Tiltott lobbitevékenység. Három román EP-képviselő is gyanúba keveredett a Huawei által kifizetett összegek miatt kirobbant korrupciós ügyben
Fotó: Purger Tamás/MTI
Három volt, illetve jelenlegi román európai parlamenti (EP) képviselő neve is fölmerült az uniós törvényhozást érintő legújabb korrupciós ügyben.
2025. március 14., 13:192025. március 14., 13:19
Daniel Buda, Cristian Bușoi és Tudor Ciuhodaru is aláírta ugyanis azt a levelet, amelyben EP-képviselők egy csoportja a kínai Huawei mellett lobbizott, ezzel ők is korrupció gyanójába keveredtek.
Közülük Buda jelenleg is az EP tagja.
A belga ügyészek a Huawei kínai óriáscéghez kapcsolódó lobbisták ellen nyomoznak, akiket azzal gyanúsítanak, hogy európai parlamenti képviselőket és volt képviselőket vesztegettek meg, hogy rávegyék őket kezdeményezéseik támogatására.
A Follow the Money oknyomozó cikke szerint 2021-ben írták alá a támogató levelet, amelyben
A G4Media kérdésére, hogy aláírta-e a levelet, Cristian Bușoi nemleges választ adott.
„A hivatalos e-mailjeim gyors ellenőrzése és a korábbi asszisztenseimmel való egyeztetés alapján nem találtam semmilyen levelezést Matrusciello úrral, aki a kérés kezdeményezőjének tűnik, vagy bárki mással a levél tárgyában.
Hozzáteszem, hogy minden hivatalos és nem hivatalos megbeszélésen az volt az álláspontom, hogy támogassam Románia álláspontját a 3,4 és 5 G-s technológia kapcsán, a biztonság megsértése nélkül” – mondta Bușoi.
Daniel Buda is tagadja, hogy a Huaweinek lobbozott volna, bár azt nem, hogy aláírta a levelet.
„Soha nem volt semmilyen kapcsolatom, találkozóm vagy kapcsolatom semmilyen hatósággal, lobbistával, kínai képviselővel vagy más, az üggyel kapcsolatos személlyel.
– mondta.
A levél annak nyomán született, hogy 2020 januárjában az EU olyan bejelentést tett, amely veszélyeztette a Huawei európai jövőjét. Margrethe Vestager, az Európai Bizottság alelnöke és Thierry Breton belső piacért felelős biztos akkor azt mondta, hogy a tagállamok megállapodtak abban, hogy lépéseket tesznek a „nagy kockázatú” szolgáltatók kizárására az 5G-hálózatokból. Vestager, a digitális és versenypolitikáért felelős dán politikus hangsúlyozta, hogy ez „nem irányult egyetlen konkrét ország vagy vállalat ellen sem”.
Egy 41 európai parlamenti képviselő által aláírt levélben felszólították a Bizottságot, hogy teljesen zárja ki a Huaweit és kínai versenytársát, a ZTE-t az európai 5G hálózatokból. A levélben ragaszkodtak ahhoz, hogy tiltsák meg a magas kockázatú kínai beszállítóktól származó technológia használatának bármilyen uniós finanszírozását.
Egy kis, hangos csoport azonban ellenezte azt – írja a Follow the Money.
Több házkutatást hajtottak végre Belgiumban és Portugáliában egy, az Európai Parlamentet érintő újabb korrupciós ügyben, amelyben a gyanú szerint a Huawei kínai távközlési vállalat próbált befolyást szerezni az uniós döntéshozatalban.
Nyolc európai parlamenti képviselő ellenkező tartalmú levelet írt, amelyben „technológiai rasszizmusra” figyelmeztetnek, mondván, hogy a beszállítók kizárása a származási helyük alapján diszkriminatív. Az aláírók között volt Cristian Bușoi, aki annak idején a parlament befolyásos ipari, kutatási és energetikai bizottságának elnöke volt, Daniel Buda és Tudor Ciuhodaru.
A levelet csak olasz és román képviselők írták alá:
A levélnek szimbolikus értéke volt: jelezte a nyilvánosságnak, hogy a cég élvezi az európai parlamenti képviselők támogatását.
csütörtök délután lepecsételték az uniós parlament két asszisztensének brüsszeli irodáját, egy gyanúsítottat letartóztattak – tájékoztatott a Le Soir című, francia nyelvű belga napilap csütörtökön.
A belga rendőrség megvesztegetés, hamisítás, pénzmosás és bűnszervezetben való részvétel gyanújával tartott házkutatást Belgiumban és Portugáliában csütörtök reggel egy, az Európai Parlamentet érintő újabb korrupciós ügyben.
A gyanú szerint a Huawei kínai távközlési vállalat próbált befolyást szerezni az uniós döntéshozatalban.
A belga napilap internetes oldala szerint a belga szövetségi ügyészség délután kiadott közleményében megerősítette:
Az ügyészség bejelentette, hogy a nyomozás részeként az ügyben eljáró bíró azt kérte: pecsételjék le két, az ügyben állítólagosan érintett parlamenti asszisztens irodáját Brüsszelben. Egy gyanúsítottat Franciaországban előállítottak, az ügyészség által kiadott európai elfogatóparancs alapján.
A nyomozók szerint a lobbisták bűncselekményeket követhettek el azzal, hogy megvesztegették a törvényhozókat.
– fogalmaztak.
Az ügyészség szerint a lobbisták be nem jelentett nagy összegű készpénzes kifizetésekkel és nagy értékű ajándékokkal érték el a politikusok befolyásolását.
Jegyeket ajándékoztak labdarúgó mérkőzésekre, vagy a kínai vállalat érdekeinek érvényesítéséért cserébe minden költséget fedező kínai utazásokat biztosítottak.
A botrányban érintett politikusok legalább egyikének kifizetése egy portugál cégen keresztül történt – írták.
Az Európai Parlament közölte: figyelembe veszik az információkat és teljes mértékben együttműködnek a hatóságokkal.
Az ügy mintegy két évvel a Katargate néven ismertté vált, az uniós parlamentet érintő korrupciós botrány után robbant ki, amelyben a gyanú szerint Katar és Marokkó próbálta befolyásolni az Európai Parlament döntéshozatalát.
A 2022 decemberében ismertté vált vizsgálat során többeket letartóztattak Brüsszelben, köztük Eva Kailit, az EP görög szocialista alelnökét és Pier Antonio Panzeri volt olasz szocialista EP-képviselőt, és jelentős mennyiségű készpénzt foglaltak le egyebek mellett Panzeri és Kaili otthonában.
Alaposan kiosztotta Klaus Iohannis volt román államfőt Donald Trump amerikai elnök.
Orbán Viktor miniszterelnök az 1848-49-es forradalom és szabadságharc 177. évfordulója alkalmából levelet intézett a külhoni magyarokhoz.
„Nagyon csalódást keltő pillanat lenne az egész világnak, ha Oroszország nem fogadná el az ukrajnai tűzszünetre vonatkozó ajánlatot” – jelentette ki Donald Trump csütörtökön, mielőtt tárgyalóasztalhoz ült Mark Rutte NATO-főtitkárral Washingtonban.
Vlagyimir Putyin orosz elnök legfőbb külpolitikai tanácsadója, Jurij Usakov csütörtökön közölte: tudatta Washingtonnal, hogy az Egyesült Államok által javasolt 30 napos tűzszünet az ukrajnai háború szüneteltetése érdekében csak Ukrajnának lenne jó.
Több házkutatást hajtottak végre Belgiumban és Portugáliában egy, az Európai Parlamentet érintő újabb korrupciós ügyben, amelyben a gyanú szerint a Huawei kínai távközlési vállalat próbált befolyást szerezni az uniós döntéshozatalban.
Az európaiak körében „nagyon széles körű konszenzus van kialakulóban” az ukrán hadsereg támogatását illetően az Oroszországgal folytatott konfliktust követően – jelentette ki Sébastien Lecornu francia védelmi miniszter.
A romániai elnökválasztás törlése „nem felel meg az európai demokratikus normáknak” – jelentette ki Andrzej Duda leköszönő lengyel konzervatív elnök, akinek országában májusban szintén elnökválasztást tartanak.
A romániai helyzet a „demokrácia karikatúrájának” példájává vált, és ezt még az amerikai kommentátorok is elismerik – jelentette ki Marija Zaharova, az orosz külügyminisztérium szóvivője.
Az izraeli hadsereg vizsgálja, hogy a katonák használtak-e emberi pajzsként palesztin civileket a gázai hadműveletek során – közölte az Izraeli Védelmi Erők (IDF) kedd este a CNN hírtelevízióval.
Az amerikai hírszerzési információk megosztása teljes mértékben újraindult, és az amerikai fegyverek ismét Ukrajnába áramlanak az amerikai és ukrán képviselők keddi szaúd-arábiai találkozója után – közölte egy amerikai tisztségviselő.
szóljon hozzá!