés számára milliárdos megtakarítást jelentene, ha megszűnnének Elon Musk vállalkozásainak kormányzati szerződései – az elnök erről a közösségi médiában írt, válaszul a milliárdos által megfogalmazott kritikára.
Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök megerősítette, hogy Izrael felfegyverzi azokat a gázai klánokat, amelyek szerinte a Hamásszal szemben állnak – közölte a BBC.
A NATO-tagországok széles körben támogatják a védelmi és biztonsági kiadásaira vonatkozó új célkitűzést, a GDP-arányos 5 százalékos szintet – jelentette ki Mark Rutte főtitkár csütörtökön Brüsszelben.
Európai-amerikai együttműködést sürgetett az ukrajnai háború rendezésének érdekében Friedrich Merz német kancellár csütörtökön Washingtonban, Donald Trump amerikai elnökkel tartott találkozóján.
Megduplázta a Székelyföld megsegítésére összegyűjtött támogatást a kormány, az erről szóló kormányhatározatot csütörtökön írta alá Orbán Viktor miniszterelnök.
A NATO egészében a bruttó hazai termék (GDP) 5 százalékát kitevő védelmi kiadásokra lesz szükség – jelentette ki az amerikai védelmi miniszter Brüsszelben a NATO védelmi miniszteri találkozója előtt újságíróknak nyilatkozva csütörtökön.
Az orosz hadsereg 1 ballisztikus rakétát és 103 drónt vetett be ukrajnai célpontok ellen csütörtökre virradó éjjel, 5 ember életét vesztette, sokan megsebesültek a támadásban, a csapásmérő eszközök 16 helyszínen célba találtak.
A Kárpát-medencei magyarság számára a legnagyobb kihívás a háború, pontosabban az azt tápláló brüsszeli háborús politika – jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök a Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fórumának (KMKF) csütörtöki plenáris ülésén.
Az Európai Unió Bírósága 2025. június 5-én meghozta végső döntését a Minority SafePack kezdeményezés ügyében: a testület elutasította a fellebbezést, és ismételten helybenhagyta az Európai Bizottság döntését.
Oroszország célja, hogy 10 000 katonát vezényeljen Dnyeszteren túli területre, és hogy Kreml-barát kormányt állítson fel Moldovában, hogy ezt lehetővé tegye – mondta Dorin Recean moldovai miniszterelnök a Financial Times-nak adott interjúban.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!