Rajoy: Katalónia függetlenségét kevesen akarják és senkinek sem érdeke

Mariano Rajoy •  Fotó: Elpais.com/Jaime Villanueva

Mariano Rajoy

Fotó: Elpais.com/Jaime Villanueva

Demokráciánk történetének egyik legsúlyosabb pillanatát éli – mondta Mariano Rajoy spanyol miniszterelnök szerdai parlamenti beszédében, értékelve a Katalóniában a függetlenségi népszavazás, illetve a függetlenségi nyilatkozat elfogadása – és végrehajtásának felfüggesztése – után kialakult helyzetet.

MTI

2017. október 11., 22:292017. október 11., 22:29

2017. október 28., 11:202017. október 28., 11:20

„Ami nem törvényes, az nem demokratikus. A referendum egy epizód volt a függetlenség kikényszerítésére, amelyet kevesek akarnak és senkinek sem érdeke” – fogalmazott Mariano Rajoy.

A politikus hangsúlyozta: az a döntési jog, amelyet a katalán szeparatisták követelnek, nem létezik egyetlen demokratikus országban sem. Szavai szerint nincs egy ország sem a világon, amely akár legkisebb mértékben is komolyan vette volna az október 1-i népszavazást. Hozzátette:

a referendum nem állja ki az átláthatóság, semlegesség legelemibb próbáját sem. „Senkinek sem

tetszhet, ami október 1-én történt. Senki sem lehet boldog vagy elégedett” – jelentette ki, és hangsúlyozta, hogy egy illegális népszavazás semmilyen feltételezett eredménye nem lehet hivatkozás politikai döntés törvényesítésére.

Véleménye szerint Katalónia vezetői intézményi pozíciójukat használták arra, hogy „álnok” és „veszélyes” támadást intézzenek az intézmények, és ami a legrosszabb az állampolgárok együttélése ellen.

A spanyol állam úgy lépett fel, ahogy bármelyik demokratikus állam tette volna

– jegyezte meg. Mint mondta, nincs lehetséges párbeszéd, sem közvetítés a demokratikus törvény és az „engedetlenség vagy az illegalitás” között.

Beszélt arról, hogy ő maga mindig készen állt a párbeszédre, és a katalán kormány vezetőivel több megbeszélést folytatott, mint bármelyi másik spanyolországi autonóm közösségével. Megismételte:

az egyetlen megoldásnak a törvényes keretek közé való visszatérést tartja, hogy véget érjen a társadalmi feszültség és a gazdasági bizonytalanság.

A spanyol kormányfő maga kezdeményezte még október 1-én, az illegálisan megtartott katalán függetlenségi népszavazást követően, hogy a spanyol parlament pártjai vitassák meg a törvényhozásban az eseményeket.

Margarita Robles, a Spanyol Szocialista Munkáspárt (PSOE) vezérszónoka felszólalásában elutasította a külső közvetítők bevonását a párbeszédbe, amelyet a katalán elnök javasolt, és hangsúlyozta, hogy a megoldást a Katalóniában kialakult helyzetre a spanyol parlamentben kell keresni az alkotmány reformján keresztül.

„Hagyjon fel Spanyolország szétszakításával” – intézte szavait a miniszterelnökhöz Pablo Iglesias, a baloldali Podemos (Együtt képesek vagyunk rá) nevű párt főtitkára. Felszólította a spanyol kormányfőt, hogy tárgyaljon a katalán elnökkel, és ne alkalmazza az alkotmány 155-ös cikkét. (Amely lehetőséget ad Katalónia autonómiájának ideiglenes felfüggesztésére). 

Albert Rivera, a Ciudadanos (Állampolgárok) nevű liberális középutas párt elnöke felszólalásában

elvetette annak lehetőségét, hogy a történtek után a katalán elnök visszatérne a törvényességhez, ezért a 155-ös cikk alkalmazását, és annak révén előrehozott parlamenti választások kiírását sürgette Katalóniában.

Carles Campuzano, a Európai Katalán Demokrata Párt(PDeCAT) képviselője – amely tagja a Katalóniában kormányzó Junts pel Sí (Együtt az igenért) pártszövetségnek – szégyenletesnek nevezte az október 1-i rendőri erőszakot, amely szerinte „szükségtelen” és „helytelen” volt, és amiért Juan Igancio Zoido spanyol belügyminiszter lemondását követelte. Beszédében kérte a spanyol miniszterelnököt, éljen az „utolsó lehetőséggel” a párbeszédre, hogy mindenki számára „jó megoldást” találjanak.

Joan Tarda, a függetlenségi katalán kormányhoz tartozó Katalán Köztársasági Baloldal (ERC) nevében felszólalva kijelentette, hogy sosem hátrálnak meg, és a döntési jog iránti igény sosem fog eltűnni Katalóniából.

szóljon hozzá! Hozzászólások

Ezek is érdekelhetik

A rovat további cikkei

2024. október 23., szerda

Magyar Péter október 23-án: 1956 zsinórmérték, a jövő hazaszerető vezetőit keressük

Zsinórmértéknek, nemzeti minimumnak nevezte 1956-ot a Tisza Párt elnöke pártjának a forradalom és szabadságharc 68. évfordulója alkalmából Budapesten, a Széna téren rendezett megemlékezésén.

Magyar Péter október 23-án: 1956 zsinórmérték, a jövő hazaszerető vezetőit keressük
2024. október 23., szerda

Terrortámadás halálos áldozatokkal Ankarában

Robbanás történt és fegyverropogás hallatszott szerdán a TUSAS török repülőgépgyártó vállalat székhelyénél Ankara külvárosában, Ali Yerlikaya török belügyminiszter bejelentése szerint terrortámadást követtek el.

Terrortámadás halálos áldozatokkal Ankarában
2024. október 23., szerda

Orbán Viktor: 1956 tanulsága az, hogy csak Magyarországért és a magyar szabadságért szabad harcolnunk

Nekünk 1956 tanulsága az, hogy csak egyetlen dologért, Magyarországért és a magyar szabadságért szabad harcolnunk – jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök az 1956-os forradalom és szabadságharc 68. évfordulóján tartott ünnepségen szerdán Budapesten.

Orbán Viktor: 1956 tanulsága az, hogy csak Magyarországért és a magyar szabadságért szabad harcolnunk
2024. október 23., szerda

Szeretett minket: negyedik enciklikájával rukkol elő Ferenc pápa

Ferenc pápa negyedik enciklikája csütörtökön jelenik meg, és szemléletváltást sürget a világ mai kihívásaival szemben – közölte a Vatikán.

Szeretett minket: negyedik enciklikájával rukkol elő Ferenc pápa
2024. október 23., szerda

Felvonták a nemzeti lobogót az Országház előtt az 1956-os forradalom és szabadságharc 68. évfordulóján

Katonai tiszteletadással, Kövér László, az Országgyűlés elnöke és Szalay-Bobrovniczky Kristóf honvédelmi miniszter jelenlétében felvonták a nemzeti lobogót az 1956-os forradalom és szabadságharc 68. évfordulóján szerda délelőtt Budapesten.

Felvonták a nemzeti lobogót az Országház előtt az 1956-os forradalom és szabadságharc 68. évfordulóján
2024. október 23., szerda

Fegyvernyugvást sürget Gázában Washington, a Hezbollah „trónörökösével” is sikerült végezni

A Gázai övezetben a Hamász iszlamista terrorszervezet ellen, és a Libanonban az Irán támogatta síita Hezbollah milícia ellen folytatott háborúról és azok után várható rendezésrőltárgyalt Antony Blinken és Benjámin Netanjahu kedden.

Fegyvernyugvást sürget Gázában Washington, a Hezbollah „trónörökösével” is sikerült végezni
2024. október 23., szerda

Zelenszkij: Ukrajna nem akar atomfegyvert, de cserében NATO-tagságot kér

Oroszország tart attól, hogy Kína keményen fog reagálni észak-koreai katonák bevonására az ukrajnai háborúba – vélekedett Volodimir Zelenszkij ukrán elnök kedden, újságíróknak nyilatkozva.

Zelenszkij: Ukrajna nem akar atomfegyvert, de cserében NATO-tagságot kér
2024. október 22., kedd

Drámaian csökkent Ukrajna lakossága a háború kezdete óta

Drasztikusan csökkent a háború kezdete óta a születések száma Ukrajnában, csak az idei év első felében háromszor annyian haltak meg, mint ahányan születtek – írta hétfőn az Ukrinform állami hírügynökség.

Drámaian csökkent Ukrajna lakossága a háború kezdete óta
2024. október 22., kedd

Kizárnák a kormányalakításból a választáson győztes Osztrák Szabadságpártot

A konzervatív Osztrák Néppárt (ÖVP) vezetőjét, Karl Nehammer hivatalban lévő kancellárt bízta meg kormányalakítással Alexander van der Bellen osztrák államfő. A választásokat megnyerő Osztrák Szabadságpárt (FPÖ) ellenében alakítanának kormánykoalíciót.

Kizárnák a kormányalakításból a választáson győztes Osztrák Szabadságpártot
2024. október 22., kedd

Ukrajnának szánt pénzügyi támogatási csomagot hagyott jóvá az Európai Parlament

Az Európai Parlament jóváhagyta azt a pénzügyi támogatási csomagot, mely egy 35 milliárd eurós kölcsönt, valamint egy olyan hitel-együttműködési mechanizmust foglal magában, amely 45 milliárd euróig nyújtott hitelek visszafizetésében segíti Ukrajnát.

Ukrajnának szánt pénzügyi támogatási csomagot hagyott jóvá az Európai Parlament