Az elnök támogatásáról biztosította egy olyan különleges szerv létrehozását, amely az ukrán hadsereg által elkövetett bűncselekményeket, különösen a lakott területekre mért csapásokat vizsgálja ki. Kezdeményezte egy olyan központ létrehozását, amely a sebesültek rehabilitációjával foglalkozna.

Hangoztatta, hogy műveleti övezetben az orosz oldalon nincs tömeges dezertálás, s hogy az ukrán hadsereggel szemben, ahol, mint mondta, bevett gyakorlat az arcvonal előtti nyilvános kivégzés, az orosz fegyveres erőknek a hamis híresztelésekkel ellentétben nincsenek gyűjtőtáborai. Hangot adott álláspontjának, miszerint

Megismételte korábbi állítását, miszerint a háborút nem Oroszország kezdte, hanem az az ukrán hatalom, amely 2014-ben annak ellenére került államcsínnyel kormányra, hogy három ország – Németország, Franciaország és Lengyelország is – kezességet vállalt az akkori legitim kijevi kormány és az ellenzék közötti megállapodás betartásáért.

Úgy vélekedett, „nem lenne felesleges”, ha Ukrajna kártérítést fizetne a Donyec-medencének és más, Oroszország által elcsatolt területeknek az ott okozott károkért. Sürgette, hogy a Donyec-medencében állítsák le az ukrán hatalom idején politikai alapon indított büntetőeljárásokat.

Az elnök úgy vélekedett, hogy a nukleáris háború veszélye növekszik, de Moszkva a nukleáris fegyvereivel „nem hadonászik, mint egy borotvával” és úgy tekint rájuk, mint a védelem, az elrettentés eszközeire. Putyin szerint Liz Truss brit miniszterelnök volt az, aki nyilvánosan az atomfegyverek bevetésével fenyegetőzött.

„Nem bolondultunk meg, tisztában vagyunk vele, mi az a nukleáris fegyver. Rendelkezünk ezekkel az eszközökkel, fejlettebb és modernebb formában, mint bármely nukleáris ország, ez nyilvánvaló. Ez ma nyilvánvaló tény” – mondta Putyin.

Elmondta, hogy Moszkva következetesen tovább harcol az orosz nemzeti érdekekért, amiért kész békés eszközöket használni, ám ha ez nem segítene, bevetheti az összeset, amely a rendelkezésre áll. Megfogadta, hogy Oroszország meg fogja védeni a területét és szövetségeseit. Rámutatott, hogy az Egyesült Államok, nem pedig Oroszország telepítette nukleáris fegyverzetét más országok területére, és gyakorolja ott a hordozóeszközök bevetését.

Putyin más kérdésekről szólva egyebek között kijelentette: nem változott meg a véleménye a halálbüntetésről, amelynek visszaállítását korábban értelmetlennek és kontraproduktívnak nevezte. Felhívta a figyelmet Valerij Zorkin, az orosz alkotmánybíróság elnöke kijelentésére, amely szerint a halálbüntetés bevezetéséhez meg kellene változtatni az orosz alaptörvényt.