Prioritások. Az IDF tájékoztatásában arra hívja fel a figyelmet, hogy a Hezbollah otthonokat támad, míg az izraeli hadsereg rakétakilövőket
Fotó: Facebook/Izraeli hadsereg
A Hezbollah a keddre virradó éjszaka folyamán több rakétát lőtt ki Észak-Izraelre, miután hétfőn az izraeli hadsereg fokozta az Irán által támogatott csoport elleni támadásait, és légicsapásokat indított Libanonban.
2024. szeptember 24., 08:332024. szeptember 24., 08:33
A Hezbollah közölte, hogy célba vette a Ramat David légibázist, a Meggido repülőteret és az Amosz támaszpontot, amelyek mind az észak-izraeli Afula város közelében találhatók.
Mintegy 20 „lövedéket” azonosítottak, amelyek helyi idő szerint hajnali 2 óra 39 perc és 3 óra 11 perc között Libanonból átjutottak az izraeli légtérbe – közölte az Izraeli Védelmi Erők (IDF) kedden.
A lövedékek egy részét elfogták, míg mások nyílt területre zuhantak – közölte az IDF, anélkül, hogy pontosította volna, hová hullottak.
Az izraeli katasztrófaelhárító szolgálat, a Magen David Adom (MDA) közölte, hogy csapatokat küldött az Alsó-Galileában lévő területek átkutatására, ahonnan rakétatűzről érkeztek jelentések.
„Egyelőre nem érkezett jelentés sérültekről” - mondta Zaki Heller, az MDA szóvivője.
Az MDA közölte, hogy a Jezréel-völgyben az egyik mentőautójának ablakai megsérültek a robbanáshullámtól.
A 2021-ben átadott Amosz bázis az izraeli hadsereg északi parancsnokságának közlekedési és logisztikai központjaként szolgál. Ez egyben az IDF Technológiai és Logisztikai Igazgatóságának „központi tengelye”, amely a több ügynökséget érintő logisztikáért és a vészhelyzeti felkészülésért felel.
A Hezbollahot célzó izraeli csapások leghalálosabb napján a 2006-os háború óta eddig csaknem 500 ember halt meg, köztük több tucatnyi nő és gyermek – közölte a libanoni egészségügyi minisztérium.
Izrael „felkészül a következő fázisokra” – közölte a hadsereg vezetője hétfő este, miután a 2006-os háború óta a leghalálosabb izraeli csapást hajtotta végre Libanonban.
Herci Halevi, az Izraeli Védelmi Erők (IDF) vezérkari főnöke azt mondta, hogy
„Végső soron minden arra összpontosul, hogy megteremtsük a feltételeket ahhoz, hogy az északi területek lakói visszatérhessenek otthonaikba” – tette hozzá az IDF által közzé tett nyilatkozatban.
Halevi elmondta, hogy az IDF hétfőn reggel „proaktív támadó műveletet” kezdett, amelynek célja a Hezbollah az elmúlt 20 évben épített infrastruktúra felszámolása”.
„Van egy üzenetem a libanoni népnek: Izrael háborúja nem ellenetek zajlik, hanem a Hezbollahhal” – mondta Netanjahu egy hétfői televíziós beszédében.
Az izraeli miniszterelnök felszólította a libanoni népet, hogy „kerüljék el a veszélyt.
„A Hezbollah túl sokáig emberi pajzsként használta önöket. Rakétákat helyezett el a nappalijukban és rakétákat a garázsukban. Ezek a rakéták közvetlenül a városainkat, közvetlenül a polgárainkat veszik célba” – mondta Netanjahu.
Azt mondta,
„Arra kérem önöket: vegyék komolyan ezt a figyelmeztetést” – mondta az izraeli miniszterelnök – „Kérem, most azonnal menjenek el a veszély útjából. Amint műveletünk befejeződik, biztonságban visszatérhetnek otthonaikba” – tette hozzá.
Libanon ENSZ-képviselője az ENSZ-közgyűlésben az Izrael halálos támadásai által okozott zűrzavart ismertette.
Bahia El Hariri, a libanoni parlament tagja hétfőn New Yorkban szólalt fel a közgyűlésben Nadzsib Mikati libanoni miniszterelnök nevében.
El Hariri elmondta, hogy Mikati a kormánnyal együtt dolgozik azon, hogy „kezelje az agressziót, amelynek minden szinten áldozatai vagyunk, diplomáciai, humanitárius, egészségügyi, biztonsági és az emberek megélhetését is érintő szinten”.
Elmondta a gyűlésen, hogy
„Ez károsította országunk gazdaságát és veszélyezteti társadalmi rendünket, különösen azóta, hogy több ország is arra kérte állampolgárait, hogy hagyják el országunkat” – mondta.
Eközben az amerikai a külügyminisztérium egyik magas rangú tisztségviselője közölte: az Egyesült Államok nem hisz abban, hogy a Hezbollahhal való északi határ mentén a „fokozódástól a deeszkalációig” tartó izraeli stratégia hatékony lesz. Hozzátette, hogy az Egyesült Államok és partnerei azon dolgoznak, hogy diplomáciai megoldást találjanak.
– mondta a tisztségviselő hétfőn az ENSZ Közgyűlésének margóján újságíróknak.
Ehelyett az amerikai tisztségviselők és globális partnereik a New York-i gyűlésen azon dolgoznak, hogy „kezeljék az Izrael és Libanon közötti kék vonalon átívelő eszkaláció növekvő kihívásait és kockázatait” – mondta, megjegyezve, hogy ez Antony Blinken külügyminiszter számára ezen a héten „kulcsfontosságú fókuszpont”.
A tisztségviselő elmondta, hogy az Egyesült Államok és partnerei előálltak néhány „konkrét ötlettel” a helyzet deeszkalálására, és „ezeket bizonyos fokig stressztesztelni akarják szövetségesekkel és partnerekkel, akiknek a támogatása és részvétele alapvető fontosságú lesz ahhoz, hogy sikeresnek bizonyulhatnak-e vagy sem”.
Iráni célpontokat támadott az izraeli légierő szombat hajnalban. A légitámadás több órán át, több hullámban tartott, a gépek katonai célpontokat, elsősorban rakéta- és légvédelmi rendszereket bombáztak – közölte az izraeli média.
Oroszország kész észszerű kompromisszumokra az ukrajnai rendezés érdekében, de érdemi tárgyalások nem folynak – jelentette ki Vlagyimir Putyin elnök pénteken a Rosszija 1 televíziós csatornának.
Sokakat megsebesített, többeket életveszélyesen Észak-Izraelben, Madzsd al-Krum arab faluban egy Libanonból elindított rakéta – jelentette pénteken az izraeli katonai rádió.
Visszatért a Földre a Nemzetközi Űrállomásról pénteken három amerikai és egy orosz űrhajós, küldetésük a Boeing kapszulaprobléma és a Milton hurrikán miatt hosszabbodott meg.
Izraeli légicsapás ért péntekre virradóra egy médiastábok által használt szálláshelyet a délkelet-libanoni Haszbajában; a támadásban legalább három televíziós szakember életét vesztette, hárman megsebesültek – közölte a libanoni állami hírügynökség.
Alig néhány héttel a 2019-es tűzvész után újjáépített párizsi Notre-Dame-székesegyház újranyitása előtt a francia kormány csütörtökön felvetette, hogy belépődíjat kellene szedni a katedrálisba látogató turistáktól.
Brüsszelnek bábkormány kell Magyarországon, ha pedig sikerül a bábkormányt hatalomra juttatni, akkor jönnek az utasítások, és végre kell hajtani, amit Brüsszel akar – jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök pénteken.
Olaf Scholz német kancellár október 24-én a ZDF német közszolgálati televíziónak nyilatkozva elutasította Kijev azonnali NATO-csatlakozási felkérését, és kijelentette, hogy „egy háborúban lévő ország egyáltalán nem lehet NATO-tag”.
A hétvégén Katarban várhatóan találkozót tartanak a gázai túsz- és tűzszüneti megállapodásról szóló tárgyalások újraindításáról – közölte a CNN a tényeket ismerő forrásra hivatkozva.
Mintegy kétezer ukrán katonát bekerítettek az orosz erők a kurszki régióban – közölte Vlagyimir Putyin orosz elnök csütörtökön Kazanyban, a BRICS-országok csúcstalálkozója alkalmával megtartott sajtótájékoztatóján.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!