Baljós kilátások. Vlagyimir Putyin további pusztításokat helyezett kilátásba Ukrajnában az Oroszországot ért dróncsapások miatt
Fotó: Orosz elnöki hivatal
További pusztítással fenyegette meg Ukrajnát Vlagyimir Putyin orosz elnök vasárnap, miután előző nap drónok csapást mértek több épületre az oroszországi Kazany városában.
2024. december 23., 08:032024. december 23., 08:03
A Tatárföldön található Kazanyban lakóépületekbe csapódtak be drónok szombaton reggel. A csapás betörte egy magasházi lakókomplexum ablakait, de áldozatokról nem érkezett jelentés.
Kijev nem vállalta a felelősséget a támadásért.
„Akárki és akármennyire is próbál pusztítani, ők maguk is sokszoros pusztulással fognak szembesülni, és megbánják, amit országunkban próbálnak tenni” – mondta Putyin vasárnap Tatárföld vezetőjéhez intézett videóbeszédében.
A megjegyzés néhány nappal azután hangzott el, hogy
Korábban Putyin azt állította, hogy Oroszország azt tervezi, hogy Oresnyik rakétákkal célba veszi a kijevi „döntéshozó központokat”.
Az ukrán határtól mintegy 1000 kilométerre fekvő Kazany elleni dróntámadás miatt iskolákat evakuáltak, és ideiglenesen felfüggesztették a járatokat a közeli repülőtereken.
Tatárföldi tisztviselők arról számoltak be, hogy
Kijev korábban oroszországi katonai és ipari létesítmények ellen intézett dróncsapásokat, hogy csökkentse Moszkva képességét nagy hatótávolságú fegyverek bevetésére és az Ukrajna elleni teljes körű háború finanszírozására.
Az ukrán városok elleni orosz légitámadások 2024 őszén meredeken eszkalálódtak. A dróncsapások októberben és novemberben rekordszintre emelkedtek, és
Az orosz rakéták és légibombák által követelt polgári áldozatok száma jelentősen megnőtt 2024-ben az előző évhez képest – jelentette az ENSZ.
Szombaton éjjel egy orosz irányított légibomba csapódott be egy onkológiai központba Herszonban. Volodimir Zelenszkij elnök a támadást „kegyetlen kegyetlen cselekedetnek” nevezte.
Eközben
Trump ezt konzervatív aktivistáknak mondta az arizonai Phoenixben tartott nagygyűlésen, ahol a november 5-i elnökválasztáson aratott győzelmét ünnepelte.
„Putyin elnök azt mondta, hogy a lehető leghamarabb találkozni akar velem” – állította Trump.
– tette hozzá.
Trump hangsúlyozta a háborúban elszenvedett súlyos katonai veszteségeket, és megismételte állításait, miszerint Oroszország nem indította volna el a teljes körű inváziót, ha ő lett volna az elnök 2022-ben.
„Katonák milliói haltak meg” – mondta.
„Le kell állítanunk, ez nevetséges. Ez a háború soha nem történt volna meg, ha én vagyok az elnök” – jegyezte meg.
Trump 2025. január 20-án lép hivatalba. Visszatérése a Fehér Házba várhatóan jelentős változást jelent majd az Egyesült Államok Ukrajnával kapcsolatos politikájában, és a hangsúlyt arra helyezi, hogy nyomást gyakoroljon Kijevre, hogy kössön megállapodást Moszkvával.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök december 7-én Párizsban találkozott Trumppal és Emmanuel Macron francia elnökkel. Zelenszkij arról számolt be, hogy a találkozó során méltatta Trumpot, és azt mondta neki, hogy ő az egyetlen, akitől Putyin fél.
A Zelenszkijjel folytatott találkozót követően
Trump Keith Kellogg nyugalmazott tábornokot nevezte ki különleges ukrajnai békeküldöttjének, akinek feladata a Kijev és Moszkva közötti tárgyalások vezetése. Kellogg várhatóan még Trump beiktatása előtt ellátogat Ukrajnába.
Kellogg korábban társszerzője volt egy béketervnek, amely befagyasztaná a frontvonalat Ukrajnában, hosszabb időre levenné a napirendről a NATO-csatlakozást, és részben feloldaná az Oroszországgal szemben bevezetett szankciókat. A terv emellett megszakítaná az Ukrajnának nyújtott katonai segélyeket, ha Kijev nem egyezne bele a tárgyalásokba.
A Financial Times pénteken arról számolt be, hogy e javaslatok ellenére Trump továbbra is amerikai fegyvereket kíván küldeni Ukrajnába, ha elnök lesz.
Közben
„Mindannyian megértjük, hogy Ukrajna meghívása a NATO-ba és tagsága a szövetségben csakis politikai döntés lehet” – mondta Zelenszkij a kijevi rendezvényen. „A tagság Ukrajna számára elérhető, de csak akkor, ha minden szükséges szinten megküzdünk ezért a döntésért” – tette hozzá.
Az ukrán elnök azt hangoztatta, hogy a szövetségeseknek tudniuk kell, hogy Ukrajna mit hozhat magával a NATO-ba, s esetleges tagsága miként stabilizálhatja a globális viszonyokat. Zelenszkij a múlt héten az európai uniós országoktól sürgetett biztonsági garanciákat a háború esetleges lezárását követően, mondván,
hogy Ukrajnának több védelemre lesz szüksége NATO-tagság formájában.
Az ukrán vezérkar jelentése szerint Oroszország vasárnapra virradóra ismét drónokkal támadta Ukrajnát. Az ukrán hadsereg állítása szerint
Dmitro Lubinec ukrán emberi jogi biztos a Telegram-oldalán egy videofelvételre hivatkozva azt közölte, hogy orosz erők megöltek öt ukrán hadifoglyot, s az elkövetők nemzetközi törvényszék előtti felelősségre vonását sürgette. Kijev már korábban is számos alkalommal hadifoglyok kivégzésével vádolta meg Oroszországot, ezt Moszkva visszautasítja. Lubinec december közepén azt mondta, hogy adataik szerint a háború kezdete, 2022 februárja óta 177 ukrán katonát öltek meg ilyen módon.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Az európai uniós tagállamok Ukrajna lőszerszükségletének több mint 50 százalékát képesek fedezni – jelentette ki Kaja Kallas, az Európai Unió kül- és biztonságpolitikai főképviselője csütörtökön Varsóban.
Az Egyesült Államok továbbra is elkötelezett tagja a NATO-nak, de elvárja, hogy az európaiak és a kanadaiak többet költsenek a védelemre; ez most meg is történik – jelentette ki a NATO-főtitkár csütörtökön.
Magyarország kormánya arról döntött, hogy kilép a Nemzetközi Büntetőbíróságból (ICC) – közölte Gulyás Gergely, a Miniszterelnökséget vezető miniszter csütörtökön az MTI-vel.
Kirill Dmitrijev orosz tárgyaló szerdán a Fehér Házban találkozott Steve Witkoffal, Donald Trump amerikai elnök közel-keleti különmegbízottjával – jelentette a Reuters csütörtökön.
Ismertette Donald Trump amerikai elnök szerdán a még aznap életbe lépő, viszonossági alapon működő új amerikai vámrendszert. Az Európai Unió tagállamaira 20 százalékos importvámot vet ki a Trump-adminisztráció.
A szlovákiai kormány szerdán jóváhagyta 350 medve kilövését az idén, miután megsokasodtak a barna medvék támadásai, amelyek populációja az elmúlt években ugrásszerűen megnőtt – jelentette be Robert Fico miniszterelnök.
Nagyobb figyelmet kért az őshonos nemzeti kisebbségek jogaira a strasbourgi székhelyű, 46 tagországot számláló Európa Tanács főtitkárától Vincze Loránt, az RMDSZ EP-képviselője Strasbourgban.
Izrael szerdán bejelentette a gázai katonai műveletek jelentős kiterjesztését, és közölte, hogy az enklávé jelentős területeit elfoglalják és a biztonsági zónákhoz csatolják, ami jelentős számú lakosság evakuálását vonja maga után.
Az orosz hadsereg szerdára virradó éjszaka csapásmérő drónokkal támadta Odessza, Zaporizzsja és Harkiv térségét, egy ember meghalt, sok a sebesült – közölték katonai és helyi közigazgatási hatóságok, amelyeket az Ukrajinszka Pravda hírportál idézett.
A kínai hadsereg éleslövészetet gyakorolt a Kelet-kínai-tengeren a Tajvan közelében zajló meglepetésszerű hadgyakorlatok fokozásaként – közölte szerdán közleményben a Népi Felszabadító Hadsereg Keleti Hadszíntéri Parancsnoksága.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!