Fenyegetés. Biden a Rafah elleni műveletek fokozásától teszi függővé az amerikai fegyverszállítmányokat
Fotó: Facebook/Joe Biden
Joe Biden amerikai elnök szerdán először jelentette ki, hogy leállítaná az Izraelnek szánt amerikai fegyverszállítmányok egy részét, ha Benjámin Netanjahu miniszterelnök nagyobb inváziót rendelne el Rafah városában.
2024. május 09., 08:002024. május 09., 08:00
„Civileket öltek meg Gázában ezekkel a bombákkal, és más módon, miközben a lakossági központokat támadták” – mondta Biden a CNN-nek helyi idő szerint szerdán este, azokra a 2000 fontos (900 kilós) bombákra utalva, amelyek szállítását a múlt héten leállították.
– mondta Biden.
Az elnök bejelentése, miszerint kész az amerikai fegyverek szállítását Izrael intézkedéseitől függővé tenni, fordulópontot jelent az Izrael és a Hamász közötti hét hónapja tartó konfliktusban. Annak elismerése pedig, hogy amerikai bombákat használtak civilek megölésére Gázában, az Egyesült Államok háborúban játszott szerepének egyértelmű elismerése volt.
Eddig ellenállt ezeknek a felhívásoknak, és határozottan támogatta Izrael erőfeszítéseit a Hamász elleni fellépésre. Ám az invázió, amelyet Rafah, a Gázai övezet déli részén fekvő város ellen terveznek, ahol több mint egymillió palesztin polgári lakos húzta meg magát, megváltoztatta az elnök álláspontját.
„Nem mondunk le Izrael biztonságának szavatolásáról. Izrael azon képességének támogatásától lépünk vissza, hogy háborút folytasson azokon a területeken” – mondta Biden.
Az elnök elmondta, hogy bár
„Továbbra is gondoskodunk arról, hogy Izrael biztonságban legyen a Vaskupola és a Közel-Keletről a közelmúltban érkezett támadásokra való reagálási képességük tekintetében” – mondta. „De ez, ez egyszerűen helytelen. Nem fogunk fegyvereket és tüzérségi lövedékeket szállítani” – tette hozzá.
Az Egyesült Államok máris visszatartott egy nagy kaliberű lőszerekből álló szállítmányt Izrael esetleges rafahi hadműveletei miatt, az ottani civilekkel kapcsolatos terv nélkül, bár azt mondták, hogy végleges döntés még nem született erről a szállítmányról. A kormányzat közölte, hogy felülvizsgálja más lőszerek esetleges eladását vagy átadását.
Az Egyesült Államok visszatartott egy az Izraelnek szánt bombaszállítmányt, mivel aggályosnak tartotta, hogy azokat egy rafahi támadás során felhasználhatják – közölte egy amerikai tisztségviselő a CNN szerint.
Egy, az ügyről tájékozott forrás szerint izraeli tisztségviselők bizalmasan „mélységes csalódottságukat” fejezték ki amerikai tisztségviselőknek a szállítmányok szüneteltetése, valamint a döntésről szóló amerikai médiatájékoztatók miatt.
Biden szerint
„Nem hatoltak be a lakossági központokba. Amit tettek, az közvetlenül a határon történt. És ez jelenleg problémákat okoz – Egyiptommal, amellyel nagyon keményen dolgoztam azon, hogy biztosítsam a kapcsolattartást és a segítséget” – mondta.
„Világossá tettem Bibinek és a háborús kabinetnek: Nem fogják megkapni a támogatásunkat, ha valóban ezekre a lakossági központokra támadnak” – mondta.
Később Biden kifejtette, hogy figyelmeztette Netanjahut a gázai műveletek elakadásának kockázataira, párhuzamot vonva az afganisztáni és iraki amerikai tapasztalatokkal.
– mondta, a Hamász gázai vezetőjére utalva .
„Volt értelme bin Ladent elkapni; nem volt értelme megpróbálni egyesíteni Afganisztánt. Véleményem szerint nem volt értelme annak a gondolatnak, hogy Irakban atomfegyverrel rendelkeznek” – mondta az elnök.
Mike Johnson, a képviselőház elnöke és Mitch McConnell, a szenátus kisebbségi vezetője kemény hangvételű közös levelet írt Joe Bidennek, amelyben a kormányt bírálják a bombák Izraelnek történő átadásának szüneteltetése miatt.
„A közelmúltbeli sajtójelentések és a kritikus fegyverszállítmányok szüneteltetése megkérdőjelezik az Ön ígéretét, hogy az Izrael biztonsága iránti elkötelezettsége továbbra is sziklaszilárd marad” – írták levelükben.
Lloyd Austin védelmi miniszter szintén elismerte, hogy az Egyesült Államok szüneteltette az Izraelnek szánt bombaszállítmányt. Elmondta, hogy
A palesztinokat segítő ENSZ-ügynökség, az UNRWA becslései szerint átlagosan körülbelül kétszáz palesztin hagyja el óránként a Gázai övezet déli részén fekvő Rafahot, miután Izrael kiadta az evakuálási parancsot.
„Folyik a költözés, az emberek Hán-Júnisz és a középső területek irányába távoznak” – közölte Juliette Touma, az UNRWA kommunikációs igazgatója szerdán.
Az UNRWA egy másik tisztviselője szerdán azt mondta a CNN amerikai hírtelevíziónak, hogy
Az izraeli hadsereg hétfőn szólította fel a Rafah keleti részében tartózkodókat a távozásra, fokozva ezzel az aggodalmakat, hogy nagyszabású szárazföldi offenzíva készül a város ellen.
A Gázai övezet déli részében lévő kórházak üzemeltetéséhez mindössze három napra elegendő üzemanyag áll rendelkezésre – közölte szerdán az Egészségügyi Világszervezet (WHO).
A WHO szerint szerdán megtagadták üzemanyag szállítását a térségbe, ahol Izrael közlése szerint a terrorcselekményeket elkövető Hamász iszlamista palesztin szervezet több ezer fegyverese rejtőzött el.
„A WHO szeretne szállítmányokat eljuttatni raktárakba és kórházakba, de több gázai segély érkezése híján nem tudjuk fenntartani életmentő tevékenységünket a kórházakban” – közölte Tedrosz Adhanom Gebrejeszusz, a szervezet főigazgatója, hozzátéve, hogy a WHO a térségben marad továbbra is, hogy egészségügyi szolgáltatásokat nyújtson.
Szerdán segélyszállítmányt rakodtak be egy hajóba Cipruson, ez lehet az első szállítmány a segélyek tengeri eljuttatásához épített úszó amerikai dokk elkészülte óta. A konténereket szerdán kezdték meg berakodni az amerikai Sagamore hajóra, de azt még nem tudni, mikor indul el a hajó.
Washingtonban is felszámolták az egyetemi tiltakozótábort, több tucat embert tartóztattak le
Újabb amerikai egyetemeknél számolta fel a rendőrség a törvénytelenül emelt palesztinpárti tiltakozótáborokat, és több tucat embert letartóztattak kedden éjszaka.
A fővárosban, Washingtonban szerda kora hajnalban 33 embert vettek őrizetbe a George Washington Egyetemnél. Ezt követően további tüntetők jelentek meg, összecsaptak a rendőrökkel, akik paprikaspray használatával oszlatták szét a tömeget és további embereket tartóztattak le.
Pamela Smith, Washington rendőrfőnöke sajtóértekezletén elmondta, hogy azt követően döntöttek a hatósági beavatkozásról, hogy a két hete kezdett, eleinte békés tüntetés eszkalálódott és erőszakkal fenyegetett.
Az elmúlt napokban a George Washington Egyetemnél tiltakozó tüntetők az intézmény vezetését bírálták, és az egyetem rektorának, valamint igazgatójának nevét hangoztatva életveszélyes fenyegetéseket tettek, a guillotine szót is hangoztatva.
A Massachusettsi Egyetemen szerda reggel szintén összecsaptak Izrael-ellenes tüntetők a rendőrökkel, helyi sajtóforrások szerint 64 ember került a rendőrség őrizetében. Az Amherstben működő egyetem területén kedden indítottak tiltakozó akciót, amit az intézmény szóvivője engedély nélkülinek minősített, és közölte, hogy a fából emelt tiltakozótábort erővel fogják lebontatni.
New Yorkban az állami egyetem divat- és formatervezési intézeténél (Fashion Institute of Technology) tartóztattak le további több tucat embert a rendőrök kedden éjszaka. A hatóság embereit kedden este hívták ki a tiltakozás helyszínére, megtisztították a területet, de a tüntetők másutt folytatták a demonstrációt, ezután 50 embert vettek őrizetbe. New York városában ez volt az Izrael ellen tüntető csoportok utolsó engedély nélkül emelt sátortábora, amelyet felszámoltak.
A városi rendőrség közölte, hogy az egyetem vezetésének kérésére avatkoztak közbe az intézmény területének megtisztítása érdekében.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Szerdától az Európai Unió tagországainak állampolgárai is csak az elektronikus beutazási engedély (Electronic Travel Authorisation, ETA) birtokában léphetnek be az Egyesült Királyságba.
Egy magángéppel Dubajba utazott kedden Andrew Tate influenszer és a fivére, Tristan Tate, miután eleget tettek Romániában a hatósági felügyeletükkel együtt járó jelentkezési kötelezettségnek – számolt be az EFE hírügynökség.
Donald Trumptól kér segítséget Evgeniya Guțul, Moldova autonóm régiója, Gagauzia kormányzója, miután a hatóságok korrupció gyanúja miatt őrizetbe vették.
A katonai együttműködés erősítéséről állapodott meg Szerbia és Magyarország, a két fél a 2025-ös évre vonatkozó tervről szóló megállapodást írt alá – jelentette be Szalay-Bobrovniczky Kristóf honvédelmi miniszter kedden Belgrádban.
Az Egyesült Államoknak bejelentése az acél, az alumínium, az autók és autóalkatrészek importjára vonatkozó vámtarifák megemeléséről az Európai Unió szerint helytelen, de Európa nyitott a tárgyalásokra Washingtonnal – jelentette ki Ursula von der Leyen.
Az izraeli hadsereg új, átfogó evakuálási parancsot adott ki a Gázai övezet déli részére – a legjelentősebbet azóta, hogy a hónap elején újraindult az offenzíva a palesztin területen.
Donald Trump amerikai elnök „nem értékelte” Vlagyimir Putyin orosz elnök felhívását, hogy hozzanak létre ideiglenes kormányt Ukrajnában Volodimir Zelenszkij elnök leváltására – közölte hétfőn a washingtoni külügyminisztérium szóvivője.
Marine Le Pen szerint a párizsi büntetőbíróság „politikai döntést" hozott azzal, hogy azonnali hatállyal öt évre eltiltotta a politikai választásokon való indulástól.
Romániát hozta fel negatív példaként a NATO-csapatok és hadfelszerelés szállítását akadályozó nehézségek kapcsán Ben Hodges nyugalmazott amerikai tábornok, az Egyesült Államok Európában állomásozó egységeinek korábbi paracsnoka.
Négy év börtönre, ebből két év letöltendő szabadságvesztésre és öt évnyi közhivatal viselésétől való eltiltásra ítélte Marine Le Pent hétfőn egy párizsi bíróság – adta hírül a Híradó.hu.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!