Fotó: UNRWA
A Hamász már nem ellenőrzi a Gázai övezet nagy részét – közölte Beni Ganc, az izraeli háborús kabinet tagja.
2024. január 11., 08:022024. január 11., 08:02
„Ma már nincs tényleges Hamász-uralom a Gázai övezet nagy részén” – mondta Ganc szerdán Tel-Avivban tartott sajtótájékoztatóján.
– tette hozzá.
Hangsúlyozta az október 7-i támadás során elrabolt túszok hazatérésének fontosságát is, mondván, hogy ez minden harci döntésnél prioritást élvez.
„Ha bármelyik elrabolt túsz most minket néz, fontos, hogy tudja – mindent megteszünk azért, hogy visszatérhessenek szeretteikhez, akik soha nem hagyják abba a harcot értük” – tette hozzá Ganc.
Eközben II. Abdalláh jordániai király és Abdel-Fattáh esz-Szíszi egyiptomi elnök Mahmúd Abbásszal, a Palesztin Hatóság elnökével megrendezett akabai találkozójuk végeztével szerdán kijelentette: növelni kell a nyomást Izraellel szemben annak érdekében, hogy leállítsa a palesztin lakosságú Gázai övezet elleni „agresszióját”, és megkímélje az ottani civileket.
A jordániai királyi palota közleménye szerint a két vezető kijelentette, hogy
Hozzátették: a két terület képezi a jövőbeni palesztin állam alapját.
Egyiptom és Jordánia a gázai tűzszünet elérése és a humanitárius válság enyhítése érdekében küzd – hangoztatta II. Abdalláh és Abdel-Fattáh esz-Szíszi.
A király és a két elnök közölte azt is:
A tárgyalásokról egy magas rangú egyiptomi vezető számolt be, aki szerint Egyiptom figyelmeztetett: a Gázai övezet kiürülésének egyre nagyobb a veszélye, minthogy Izrael és a Hamász palesztin iszlamista szervezet totális háborúja miatt nagyon sok lakos menekült el délre, az egyiptomi határ közelébe.
Szíszi kijelentette, hogy
– áll az egyiptomi elnöki hivatal közleményében.
A Vörös-tenger partján fekvő Akabában megtartott hármas találkozónak egyiptomi biztonsági illetékesek szerint az volt a célja, hogy megvitassák a gázai háború alatt és után várható helyzetet, beleértve a lerombolt terület helyreállításához való külföldi pénzügyi hozzájárulást és választások kiírását a fegyverszüneti megállapodás után hat hónapon belül.
A találkozó előtt Abbász Antony Blinken amerikai külügyminiszterrel találkozott, aki most és közel-keleti körútján korábban is felszólította az izraeli vezetőket: tegyék lehetővé egy palesztin állam létrejöttét.
A Hamász kettes számú vezetőjének, Száleh Arúrinak múlt heti bejrúti meggyilkolása után egy rövid időre megszakadtak a tárgyalások a felek között, de aztán folytatódtak, és izraeli küldöttség látogatott Egyiptomba, hogy megvitassa egy hosszú távú fegyverszünet lehetőségét a túszok elengedéséért cserébe – közölték egyiptomi biztonsági tisztviselők.
Elítélte a húszik támadásait az ENSZ Biztonsági Tanácsa
Az ENSZ Biztonsági Tanácsa szerdán elfogadott határozatában felszólította a jemeni húszi lázadókat, hogy „hagyjanak fel a Vörös-tengeren elkövetett szemtelen” támadásaikkal és a nemzetközi jog megsértésével.
A szavazáson 11 igen, 0 nem szavazat és négy tartózkodás született, Oroszország és Kína is tartózkodott.
Linda Thomas-Greenfield amerikai nagykövet elmondta: az állásfoglalás azt követeli, hogy a húszik hagyjanak fel a nemzetközi jog megsértésével.
„Az Egyesült Államok üdvözli, hogy az ENSZ Biztonsági Tanácsa ma elfogadta az Egyesült Államok és Japán által közösen írt határozatot, amely elítéli a Vörös-tengeren a kereskedelmi hajózás ellen elkövetett húszi támadásokat. A határozat egyértelműen követeli, hogy a húszik hagyjanak fel a támadásokkal, és hangsúlyozza, hogy a Tanács támogatja a Vörös-tengeren közlekedő valamennyi állam hajóinak hajózási jogait és szabadságát a nemzetközi joggal összhangban” – szögezte le az amerikai ENSZ-nagykövet, aki Iránt is bírálta a húszik támogatása miatt.
Az állásfoglalás elítélte a húszik két tucatnyi, kereskedelmi és kereskedelmi hajók elleni támadását november 19-e óta, amikor először támadták meg és foglalták el a Galaxy Leader kereskedelmi hajót.
Barbara Woodward brit nagykövet szerint a Vörös-tengeren a húszik támadásai „a világ legszegényebbjeit sújtják a legsúlyosabban”.
Korábban az ENSZ Biztonsági Tanácsa elutasította a vörös-tengeri szöveghez Oroszország által javasolt három módosító javaslatot, miután a módosítások nem érték el a kilenc szavazatot, amely szükséges lett volna ahhoz, hogy a kérdés a tanács elé kerüljön.
A húszik egyik magas rangú vezetője „politikai játéknak” nevezte az ENSZ Biztonsági Tanácsának határozatát.
A korábban Twitter néven ismert X-en közzétett üzenetében Mohamed Ali al-Húszi, a Legfelsőbb Politikai Tanács tagja és a jemeni Húszi Legfelsőbb Forradalmi Bizottság korábbi vezetője felszólította az ENSZ Biztonsági Tanácsát, hogy engedje szabadon a Gázában élő embereket az általa „a legnagyobb börtönnek” nevezett helyről, ahol „kollektív bűnbüntetést gyakorolnak”.
Úgy érvelt, hogy amit „a jemeni fegyveres erők tesznek, az a törvényes védelem keretein belül történik”, és hogy az Egyesült Államok, Nagy-Britannia és Izrael az, amely megsérti a nemzetközi jogot a gázai válaszlépésekkel.
„A Vörös-tenger hajózásának biztonságával kapcsolatban elfogadott határozat politikai játszma, és az Egyesült Államok az, amelyik megsérti a nemzetközi jogot” – mondta az ENSZ BT szavazásáról.
A határozat elfogadása előtt Antony Blinken amerikai külügyminiszter figyelmeztetett, hogy „következményei lesznek” a Vörös-tengeren folytatódó húszi támadásoknak.
Elutasította a Ursula von der Leyennel, az Európai Bizottság elnökével szemben benyújtott bizalmatlansági indítványt az Európai Parlament csütörtökön.
Orbán Viktor miniszterelnök részvétét fejezte ki, a magyar külügyminisztérium pedig bekérette Ukrajna budapesti nagykövetét, miután ukrán toborzótisztek kényszersorozás közben megvertek egy magyar férfit Kárpátalján, aki később belehalt sérüléseibe.
Nagy-Britannia és Franciaország megteremti annak lehetőségét, hogy szükség esetén összehangolt módon alkalmazhassa önálló nukleáris elrettentő erejét – áll a két kormány csütörtökön ismertetett új nukleáris együttműködési deklarációjában.
A Hamász palesztin iszlamista terrorszervezet szerdán közölte, hogy beleegyezett tíz túsz szabadon bocsátásába a gázai tűzszünet elérésére tett erőfeszítések keretében.
Az Egyesült Államok tüzérségi lövedékeket és mobil rakétatüzérségi rakétákat szállít Ukrajnának – közölte két amerikai tisztségviselő szerdán a Reuters hírügynökséggel, napokkal azután, hogy Donald
Románia új elnöke, Nicușor Dan egy politikai szerelmi háromszög középpontjában áll, mivel Emmanuel Macron francia elnök és Friedrich Merz német kancellár páneurópai pártjai egyaránt udvarolnak neki, hogy csatlakozzon hozzájuk – írja a Politico.
Románia nemzetbiztonsági okok miatt kitiltotta területéről Ion Cebant, Chisinău főpolgármesterét, a Nemzeti Alternatíva Mozgalom (MAN) vezetőjét és másik két moldovai állampolgárt – erősítette meg szerdán a bukaresti külügyminisztérium.
Nem reagált érdemben a Kreml Donald Trump azon kijelentésére, miszerint Vlagyimir Putyin orosz elnök ostobaságokat mondott neki Ukrajna kapcsán.
Románia jelentős lépéseket tett afelé, hogy figyelembe vegye a Velencei Bizottság igazságügyi törvényekre ajánlásait, amelyek az igazságszolgáltatási rendszer függetlenségével foglalkoztak – közölte az Európai Bizottság 2025-ös jogállamisági jelentésében.
Pete Hegseth védelmi miniszter nem tájékoztatta a Fehér Házat, mielőtt a múlt héten engedélyezte az Ukrajnába irányuló fegyverszállítmányok szüneteltetését, ami a kormányzaton belül nagy kavarodást váltott ki – közölte a CNN öt, a
szóljon hozzá!