Fotó: Wikipédia
Az Egyesült Államok idén először 300 millió dollár értékű fegyver- és lőszerszállítmányt küld Ukrajnának, sürgősségi biztonsági segítségként – jelentette be a Fehér Ház kedden.
2024. március 13., 08:002024. március 13., 08:00
A Kijev számára összeállított újabb amerikai csomag többek között Stinger légelhárító rakétákat, HIMARS-rakétavetőket, páncéltörő rendszereket és lőszereket tartalmaz.
Jake Sullivan, az amerikai elnök nemzetbiztonsági tanácsadója a Fehér Ház napi sajtótájékoztatóján elmondta, hogy a tavaly december óta szünetelő segítségnyújtás megújítását az tette lehetővé, hogy a védelmi minisztériumnak, a Pentagonnak a beszállítókkal folytatott tárgyalások során sikerült bizonyos „előre nem tervezett megtakarításokat” elérnie azokban a szerződésekben, amelyek a korábbi időszakban Ukrajnának küldött amerikai katonai raktárkészletek pótlására szolgálnak.
Jake Sullivan tájékoztatóján úgy fogalmazott, hogy Ukrajnának sürgősen szüksége van eszközökre a fegyveres harchoz.
Kifejtette, hogy a jelenlegi helyzetben
Pat Ryder, a Pentagon szóvivője ezzel egy időben bejelentette, hogy az Ukrajna számára összeállított újabb csomag tartalmaz többi között 105 és 155 milliméteres lövedékeket, Stinger légelhárító rakétákat, HIMARS-önjáró eszközökben használatos rakétákat, páncéltörő rendszereket és további kisebb fegyverekhez használatos lőszereket és pótalkatrészeket.
Az idei első katonai csomagot a korábbiakhoz hasonlóan az amerikai hadsereg készleteiből hívják le, így gyorsan el tudják juttatni az ukrán hadszíntérre.
Az Ukrajna számára a kongresszus által megszavazott költségvetési források tavaly év végén elfogytak. A Fehér Ház és a kongresszus között az újabb felhatalmazásról hónapok óta tart a vita.
A republikánus kongresszusi tagok egy része azt várja a Fehér Háztól, hogy az ukrajnai támogatások folytatódása előtt Joe Biden elnök tegyen hatékony intézkedéseket az Egyesült Államok saját határainak védelmében az illegális határátlépések megakadályozásában és a törvénytelenül érkezők megállításában.
Közben
amelynek célja hosszú távon szavatolni a polgári és katonai támogatást Ukrajnának az Oroszországgal vívott háborúban.
A több órás vita után a nem kötelező erejű, szimbolikus szavazáson az 577 fős alsóházban 372 képviselő voksolt igennel 99 nem ellenében, míg a Marine Le Pen vezette jobboldali szuverenista Nemzeti Tömörülés és a radikális baloldali Engedetlen Franciaország képviselői tartózkodtak.
Vitaindítójában
A kormányfő „tisztelettel adózott az ukrán nép kivételes ellenállása előtt”, amit a képviselők állva tapsoltak meg.
Franciaország segélyezési stratégiája ellen szavazni azt jelentené, hogy „hátat fordítunk saját történelmünknek” – hangsúlyozta a francia miniszterelnök.
– fogalmazott a kormányfő, utalva Emmanuel Macron elnök azon kijelentésére, miszerint nem zárható ki, hogy a Nyugat csapatokat küld a háborúban álló Ukrajnába.
A szavazást követően a francia elnöki hivatal bejelentette: az államfő csütörtök este televíziós beszédet mond az Ukrajnát érintő francia stratégiáról.
A február 16-án aláírt tíz évre szóló megállapodásban Franciaország vállalja, hogy 2024-ben 3 milliárd euróig további katonai segélyt nyújt Kijevnek, miután 2022-ben 1,7 milliárd, 2023-ban pedig 2,1 milliárd eurós támogatást adott. Párizs elsősorban „a tüzérségi együttműködés megerősítését” tűzte ki célul.
– vádolta meg Marine Le Pen a szavazás előtt a kormányt.
„Vagy Macron-pártiak vagyunk, vagy azzal vádolnak, hogy Putyin-pártiak vagyunk” – tette hozzá a szavazáson tartózkodó Nemzeti Tömörülés frakcióvezetője a nemzetgyűlési vitában.
Sébastien Lecornu védelmi miniszter elmondta: a 2024-re előirányzott 3 milliárd eurós támogatás „nem egy csekk Ukrajnának”.
– tette hozzá.
Három hónappal a június 9-i európai parlamenti választások előtt az Ukrajnának nyújtott támogatás a kampány egyik fő témájává vált, különösen Emmanuel Macron február végi kijelentése óta, amelyekben nem zárta ki, hogy csapatokat küld Ukrajnába, és „nem kíván korlátokat szabni” a Kijevnek nyújtott támogatásnak.
Azóta a védelmi miniszter kijelentette, hogy „nincs napirenden szárazföldi harcoló csapatok küldése”, Volodimir Zelenszkij ukrán elnök pedig hétfő este a francia BFM hírtelevíziónak úgy fogalmazott: „amíg Ukrajna kitart, addig a francia hadsereg francia földön maradhat”.
Bár Emmanuel Macron egyik fő prioritásnak tekinti az Ukrajnának nyújtott támogatás növelését,
A BFM hírtelevízió és a La Tribune című napilap számára vasárnap az Elabe közvélemény-kutatóintézet által készített felmérés szerint a franciák 39 százaléka úgy véli, hogy Franciaországnak továbbra is támogatnia kellene Ukrajnát gazdaságilag és pénzügyileg, ahogyan azt jelenleg is teszi. Ez 11 százalékkal kevesebb, mint 2023 júniusában volt. Ezzel párhuzamosan a franciák 26 százaléka szerint csökkenteni kellene a támogatás mértékét, ez 3 százalékos növekedés tavaly nyárhoz képest.
Eközben
Troels Lund Poulsen elmondta, Koppenhága CAESAR típusú önjáró lövegeket, aknavetőket és lőszereket ad Ukrajnának.
A Kieli Világgazdasági Intézet adatai szerint Dánia Ukrajna negyedik legnagyobb támogatója katonai segélyek terén. Koppenhága a támogatásokat az erre a célra létrehozott alapon keresztül fogja eljuttatni Ukrajnának
– jelentette ki a tárcavezető.
A lövegeket Dánia Franciaországgal közösen finanszírozza, a tüzérségi lövedékeket pedig Észtországgal és Csehországgal közösen – derült ki a minisztérium közleményéből. Koppenhága február végén tíz évre szóló biztonsági megállapodást írt alá a kijevi kormánnyal.
Újabb ukrán dróntámadások orosz területek ellen
Ukrajna már a második egymást követő éjszaka intézett dróncsapást több orosz régió ellen – közölték szerdán orosz tisztségviselők, akik szerint több mint 30 drónt semmisítettek meg a levegőben Voronyezs régió felett. Alekszandr Guszev, Voronyezs régió kormányzója szerint kisebb károk keletkeztek az infrastruktúra elemeiben és néhány házban a lehulló törmelékektől.
A Rjazanyi régió egyik finomítóját több drón találta el, ami nagyobb tüzet okozott. Egy drónt szintén lelőttek, amikor megközelített egy finomítót a leningrádi régióban – közölte Alekszandr Drozdenko kormányzó. A Belgorodi régióban a lezuhant drónok törmeléke megrongált egy gázvezetéket, és megzavarta néhány falu áramellátását – mondta Vjacseszlav Gladkov kormányzó, hozzátéve, hogy négy ukrán drónt semmisítettek meg a régióban.
Elfogtak egy csalás miatt körözött székelyföldi férfit Budapesten – közölte a Készenléti Rendőrség Nemzeti Nyomozó Iroda (KR NNI) pénteken a police.hu oldalon.
Péntek hajnali brüsszeli sajtótájékoztatóján Nicușor Dan kijelentette, hogy a román gazdaság néhány éve „egy helyben toporog”, és szükség van a fellendítésére.
Az Európai Bizottság támogatja az ukrán csatlakozási tárgyalások első fejezetének megnyitását; Ukrajna teljesítette a feladatát, így most rajtunk a sor – jelentette ki a brüsszeli testület elnöke.
A következő öt év döntő jelentőségű lesz az Európai Unióban a védelmi készenlét megerősítésében – hangsúlyozták az EU-tagállamok vezetői csütörtöki brüsszeli EU-csúcstalálkozójukon kiadott nyilatkozatukban.
Több kisgyermeket gázolt el autójával egy kínai férfi csütörtökön Peking külvárosának egyik általános iskolája mellett – közölték a hatóságok és a kínai állami média.
Megkezdődött az Európai Tanács Ukrajnával, Közel-Kelettel, migrációval és a versenyképességgel foglalkozó ülése, az uniós tagállamok vezetői az Ukrajnának nyújtott további támogatásról és az európai védelemről is megbeszélést folytatnak Brüsszelben.
A helyi árvízvédelmi hatóságok közleménye szerint már legkevesebb mint hat halálos áldozata van a délnyugat-kínai Kujcsou tartományt sújtó árvizeknek – jelentette a kínai állami média.
Nicușor Dan szerint jobban el kell magyarázni a romániai polgároknak, hogy a háború Ukrajna számára kedvezőtlen kimenetele Románia és a Moldovai Köztársaság biztonságát is érinti.
A tagállamok össztermékük (GDP) 5 százalékára emelik éves katonai költségvetésüket – mondja ki a NATO hágai csúcsértekezletén szerdán megszületett zárónyilatkozat.
Üdvözölte egymást a román államfő és Donald Trump amerikai elnök a szerdai hágai NATO-csúcstalálkozó előtt.
szóljon hozzá!