HIRDETÉS
Ha München, akkor sör és Oktoberfest. Vagy foci a Bayern arénájában. Újabban pedig ha München, akkor bevándorlók, menedékkérők, migránsok, kinek hogy tetszik.
A bajor főváros vasúti pályaudvarától egy-két saroknyira máris belecsöppenünk a korábban Angela Merkel kancellár által is eltemetett multikultiba, illetve utóbbinak abba a sajátos formájába, amelyben a német, de a világos bőrű ember is ritkaságnak számít. Mint kiderült, interneten foglalt szálláshelyünk ebben a színes városrészben van, amúgy nagyon közel a történelmi központhoz.
Az arab negyedben – ahogyan a helyiek leegyszerűsítve nevezik – nagyítóval kell keresni bármit, ami német.
Az éttermek, a büfék, a boltok többsége a feliratok alapján török, afgán, iráni származásúaké, de az eladók, a pincérek és a fogyasztók is szinte kivétel nélkül közel-keletiek, esetleg afrikaiak. Meglepő módon sok üzlet, vendéglő teljesen mellőzi a német feliratot.
A brüsszeli vagy párizsi hasonló városrészekhez képest a müncheni meglepően közel fekszik a turisták által frekventált, nevezetes látnivalókkal teli sétálóutcákhoz, terekhez. Szó sincs úgynevezett no go zónáról, azaz olyan helyről, ahova még a rendőrök sem merészkednek belépni. A kis éttermek többsége hangulatos, a boltok tele vannak számunkra egzotikusnak számító árukkal, s több négycsillagos szálloda is ezekben az utcákban várja a turistákat. Az esti órákban mégsem bizalomgerjesztő a környék, a németek, de a Münchenben kirándulók sem ide tervezik sötétedés utáni programjaikat.
Közel négy évvel ezelőtt egy migránshátterű 18 éves iráni férfi kilenc embert ölt meg München belvárosában, az áldozatok között egy magyar állampolgár is volt. Hétvégi ottjártunkkor a bevándorlók által lakott városrésztől néhány utcányira lévő történelmi központban már egy lüktető, klasszikusan turistacsalogató környezetben találtuk magunkat. Az igényesen felújított régi épületek óriási termeiben működő sörözők hangulata egyedi.
A belvárosi részen nehezen hihetőek az egyébként valós adatok, melyek szerint Münchenben a lakosság több mint negyven százaléka migrációs hátterű vagy külföldi. Ugyanitt a hat év alatti gyerekek 58 százaléka muzulmán.
Természetesen a külföldi származású müncheniek között egy viszonylag népes magyar közösség is található. A magyarok inkább Németország déli tartományaiban telepedtek le, de Berlinben is közel tízezerre tehető a számuk.
Münchenben friss kimutatások szerint majdnem kilencezer magyar állampolgár él.
Továbbra is Szíriából és Afganisztánból érkezik a legtöbb bevándorló Németországba. Az Eurostat adatai szerint 2018-ban Németország adta ki a legtöbb tartózkodási engedélyt, 219 ezret. Nem véletlen, hogy a legutóbbi német tartományi választásokon mindenhol megerősödött a bevándorlásellenes Alternatíva Németországért (AfD) párt.
A legújabb adatok alapján a Németországban élők száma idén elérte a 83,2 milliót. De – mint a Magyar Hírlap által idézett Deutsche Welle írásából kiderül – a tömeges migráció nélkül valójában népességcsökkenésről van szó. A születések száma tavaly 770 és 790 ezer közé emelkedett, míg az elhalálozásoké 930 ezerre nőtt. Németországnak van az egyik legöregebb népessége a világon. Az előrejelzések szerint ugyanakkor a népességnövekedés legalább 2024-ig folytatódik, de legkésőbb 2040-ben megfordul, és Németország lakossága csökkenni kezd. Az elöregedés, illetve a munkaképes korúak számának csökkenése mindezzel párhuzamosan halad előre, harminc év múlva tíz ember közül legalább egy 80 éven felüli lesz a nyugat-európai országban.
