Fotó: Facebbook/UNRWA
Izrael, a Hamász és Katar tisztségviselői óva intettek Joe Biden amerikai elnök optimizmusától, miszerint a hét végére megszülethet a Gázai övezetben a túszokért cserébe tűzszüneti megállapodás, arra utalva, hogy továbbra is maradnak nézeteltérések, miközben a tárgyalófelek a megállapodáson dolgoznak.
2024. február 28., 09:312024. február 28., 09:31
Mint arról beszámoltunk, Biden hétfőn egy New York-i fagylaltozóban tett látogatása során azt mondta, hogy reméli, hogy „jövő hétfőre” tűzszünet lesz az izraeli-Hamász konfliktusban, mivel a gázai halálos áldozatok száma megközelíti a 30 ezret.
Egy izraeli tisztségviselő azonban kedden azt mondta a CNN-nek, hogy Izrael „meglepődött, hogy Biden a hétfő szót használta, és hogy a tűzszünet szót használta”.
„Nem tudom, milyen alapon mondta ezt” – mondta kedden az izraeli tisztségviselő, aki a téma érzékenysége miatt kérte, hogy ne nevezzék meg. Hozzátette, hogy Izrael kész a megfelelő feltételek mellett egyezséget kötni.
– mondta a tisztségviselő.
Baszem Naim, a Hamász politikai irodájának egyik tagja kedden a CNN-nek azt mondta, hogy a csoportnak nincs tudomása olyan tűzszüneti megállapodásról, amelyet jövő hétfőig sikerülne kieszközölni. „Nincs semmi” – mondta Naim.
Katar, amely az Egyesült Államokkal együtt kulcsfontosságú közvetítő az Izrael és a Hamász közötti tárgyalásokban, kedden további óvatosságot tanúsított, és a Biden által javasolttól eltérő ütemtervre utalt.
„Már pusztán azáltal, hogy a megbeszélések zajlanak, pozitív irányt láttunk, de még nem jutottunk el a végső megállapodásig, ahol remélhetőleg még a ramadán kezdete előtt bejelenthetünk egy humanitárius szünetet, amely enyhítené a feszültséget, és lehetővé tenné, hogy több segélyt juttassunk be Gázába, és lehetővé tenné a deeszkalációt.”
A ramadán már március 10-én este elkezdődik, egy héttel az időpont után, amikor Biden azt mondta, hogy reméli a megoldást.
Anszari azt mondta, hogy
Ezzel valószínűleg a palesztin foglyokért elengedett túszok számára és az izraeli katonák kivonására Gáza egyes részeiről utalt.
A CNN kérdésére Biden megjegyzéseivel kapcsolatban Matthew Miller, az amerikai külügyminisztérium szóvivője azt mondta: „ami az elnök optimizmusát alátámasztja, az egy olyan megállapodás nagy vonalakban való szemlélése, amelyet a múlt héten folytatott és az ezen a héten folytatódó tárgyalásokon keresztül hoztunk létre, és az a tény, hogy szerinte és szerintünk is elérhető közelségben van”.
„Természetesen örülnénk, ha a hétvégére sikerülne egyet elérni” – mondta Miller.
Hétfőn a CNN arról számolt be, hogy
miután Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök azzal vádolta meg a csoportot, hogy álláspontja „téveszmés”, és ezzel a tárgyaló felek közelebb kerültek egy kezdeti megállapodáshoz, amely leállíthatja a harcokat és elengedhet egy csoport izraeli túszt, két, a tárgyalásokat ismerő forrás szerint.
A Reuters és az Al Jazeera kedden arról számolt be, hogy a Hamász felülvizsgálja a nagyjából hat hétig tartó kezdeti tűzszünetre vonatkozó javaslattervezetet, amelynek során 40 izraeli túszt cserélnének ki 400 palesztin fogolyért.
Az izraeli tisztségviselő kedden megerősítette a CNN-nek, hogy
Az Egyesült Államok, Egyiptom, Izrael és Katar tárgyalódelegációi pénteken Párizsban, majd hétfőn Katarban találkoztak.
A tárgyalásokban részt vevők korábban azt mondták, hogy a megállapodást valószínűleg több szakaszban hajtanák végre, és ha a kezdeti megállapodás megszületik, az akár hat hétig tartó tűzszünethez is vezethet, amelynek keretében izraeli túszok egy csoportját – köztük nőket, gyerekeket, időseket és betegeket – engednének szabadon, a Hamász által eredetileg követeltnél kisebb számú palesztin fogolyért cserében.
Kedden John Kirby amerikai nemzetbiztonsági szóvivő azt mondta, hogy van remény arra, hogy az ideiglenes tűzszünet „jobb megközelítéshez vezethet a konfliktus egészének befejezéséhez”.
„Nem arról van szó, hogy megpróbáljuk legyőzni az órát a Ramadánig. Arról van szó, hogy megpróbáljuk rávenni a két felet arra, hogy egyezségre jussanak, amely ismét kihozza a túszokat, és ráveszi őket, hogy hagyják abba a harcokat” – mondta.
A civilek védelmét ígéri Izrael
Izrael intézkedéseket fog hozni a civilek védelme érdekében, ha kiterjeszti a katonai műveleteket a Gázai övezet legdélebbi, Rafah városában – közölte kedden egy katonai szóvivő.
Egy nagyszabású katonai művelet végrehajtásához Rafahban – ahol több mint egymillió kitelepített palesztin szorult az egyiptomi határhoz, súlyos humanitárius helyzetben – „megfelelő feltételekre van szükség, és mi gondoskodunk arról, hogy ezek a feltételek fennálljanak, ha cselekszünk” – mondta Daniel Hagari ellentengernagy, az Izraeli Védelmi Erők szóvivője a CNN-nek.
Hagari szerint a civilek számára biztonságosabb zónát fognak létrehozni, mielőtt bármilyen nagyszabású katonai műveletet hajtanának végre, és Izraelnek meg kell teremtenie a feltételeket „élelmiszer, humanitárius segély, gyógyszerek, kórházak, tábori kórházak számára. Tehát lesznek feltételek a lakosság számára, ha cselekszünk”.
Az Egyesült Államok ismét jelezte: nem támogatja a Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnök által a Hamász terrorszervezet utolsó bástyákának nevezett Rafah elleni teljes körű offenzívát a civilek védelmét szolgáló átfogó terv nélkül.
ENSZ: A Gázai övezet lakóinak negyede egy lépésre van az éhínségtől
Legkevesebb 576 ezer ember – a Gázai övezet lakóinak negyede – egy lépésre van az éhínségtől – jelentette ki Rames Radzsaszingam, az ENSZ Humanitárius Ügyek Koordinációs Hivatalának (OCHA) vezetője a világszervezet Biztonsági Tanácsának (BT) keddi ülésén.
Felhívta a figyelmet, hogy amennyiben nem avatkoznak közbe, a széles körű éhínség „szinte elkerülhetetlenné” válik.
Mint mondta, a palesztin térség északi részén a két évesnél fiatalabb gyerekek hatoda súlyos alultápláltságtól, illetve sorvadástól szenved. Hangsúlyozta, hogy a 2,3 milliós térség lakói egyébként is aggasztóan kevés táplálékkal rendelkeznek a túléléshez.
Az ENSZ Élelmezési Világprogramja (WFP) a Gázai övezetben „kész gyorsan kiterjeszteni és felfejleszteni műveleteit egy tűzszüneti megállapodás esetében” – közölte Carl Skau, a WFP igazgató-helyettese szintén az ENSZ BT ülésén.
„Azonban időközben az éhínség kockázatát tovább növeli, hogy nem sikerül megfelelő mennyiségben létfontosságú élelmiszerkészleteket leszállítani a Gázai övezetbe, illetve azok a körülmények, amelyek csaknem lehetetlenné teszik dolgozóink helyi működését” – tette hozzá Skau.
Az Egyesült Államok órákon és napokon belül változtatást vár el Izraeltől a gázai humanitárius helyzet javítása és a segélymunkások védelme érdekében – közölte a Fehér Ház csütörtökön.
Halálos ítéletet hajtottak végre Oklahoma államban egy több mint két évtizede történt kettős gyilkosság elkövetőjén, egy 41 éves férfin.
Gyakorlatilag a közvetlen konfrontáció szintjére csúsztak le Oroszország és a NATO közötti kapcsolatok – jelentette ki Dmitrij Peszkov orosz elnöki szóvivő újságíróknak csütörtökön.
Halálos áldozatokat követelt, valamint több mint félmillió fogyasztónál okozott áramszünetet az Egyesült Államok északkeleti államaiba érkezett, havazással járó viharzóna szerdán és csütörtökön.
A NATO nem tervez csapatokat küldeni Ukrajna területére, erre vonatkozóan nem érkezett semmilyen kérés, de az ukránok felszerelést, lőszert, fegyvereket kérnek, amit mi biztosítunk – szögezte le Jens Stoltenberg.
A NATO a történelem legsikeresebb szövetsége, az Egyesült Államok és Európa együtt erősebbek ennek kötelékében – jelentette ki a NATO megalapításának 75. évfordulója alkalmából csütörtökön Brüsszelben Jens Stoltenberg főtitkár.
Kitünteti Klaus Iohannis román államfőt az Atlatic Council (Atlanti Tanács) nevű befolyásos egyesült államokbeli agytröszt. A kitüntetés tényéről a szervezet számolt be honlapján.
Oroszország további 300 ezer katona mozgósítására készül június 1-jén – jelentette ki Volodimir Zelenszkij ukrán elnök szerdán Kijevben, az Alexander Stubb finn államfővel közös sajtótájékoztatóján.
Izrael „szisztematikusan, kocsiról kocsira” támadta segélyszervezete munkatársait – jelentette ki José Andrés, a World Central Kitchen (WCK) nonprofit szervezet alapítója, amelynek hét alkalmazottja vesztette életét segélyosztás közben.
A NATO történetében még soha nem adott főtitkárt közép- vagy kelet-európai tagállam, ezért itt lenne ennek az ideje, különös tekintettel arra, hogy a fő biztonsági kihívás jelenleg ebből az irányból érkezik – jelentette ki Szijjártó Péter.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!