Mariano Rajoy
Fotó: Elpais.com/Jaime Villanueva
Demokráciánk történetének egyik legsúlyosabb pillanatát éli – mondta Mariano Rajoy spanyol miniszterelnök szerdai parlamenti beszédében, értékelve a Katalóniában a függetlenségi népszavazás, illetve a függetlenségi nyilatkozat elfogadása – és végrehajtásának felfüggesztése – után kialakult helyzetet.
2017. október 11., 22:292017. október 11., 22:29
2017. október 28., 11:202017. október 28., 11:20
„Ami nem törvényes, az nem demokratikus. A referendum egy epizód volt a függetlenség kikényszerítésére, amelyet kevesek akarnak és senkinek sem érdeke” – fogalmazott Mariano Rajoy.
A politikus hangsúlyozta: az a döntési jog, amelyet a katalán szeparatisták követelnek, nem létezik egyetlen demokratikus országban sem. Szavai szerint nincs egy ország sem a világon, amely akár legkisebb mértékben is komolyan vette volna az október 1-i népszavazást. Hozzátette:
tetszhet, ami október 1-én történt. Senki sem lehet boldog vagy elégedett” – jelentette ki, és hangsúlyozta, hogy egy illegális népszavazás semmilyen feltételezett eredménye nem lehet hivatkozás politikai döntés törvényesítésére.
Véleménye szerint Katalónia vezetői intézményi pozíciójukat használták arra, hogy „álnok” és „veszélyes” támadást intézzenek az intézmények, és ami a legrosszabb az állampolgárok együttélése ellen.
– jegyezte meg. Mint mondta, nincs lehetséges párbeszéd, sem közvetítés a demokratikus törvény és az „engedetlenség vagy az illegalitás” között.
Beszélt arról, hogy ő maga mindig készen állt a párbeszédre, és a katalán kormány vezetőivel több megbeszélést folytatott, mint bármelyi másik spanyolországi autonóm közösségével. Megismételte:
A spanyol kormányfő maga kezdeményezte még október 1-én, az illegálisan megtartott katalán függetlenségi népszavazást követően, hogy a spanyol parlament pártjai vitassák meg a törvényhozásban az eseményeket.
Margarita Robles, a Spanyol Szocialista Munkáspárt (PSOE) vezérszónoka felszólalásában elutasította a külső közvetítők bevonását a párbeszédbe, amelyet a katalán elnök javasolt, és hangsúlyozta, hogy a megoldást a Katalóniában kialakult helyzetre a spanyol parlamentben kell keresni az alkotmány reformján keresztül.
„Hagyjon fel Spanyolország szétszakításával” – intézte szavait a miniszterelnökhöz Pablo Iglesias, a baloldali Podemos (Együtt képesek vagyunk rá) nevű párt főtitkára. Felszólította a spanyol kormányfőt, hogy tárgyaljon a katalán elnökkel, és ne alkalmazza az alkotmány 155-ös cikkét. (Amely lehetőséget ad Katalónia autonómiájának ideiglenes felfüggesztésére).
Albert Rivera, a Ciudadanos (Állampolgárok) nevű liberális középutas párt elnöke felszólalásában
Carles Campuzano, a Európai Katalán Demokrata Párt(PDeCAT) képviselője – amely tagja a Katalóniában kormányzó Junts pel Sí (Együtt az igenért) pártszövetségnek – szégyenletesnek nevezte az október 1-i rendőri erőszakot, amely szerinte „szükségtelen” és „helytelen” volt, és amiért Juan Igancio Zoido spanyol belügyminiszter lemondását követelte. Beszédében kérte a spanyol miniszterelnököt, éljen az „utolsó lehetőséggel” a párbeszédre, hogy mindenki számára „jó megoldást” találjanak.
Joan Tarda, a függetlenségi katalán kormányhoz tartozó Katalán Köztársasági Baloldal (ERC) nevében felszólalva kijelentette, hogy sosem hátrálnak meg, és a döntési jog iránti igény sosem fog eltűnni Katalóniából.
Zsinórmértéknek, nemzeti minimumnak nevezte 1956-ot a Tisza Párt elnöke pártjának a forradalom és szabadságharc 68. évfordulója alkalmából Budapesten, a Széna téren rendezett megemlékezésén.
Robbanás történt és fegyverropogás hallatszott szerdán a TUSAS török repülőgépgyártó vállalat székhelyénél Ankara külvárosában, Ali Yerlikaya török belügyminiszter bejelentése szerint terrortámadást követtek el.
Nekünk 1956 tanulsága az, hogy csak egyetlen dologért, Magyarországért és a magyar szabadságért szabad harcolnunk – jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök az 1956-os forradalom és szabadságharc 68. évfordulóján tartott ünnepségen szerdán Budapesten.
Ferenc pápa negyedik enciklikája csütörtökön jelenik meg, és szemléletváltást sürget a világ mai kihívásaival szemben – közölte a Vatikán.
Katonai tiszteletadással, Kövér László, az Országgyűlés elnöke és Szalay-Bobrovniczky Kristóf honvédelmi miniszter jelenlétében felvonták a nemzeti lobogót az 1956-os forradalom és szabadságharc 68. évfordulóján szerda délelőtt Budapesten.
A Gázai övezetben a Hamász iszlamista terrorszervezet ellen, és a Libanonban az Irán támogatta síita Hezbollah milícia ellen folytatott háborúról és azok után várható rendezésrőltárgyalt Antony Blinken és Benjámin Netanjahu kedden.
Oroszország tart attól, hogy Kína keményen fog reagálni észak-koreai katonák bevonására az ukrajnai háborúba – vélekedett Volodimir Zelenszkij ukrán elnök kedden, újságíróknak nyilatkozva.
Drasztikusan csökkent a háború kezdete óta a születések száma Ukrajnában, csak az idei év első felében háromszor annyian haltak meg, mint ahányan születtek – írta hétfőn az Ukrinform állami hírügynökség.
A konzervatív Osztrák Néppárt (ÖVP) vezetőjét, Karl Nehammer hivatalban lévő kancellárt bízta meg kormányalakítással Alexander van der Bellen osztrák államfő. A választásokat megnyerő Osztrák Szabadságpárt (FPÖ) ellenében alakítanának kormánykoalíciót.
Az Európai Parlament jóváhagyta azt a pénzügyi támogatási csomagot, mely egy 35 milliárd eurós kölcsönt, valamint egy olyan hitel-együttműködési mechanizmust foglal magában, amely 45 milliárd euróig nyújtott hitelek visszafizetésében segíti Ukrajnát.
szóljon hozzá!