Fotó: Facebbook/UNRWA
Izrael, a Hamász és Katar tisztségviselői óva intettek Joe Biden amerikai elnök optimizmusától, miszerint a hét végére megszülethet a Gázai övezetben a túszokért cserébe tűzszüneti megállapodás, arra utalva, hogy továbbra is maradnak nézeteltérések, miközben a tárgyalófelek a megállapodáson dolgoznak.
2024. február 28., 09:312024. február 28., 09:31
Mint arról beszámoltunk, Biden hétfőn egy New York-i fagylaltozóban tett látogatása során azt mondta, hogy reméli, hogy „jövő hétfőre” tűzszünet lesz az izraeli-Hamász konfliktusban, mivel a gázai halálos áldozatok száma megközelíti a 30 ezret.
Egy izraeli tisztségviselő azonban kedden azt mondta a CNN-nek, hogy Izrael „meglepődött, hogy Biden a hétfő szót használta, és hogy a tűzszünet szót használta”.
„Nem tudom, milyen alapon mondta ezt” – mondta kedden az izraeli tisztségviselő, aki a téma érzékenysége miatt kérte, hogy ne nevezzék meg. Hozzátette, hogy Izrael kész a megfelelő feltételek mellett egyezséget kötni.
– mondta a tisztségviselő.
Baszem Naim, a Hamász politikai irodájának egyik tagja kedden a CNN-nek azt mondta, hogy a csoportnak nincs tudomása olyan tűzszüneti megállapodásról, amelyet jövő hétfőig sikerülne kieszközölni. „Nincs semmi” – mondta Naim.
Katar, amely az Egyesült Államokkal együtt kulcsfontosságú közvetítő az Izrael és a Hamász közötti tárgyalásokban, kedden további óvatosságot tanúsított, és a Biden által javasolttól eltérő ütemtervre utalt.
„Már pusztán azáltal, hogy a megbeszélések zajlanak, pozitív irányt láttunk, de még nem jutottunk el a végső megállapodásig, ahol remélhetőleg még a ramadán kezdete előtt bejelenthetünk egy humanitárius szünetet, amely enyhítené a feszültséget, és lehetővé tenné, hogy több segélyt juttassunk be Gázába, és lehetővé tenné a deeszkalációt.”
A ramadán már március 10-én este elkezdődik, egy héttel az időpont után, amikor Biden azt mondta, hogy reméli a megoldást.
Anszari azt mondta, hogy
Ezzel valószínűleg a palesztin foglyokért elengedett túszok számára és az izraeli katonák kivonására Gáza egyes részeiről utalt.
A CNN kérdésére Biden megjegyzéseivel kapcsolatban Matthew Miller, az amerikai külügyminisztérium szóvivője azt mondta: „ami az elnök optimizmusát alátámasztja, az egy olyan megállapodás nagy vonalakban való szemlélése, amelyet a múlt héten folytatott és az ezen a héten folytatódó tárgyalásokon keresztül hoztunk létre, és az a tény, hogy szerinte és szerintünk is elérhető közelségben van”.
„Természetesen örülnénk, ha a hétvégére sikerülne egyet elérni” – mondta Miller.
Hétfőn a CNN arról számolt be, hogy
miután Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök azzal vádolta meg a csoportot, hogy álláspontja „téveszmés”, és ezzel a tárgyaló felek közelebb kerültek egy kezdeti megállapodáshoz, amely leállíthatja a harcokat és elengedhet egy csoport izraeli túszt, két, a tárgyalásokat ismerő forrás szerint.
A Reuters és az Al Jazeera kedden arról számolt be, hogy a Hamász felülvizsgálja a nagyjából hat hétig tartó kezdeti tűzszünetre vonatkozó javaslattervezetet, amelynek során 40 izraeli túszt cserélnének ki 400 palesztin fogolyért.
Az izraeli tisztségviselő kedden megerősítette a CNN-nek, hogy
Az Egyesült Államok, Egyiptom, Izrael és Katar tárgyalódelegációi pénteken Párizsban, majd hétfőn Katarban találkoztak.
A tárgyalásokban részt vevők korábban azt mondták, hogy a megállapodást valószínűleg több szakaszban hajtanák végre, és ha a kezdeti megállapodás megszületik, az akár hat hétig tartó tűzszünethez is vezethet, amelynek keretében izraeli túszok egy csoportját – köztük nőket, gyerekeket, időseket és betegeket – engednének szabadon, a Hamász által eredetileg követeltnél kisebb számú palesztin fogolyért cserében.
Kedden John Kirby amerikai nemzetbiztonsági szóvivő azt mondta, hogy van remény arra, hogy az ideiglenes tűzszünet „jobb megközelítéshez vezethet a konfliktus egészének befejezéséhez”.
„Nem arról van szó, hogy megpróbáljuk legyőzni az órát a Ramadánig. Arról van szó, hogy megpróbáljuk rávenni a két felet arra, hogy egyezségre jussanak, amely ismét kihozza a túszokat, és ráveszi őket, hogy hagyják abba a harcokat” – mondta.
A civilek védelmét ígéri Izrael
Izrael intézkedéseket fog hozni a civilek védelme érdekében, ha kiterjeszti a katonai műveleteket a Gázai övezet legdélebbi, Rafah városában – közölte kedden egy katonai szóvivő.
Egy nagyszabású katonai művelet végrehajtásához Rafahban – ahol több mint egymillió kitelepített palesztin szorult az egyiptomi határhoz, súlyos humanitárius helyzetben – „megfelelő feltételekre van szükség, és mi gondoskodunk arról, hogy ezek a feltételek fennálljanak, ha cselekszünk” – mondta Daniel Hagari ellentengernagy, az Izraeli Védelmi Erők szóvivője a CNN-nek.
Hagari szerint a civilek számára biztonságosabb zónát fognak létrehozni, mielőtt bármilyen nagyszabású katonai műveletet hajtanának végre, és Izraelnek meg kell teremtenie a feltételeket „élelmiszer, humanitárius segély, gyógyszerek, kórházak, tábori kórházak számára. Tehát lesznek feltételek a lakosság számára, ha cselekszünk”.
Az Egyesült Államok ismét jelezte: nem támogatja a Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnök által a Hamász terrorszervezet utolsó bástyákának nevezett Rafah elleni teljes körű offenzívát a civilek védelmét szolgáló átfogó terv nélkül.
ENSZ: A Gázai övezet lakóinak negyede egy lépésre van az éhínségtől
Legkevesebb 576 ezer ember – a Gázai övezet lakóinak negyede – egy lépésre van az éhínségtől – jelentette ki Rames Radzsaszingam, az ENSZ Humanitárius Ügyek Koordinációs Hivatalának (OCHA) vezetője a világszervezet Biztonsági Tanácsának (BT) keddi ülésén.
Felhívta a figyelmet, hogy amennyiben nem avatkoznak közbe, a széles körű éhínség „szinte elkerülhetetlenné” válik.
Mint mondta, a palesztin térség északi részén a két évesnél fiatalabb gyerekek hatoda súlyos alultápláltságtól, illetve sorvadástól szenved. Hangsúlyozta, hogy a 2,3 milliós térség lakói egyébként is aggasztóan kevés táplálékkal rendelkeznek a túléléshez.
Az ENSZ Élelmezési Világprogramja (WFP) a Gázai övezetben „kész gyorsan kiterjeszteni és felfejleszteni műveleteit egy tűzszüneti megállapodás esetében” – közölte Carl Skau, a WFP igazgató-helyettese szintén az ENSZ BT ülésén.
„Azonban időközben az éhínség kockázatát tovább növeli, hogy nem sikerül megfelelő mennyiségben létfontosságú élelmiszerkészleteket leszállítani a Gázai övezetbe, illetve azok a körülmények, amelyek csaknem lehetetlenné teszik dolgozóink helyi működését” – tette hozzá Skau.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Donald Trump szerint az amerikai költségvetés számára milliárdos megtakarítást jelentene, ha megszűnnének Elon Musk vállalkozásainak kormányzati szerződései – az elnök erről a közösségi médiában írt, válaszul a milliárdos által megfogalmazott kritikára.
Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök megerősítette, hogy Izrael felfegyverzi azokat a gázai klánokat, amelyek szerinte a Hamásszal szemben állnak – közölte a BBC.
A NATO-tagországok széles körben támogatják a védelmi és biztonsági kiadásaira vonatkozó új célkitűzést, a GDP-arányos 5 százalékos szintet – jelentette ki Mark Rutte főtitkár csütörtökön Brüsszelben.
Európai-amerikai együttműködést sürgetett az ukrajnai háború rendezésének érdekében Friedrich Merz német kancellár csütörtökön Washingtonban, Donald Trump amerikai elnökkel tartott találkozóján.
Megduplázta a Székelyföld megsegítésére összegyűjtött támogatást a kormány, az erről szóló kormányhatározatot csütörtökön írta alá Orbán Viktor miniszterelnök.
A NATO egészében a bruttó hazai termék (GDP) 5 százalékát kitevő védelmi kiadásokra lesz szükség – jelentette ki az amerikai védelmi miniszter Brüsszelben a NATO védelmi miniszteri találkozója előtt újságíróknak nyilatkozva csütörtökön.
Az orosz hadsereg 1 ballisztikus rakétát és 103 drónt vetett be ukrajnai célpontok ellen csütörtökre virradó éjjel, 5 ember életét vesztette, sokan megsebesültek a támadásban, a csapásmérő eszközök 16 helyszínen célba találtak.
A Kárpát-medencei magyarság számára a legnagyobb kihívás a háború, pontosabban az azt tápláló brüsszeli háborús politika – jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök a Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fórumának (KMKF) csütörtöki plenáris ülésén.
Az Európai Unió Bírósága 2025. június 5-én meghozta végső döntését a Minority SafePack kezdeményezés ügyében: a testület elutasította a fellebbezést, és ismételten helybenhagyta az Európai Bizottság döntését.
Oroszország célja, hogy 10 000 katonát vezényeljen Dnyeszteren túli területre, és hogy Kreml-barát kormányt állítson fel Moldovában, hogy ezt lehetővé tegye – mondta Dorin Recean moldovai miniszterelnök a Financial Times-nak adott interjúban.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!