Fotó: Facebbook/UNRWA
Izrael, a Hamász és Katar tisztségviselői óva intettek Joe Biden amerikai elnök optimizmusától, miszerint a hét végére megszülethet a Gázai övezetben a túszokért cserébe tűzszüneti megállapodás, arra utalva, hogy továbbra is maradnak nézeteltérések, miközben a tárgyalófelek a megállapodáson dolgoznak.
2024. február 28., 09:312024. február 28., 09:31
Mint arról beszámoltunk, Biden hétfőn egy New York-i fagylaltozóban tett látogatása során azt mondta, hogy reméli, hogy „jövő hétfőre” tűzszünet lesz az izraeli-Hamász konfliktusban, mivel a gázai halálos áldozatok száma megközelíti a 30 ezret.
Egy izraeli tisztségviselő azonban kedden azt mondta a CNN-nek, hogy Izrael „meglepődött, hogy Biden a hétfő szót használta, és hogy a tűzszünet szót használta”.
„Nem tudom, milyen alapon mondta ezt” – mondta kedden az izraeli tisztségviselő, aki a téma érzékenysége miatt kérte, hogy ne nevezzék meg. Hozzátette, hogy Izrael kész a megfelelő feltételek mellett egyezséget kötni.
– mondta a tisztségviselő.
Baszem Naim, a Hamász politikai irodájának egyik tagja kedden a CNN-nek azt mondta, hogy a csoportnak nincs tudomása olyan tűzszüneti megállapodásról, amelyet jövő hétfőig sikerülne kieszközölni. „Nincs semmi” – mondta Naim.
Katar, amely az Egyesült Államokkal együtt kulcsfontosságú közvetítő az Izrael és a Hamász közötti tárgyalásokban, kedden további óvatosságot tanúsított, és a Biden által javasolttól eltérő ütemtervre utalt.
„Már pusztán azáltal, hogy a megbeszélések zajlanak, pozitív irányt láttunk, de még nem jutottunk el a végső megállapodásig, ahol remélhetőleg még a ramadán kezdete előtt bejelenthetünk egy humanitárius szünetet, amely enyhítené a feszültséget, és lehetővé tenné, hogy több segélyt juttassunk be Gázába, és lehetővé tenné a deeszkalációt.”
A ramadán már március 10-én este elkezdődik, egy héttel az időpont után, amikor Biden azt mondta, hogy reméli a megoldást.
Anszari azt mondta, hogy
Ezzel valószínűleg a palesztin foglyokért elengedett túszok számára és az izraeli katonák kivonására Gáza egyes részeiről utalt.
A CNN kérdésére Biden megjegyzéseivel kapcsolatban Matthew Miller, az amerikai külügyminisztérium szóvivője azt mondta: „ami az elnök optimizmusát alátámasztja, az egy olyan megállapodás nagy vonalakban való szemlélése, amelyet a múlt héten folytatott és az ezen a héten folytatódó tárgyalásokon keresztül hoztunk létre, és az a tény, hogy szerinte és szerintünk is elérhető közelségben van”.
„Természetesen örülnénk, ha a hétvégére sikerülne egyet elérni” – mondta Miller.
Hétfőn a CNN arról számolt be, hogy
miután Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök azzal vádolta meg a csoportot, hogy álláspontja „téveszmés”, és ezzel a tárgyaló felek közelebb kerültek egy kezdeti megállapodáshoz, amely leállíthatja a harcokat és elengedhet egy csoport izraeli túszt, két, a tárgyalásokat ismerő forrás szerint.
A Reuters és az Al Jazeera kedden arról számolt be, hogy a Hamász felülvizsgálja a nagyjából hat hétig tartó kezdeti tűzszünetre vonatkozó javaslattervezetet, amelynek során 40 izraeli túszt cserélnének ki 400 palesztin fogolyért.
Az izraeli tisztségviselő kedden megerősítette a CNN-nek, hogy
Az Egyesült Államok, Egyiptom, Izrael és Katar tárgyalódelegációi pénteken Párizsban, majd hétfőn Katarban találkoztak.
A tárgyalásokban részt vevők korábban azt mondták, hogy a megállapodást valószínűleg több szakaszban hajtanák végre, és ha a kezdeti megállapodás megszületik, az akár hat hétig tartó tűzszünethez is vezethet, amelynek keretében izraeli túszok egy csoportját – köztük nőket, gyerekeket, időseket és betegeket – engednének szabadon, a Hamász által eredetileg követeltnél kisebb számú palesztin fogolyért cserében.
Kedden John Kirby amerikai nemzetbiztonsági szóvivő azt mondta, hogy van remény arra, hogy az ideiglenes tűzszünet „jobb megközelítéshez vezethet a konfliktus egészének befejezéséhez”.
„Nem arról van szó, hogy megpróbáljuk legyőzni az órát a Ramadánig. Arról van szó, hogy megpróbáljuk rávenni a két felet arra, hogy egyezségre jussanak, amely ismét kihozza a túszokat, és ráveszi őket, hogy hagyják abba a harcokat” – mondta.
A civilek védelmét ígéri Izrael
Izrael intézkedéseket fog hozni a civilek védelme érdekében, ha kiterjeszti a katonai műveleteket a Gázai övezet legdélebbi, Rafah városában – közölte kedden egy katonai szóvivő.
Egy nagyszabású katonai művelet végrehajtásához Rafahban – ahol több mint egymillió kitelepített palesztin szorult az egyiptomi határhoz, súlyos humanitárius helyzetben – „megfelelő feltételekre van szükség, és mi gondoskodunk arról, hogy ezek a feltételek fennálljanak, ha cselekszünk” – mondta Daniel Hagari ellentengernagy, az Izraeli Védelmi Erők szóvivője a CNN-nek.
Hagari szerint a civilek számára biztonságosabb zónát fognak létrehozni, mielőtt bármilyen nagyszabású katonai műveletet hajtanának végre, és Izraelnek meg kell teremtenie a feltételeket „élelmiszer, humanitárius segély, gyógyszerek, kórházak, tábori kórházak számára. Tehát lesznek feltételek a lakosság számára, ha cselekszünk”.
Az Egyesült Államok ismét jelezte: nem támogatja a Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnök által a Hamász terrorszervezet utolsó bástyákának nevezett Rafah elleni teljes körű offenzívát a civilek védelmét szolgáló átfogó terv nélkül.
ENSZ: A Gázai övezet lakóinak negyede egy lépésre van az éhínségtől
Legkevesebb 576 ezer ember – a Gázai övezet lakóinak negyede – egy lépésre van az éhínségtől – jelentette ki Rames Radzsaszingam, az ENSZ Humanitárius Ügyek Koordinációs Hivatalának (OCHA) vezetője a világszervezet Biztonsági Tanácsának (BT) keddi ülésén.
Felhívta a figyelmet, hogy amennyiben nem avatkoznak közbe, a széles körű éhínség „szinte elkerülhetetlenné” válik.
Mint mondta, a palesztin térség északi részén a két évesnél fiatalabb gyerekek hatoda súlyos alultápláltságtól, illetve sorvadástól szenved. Hangsúlyozta, hogy a 2,3 milliós térség lakói egyébként is aggasztóan kevés táplálékkal rendelkeznek a túléléshez.
Az ENSZ Élelmezési Világprogramja (WFP) a Gázai övezetben „kész gyorsan kiterjeszteni és felfejleszteni műveleteit egy tűzszüneti megállapodás esetében” – közölte Carl Skau, a WFP igazgató-helyettese szintén az ENSZ BT ülésén.
„Azonban időközben az éhínség kockázatát tovább növeli, hogy nem sikerül megfelelő mennyiségben létfontosságú élelmiszerkészleteket leszállítani a Gázai övezetbe, illetve azok a körülmények, amelyek csaknem lehetetlenné teszik dolgozóink helyi működését” – tette hozzá Skau.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Több százezer gázai lakos hagyta el otthonát menedéket keresve csütörtökön a háború egyik legnagyobb tömeges kitelepítése során, miközben az izraeli erők előrenyomultak Rafah városának romjai felé, amely része a nemrég bejelentett „biztonsági övezetnek”.
Mette Frederiksen dán miniszterelnök csütörtökön grönlandi látogatása során az Egyesült Államokkal való fokozott sarkvidéki védelmi együttműködésre szólított fel, és határozottan elutasította az Egyesült Államok azon törekvését, hogy annektálja a félig autonóm dán területet.
Az Egyesült Államok és Oroszország „jelentős előrelépést” tett az ukrajnai háborúban a tűzszünet felé – közölte Kirill Dmitrijev, a Kreml tárgyalója csütörtökön, miután a Fehér Házban megbeszélést folytatott amerikai tisztségviselőkkel.
Az európai uniós tagállamok Ukrajna lőszerszükségletének több mint 50 százalékát képesek fedezni – jelentette ki Kaja Kallas, az Európai Unió kül- és biztonságpolitikai főképviselője csütörtökön Varsóban.
Az Egyesült Államok továbbra is elkötelezett tagja a NATO-nak, de elvárja, hogy az európaiak és a kanadaiak többet költsenek a védelemre; ez most meg is történik – jelentette ki a NATO-főtitkár csütörtökön.
Magyarország kormánya arról döntött, hogy kilép a Nemzetközi Büntetőbíróságból (ICC) – közölte Gulyás Gergely, a Miniszterelnökséget vezető miniszter csütörtökön az MTI-vel.
Kirill Dmitrijev orosz tárgyaló szerdán a Fehér Házban találkozott Steve Witkoffal, Donald Trump amerikai elnök közel-keleti különmegbízottjával – jelentette a Reuters csütörtökön.
Ismertette Donald Trump amerikai elnök szerdán a még aznap életbe lépő, viszonossági alapon működő új amerikai vámrendszert. Az Európai Unió tagállamaira 20 százalékos importvámot vet ki a Trump-adminisztráció.
A szlovákiai kormány szerdán jóváhagyta 350 medve kilövését az idén, miután megsokasodtak a barna medvék támadásai, amelyek populációja az elmúlt években ugrásszerűen megnőtt – jelentette be Robert Fico miniszterelnök.
Nagyobb figyelmet kért az őshonos nemzeti kisebbségek jogaira a strasbourgi székhelyű, 46 tagországot számláló Európa Tanács főtitkárától Vincze Loránt, az RMDSZ EP-képviselője Strasbourgban.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!