Fotó: Nato.int
Jens Stoltenberg NATO-főtitkár szerint Svédország és Finnország az új évben hivatalosan is tagja lesz a védelmi szövetségnek, de hogy pontosan mikor, azt nem tudta megmondani. A dpa német hírügynökségnek adott év végi interjúban kijelentette: teljes mértékben bízik abban, hogy a ratifikációs folyamat időben lezárul.
2022. december 27., 14:142022. december 27., 14:14
Stoltenberg egyértelművé tette: nem számít arra, hogy Törökország sokáig blokkolja a felvételi eljárást. A legkeletibb szövetséges állam mindeddig nem volt hajlandó ratifikálni a Finnország és Svédország NATO-felvételéhez szükséges csatlakozási jegyzőkönyveket.
A török vezetés húzódozását azzal indokolja, hogy a két tagjelölt állam „terrorszervezeteket” támogat, mint például a betiltott Kurdisztáni Munkáspártot (PKK).
Így például az Egyesült Államok kizárta Törökországot az F-35-ös vadászrepülőgép programból, miután a török kormány S-400-as rakétavédelmi rendszereket vásárolt Oroszországtól, ami komoly biztonsági aggodalmakat váltott ki a NATO-országok részéről.
Svédország és Finnország május közepén kérte felvételét a NATO-ba az Ukrajna ellen indított háború következtében. Június végén már megoldódni látszott a „terrorszervezetek” állítólagos támogatásával kapcsolatos vita.
A múlt héten Mevlüt Cavusoglu török külügyminiszter svéd kollégájával, Tobias Billströmmel tartott sajtóértekezleten azt mondta, hogy még csak felúton sem tartannak a megállapodások végrehajtása területén. Egyben bírálta a svéd legfelsőbb bíróság nemrég hozott döntését, amellyel megtagadta Bülent Kenes török újságíró kiadását Törökországnak.
Mevlüt Cavusoglu török külügyminiszter csütörtökön Ankarában jelezte, hogy Törökország a terrorizmus elleni harc terén több konkrét lépést vár Svédországtól azért cserébe, hogy támogassa a skandináv ország NATO-csatlakozását.
A korrupcióellenes hatóságokat a nyugati globalista körök erőltették rá Kijevre, Volodimir Zelenszkij ukrán elnök pedig hibázott, amikor azt hitte, most megszabadulhat a gyámságuk alól – összegzett Dunda György kárpátaljai újságíró.
A belga szövetségi kormány jóváhagyta azt a törvénytervezetet, amely lehetővé teszi radikális szervezetek betiltását az ország biztonságának és demokratikus rendjének védelme érdekében – közölte pénteken a belga belügyminisztérium.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök pénteken bejelentette, hogy az ukrán és az orosz tárgyalók megkezdték az egyeztetéseket egy esetleges találkozóról a két ország vezetői között, ami egy lépés az orosz invázió befejezése felé.
Bírálta Romániát Marija Zaharova, az orosz külügyminisztérium szóvivője, mivel Bukarest szerinte túlságosan enyhén reagált arra, hogy a hét elején több ukrán repülőgép véletlenül behatolt a román légtérbe.
Franciaország szeptemberben hivatalosan elismeri a palesztin államot – jelentette be Emmanuel Macron elnök, ezzel Franciaország lesz az első G7-ország, amely ezt megteszi.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök beterjesztette csütörtökön azt a törvényjavaslatot, amely ígérete szerint visszaállítja a korrupcióellenes intézmények, a korrupcióellenes nyomozóhivatal és a korrupcióellenes ügyészség függetlenségét.
Lezuhant az oroszországi Amuri területen eltűnt An-24-es típusú utasszállító repülőgép, megtalálták a roncsait – közölte a TASZSZ hírügynökséggel az Oroszországi Föderáció Sürgősségi Helyzetek Minisztériumának sajtószolgálata csütörtökön az MTI szerint.
A kormány antiszemita gyűlöletbeszéd miatt kitiltja Magyarország területéről a terroristákat támogató, Kneecap nevű ír együttest – írta meg a Magyar Nemzet csütörtökön.
Gáza a palesztin enklávéba érkező segélyek blokádja miatt ember által okozott tömeges éhezésnek van kitéve – jelentette ki szerdán Tedrosz Adhanom Ghebrejeszusz, az Egészségügyi Világszervezet (WHO) vezetője.
Fogolycseréről állapodott meg Oroszország és Ukrajna szerdán Isztambulban tartott harmadik közvetlen tárgyalása során, de úgy tűnik, hogy a tűzszüneti feltételek és az elnökök közötti esetleges csúcstalálkozó tekintetében alig történt előrelépés.
szóljon hozzá!