Fotó: Pixabay
Az ukrán gabona exportját a Fekete-tengeren lehetővé tevő, július 17-én lejáró megállapodás fő célkitűzése nem valósult meg – jelentette ki Vlagyimir Putyin orosz elnök szombaton egy dél-afrikai kollégájával, Cyril Ramaphosával folytatott telefonbeszélgetése során.
2023. július 16., 14:092023. július 16., 14:09
„Vlagyimir Putyin hangsúlyozta, hogy az orosz élelmiszerek és műtrágya exportja előtt álló akadályok elhárításáról szóló Oroszország-ENSZ memorandumban foglalt kötelezettségeket még nem teljesítették” – közölte a Kreml.
hangsúlyozta az orosz elnöki hivatal a Putyin és Ramaphosa közötti beszélgetésről beszámoló sajtóközleményben.
Egy nappal korábban a Kijev és Moszkva között közvetítő Recep Tayyip Erdogan török elnök arról beszélt, hogy Putyin „egyetért” az ukrán gabonáról szóló létfontosságú megállapodás meghosszabbításával. A Kreml azonban tagadta, hogy ilyen kijelentést tett volna.
Vlagyimir Putyin már csütörtökön felrótta, hogy
A 2022 júliusában Isztambulban aláírt és már kétszer meghosszabbított megállapodás hétfőn éjfélkor jár le. Az elmúlt egy év során a megállapodás lehetővé tette, hogy a konfliktus ellenére csaknem 33 millió tonna gabona hagyja el az ukrán kikötőket.
Egyébként vasárnap a város Moszkva által kinevezett kormányzója közölte, ukrán dróntámadást vert vissza az orosz légierő vasárnap reggel a Krím félszigeten lévő Szevasztopolnál.
Mihail Razvozsajev Telegram-üzenetében azt közölte,
Az RBC orosz hírügynökség azt jelentette, hogy a támadás miatt a kikötő körüli kompjáratokat néhány órára felfüggesztették. A bejelentést Ukrajna egyelőre nem kommentálta. Szevasztopolt többször támadták az ukrajnai háború kezdete óta.
Eközben Valerij Zaluzsnij, az ukrán hadsereg főparancsnoka elismerte egy amerikai lapnak adott interjúban, hogy orosz területen is hajtottak végre támadásokat.
„Ez a mi problémánk, és nekünk kell eldönteni, hogyan végezzünk az ellenséggel.
– fogalmazott Zaluzsnij a Washington Postban – helyi idő szerint – pénteken megjelent interjúban.
Oroszország határ menti régióiban rendszeresen előfordulnak ukrán tüzérségi belövések és dróntámadások. A Washington Post megjegyezte, hogy a kijevi hatóságok eddig jellemzően nem ismerték el, hogy ilyen jellegű támadásokat is végrehajtanak.
Az ukrán főparancsnok a lapnak azt is elmondta, hogy
„Ha partnereink félnek attól, hogy használják a fegyvereiket, akkor majd mi a sajátunkkal fogunk végezni az ellenséggel” – mondta Zaluzsnij, utalva arra, hogy az Ukrajnának fegyvereket szállító nyugati országok a támogatásuk feltételéül szabták, hogy a szállítmányok orosz területen nem használhatók fel.
Putyin: Ha szükséges, az orosz hadsereg is beveti a kazettás bombákat
Oroszország elegendő készlettel rendelkezik kazettás bombákból, és szükség esetén be fogja vezni azokat – jelentette ki Vlagyimir Putyin elnök a Rosszija 1 állami televíziónak adott szombat esti interjúban.
„Ha bevetik ezeket ellenünk, természetesen jogunk van ennek megfelelően válaszolni” – fogalmazott az orosz államfő.
Az Egyesült Államok egyelőre nem támogatja Ukrajna felvételét a NATO-ba, viszont továbbra is támogatja Kijevet szárazföldi és légi fegyverekkel, továbbá lőszerekkel, köztük kazettás bombákkal is. Volodimir Zelenszkij elnök ígéretet tett arra, hogy az ukrán haderős csak különösen indokolt esetben vet be kazettás bombát, és pontos nyilvántartást vezet a felhasznált lőszerekről.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Péter apostol sírjánál kezdődik, majd a Szent Péter téren folytatódik XIV. Leó jelképekben gazdag beiktatási szertartása, amely politikai találkozókra is lehetőséget ad vasárnap.
Romániai idő szerint szombaton 11 óráig több mint 270 ezer román állampolgár szavazott külföldön az elnökválasztás második fordulójában – derül ki az Állandó Választási Hatóság (AEP) valós idejű adataiból.
Nem kívánta kommentálni a Krónika kérdésére az Egyesült Államok Belbiztonsági Minisztériuma (DHS) azt az értesülést, miszerint Romániának a vízummentességi programból való kizárásához hozzájárult a tavalyi elnökválasztás eredményének érvénytelenítése.
Romániai idő szerint pénteken 21 óráig több mint 200 ezer román állampolgár szavazott külföldön az elnökválasztás második fordulójának első napján – derül ki az Állandó Választási Hatóság (AEP) valós idejű adataiból.
A szemben álló felek ezer-ezer fős hadifogolycserében állapodtak meg Isztambulban, az orosz-ukrán tárgyalásokon – jelentette be Vlagyimir Megyinszkij, az orosz küldöttség vezetője pénteken, a tárgyalások befejezése után az orosz sajtónak.
13 óra környékén meghaladta az 50 ezret a külföldi szavazókörökben urnákhoz járuló román állampolgárok száma, így a 3139 levélvokssal együtt már 55 ezerhez közelített a szavazatok száma.
A tavalyi elnökválasztás érvénytelenítéséhez kapcsolódó botrány is hozzájárult ahhoz, hogy az Egyesült Államok kizárta Romániát a vízummentességi rendszerből.
Az izraeli hadsereg csütörtökön fokozta a Gázai övezetben folyó hadműveleteket, amelyek során több mint 100 ember halt meg, miközben Donald Trump amerikai elnök „szabadságövezet” létrehozását javasolta az enklávéban.
Romániai idő szerint csütörtökön 22 órakor megnyílt az első külképviseleti szavazóhelyiség az új-zélandi Aucklandben, és ezzel elkezdődött a külföldi szavazás az elnökválasztás második fordulójában.
Ukrajna Rusztem Umerov védelmi miniszter vezetésével küld delegációt Isztambulba, hogy pénteken tárgyalásokat folytasson az orosz féllel – közölte Volodimir Zelenszkij ukrán elnök csütörtöki ankarai sajtótájékoztatóján.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!