Határozott álláspont. Putyin a Trumppal folytatandó tárgyalásokon NATO-mentes, semleges Ukrajnát követel
Fotó: Orosz elnöki hivatal
Oroszország azt fogja követelni, hogy Ukrajna szakítsa meg kapcsolatait a NATO-val, és váljon „semleges állammá, korlátozott hadsereggel” a Donald Trump megválasztott amerikai elnökkel folytatott tárgyalások során – jelentette a Bloomberg szerdán saját forrásaira hivatkozva.
2025. január 16., 13:242025. január 16., 13:24
Trump korábban már jelezte, hogy beiktatása után „nagyon gyorsan” kész találkozni Vlagyimir Putyin orosz elnökkel, hozzátéve, hogy a Kreml is erre törekszik. Trump többször megismételte, hogy az ukrajnai háború gyors befejezését tervezi, részben azért, mert állítólag jó kapcsolatokat ápol Putyinnal.
A Kreml állítólag elfogadja, hogy az egyes NATO-tagállamok továbbra is küldhetnek fegyvereket Ukrajnába a kétoldalú biztonsági megállapodások részeként, de a fegyvereket „nem szabad Oroszország ellen vagy terület visszafoglalására használni” – mondta az egyik forrás a Bloombergnek.
– jelentette a médium a forrásaira hivatkozva.
Kijev és Moszkva jelenleg csak a fogolycseréről és a deportált gyermekek hazatéréséről folytat tárgyalásokat – közölték ukrán tisztségviselők a médiummal névtelenségük megőrzése mellett.
Eközben Ukrajna és Oroszország „korlátozott tárgyalásokat” folytat Katarban a nukleáris létesítmények támadások elleni védelmének szabályairól is – jelentette a Bloomberg a Kreml előkészületeit ismerő személyre hivatkozva.
Trump gyakran hangoztatta szimpátiáját az orosz vezető iránt, miközben bírálta a leköszönő Biden-kormányzat Kijevnek nyújtott támogatása mértékét. Ez aggodalmakat váltott ki, hogy az új amerikai vezetés esetleg Ukrajna számára kedvezőtlen alkut köt.
Trump elmondta, hogy a konkrét békejavaslatok kidolgozása még folyamatban van. A csapatától kiszivárgott javaslatot – a frontvonalak befagyasztása, Ukrajna NATO-csatlakozásának 20 évvel való elhalasztása és európai békefenntartók telepítése a helyszínre – Oroszország már elutasította.
Eközben a Donald Trump átlal a külügyminiszteri posztra jelölt Marco Rubio szerdán a szenátus külügyi bizottsága előtti meghallgatásán arról beszélt: mind Ukrajnának, mind Oroszországnak engedményeket kell tennie a háború befejezéséhez .
„Fontos, hogy mindenki realista legyen: lesznek engedmények – az Oroszországo Föderáció részéről, de az ukránok részéről is... Az is fontos, hogy mindkét oldalon legyen némi egyensúly” – mondta Rubio.
Ukrajna 2014-es megszállása és a 2022-es háború eszkalálása óta Oroszország megszállta Ukrajna területének mintegy 20 százalékát, elnyomó intézkedéseket foganatosít a helyi lakossággal szemben, és megtiltja az ukrán identitás minden megnyilvánulását. Ukrajna többször kijelentette, hogy nem ismeri el orosznak a jelenleg Moszkva ellenőrzése alatt álló területét.
– mondta Rubio.
„Az is irreális, hogy egy Ukrajna méretű ország valahogy... visszaszorítja ezeket az embereket (az orosz csapatokat) egészen oda, ahol az invázió előestéjén voltak” – tette hozzá.
A kijelölt külügyminiszter nyilvánosan dicsérte az ukrán védők bátorságát, de egyike volt annak a 15 republikánus szenátusi törvényhozónak, aki az Ukrajnának szánt 61 milliárd dolláros segélycsomag ellen szavazott, amelyet végül 2024 áprilisában fogadtak el.
Az 53 éves floridai szenátor Antony Blinkent váltja majd a poszton, és az Egyesült Államok legfőbb diplomatájaként a Kijev és Moszkva közötti esetleges béketárgyalásokat vezeti majd.
Az Izrael és a Hamász palesztin terrorszervezet közötti, vasárnap életbe lépő tűzszüneti megállapodás bejelentése ellenére a palesztin fegyveresek folytatták rakétatámadásaikat a Gázai övezetből, Izrael viszont válaszcsapásokat mért oda ezekért.
Cáfolta Andrei Muraru, Románia amerikai nagykövete az érvénytelenített elnökválasztás első fordulóját megnyerő Călin Georgescu állításait, miszerint meghívták Donald Trump elnök beiktatási ünnepségére, de ő visszautasította azt.
Grönlandra tartozik, hogy a függetlenségéről döntsön – közölte szerdán Mette Frederiksen dán miniszterelnök, bejelentve, hogy a nap folyamán erről beszélt telefonon Donald Trump megválasztott amerikai elnökkel.
Kijev támogatja az Ukrajnába telepítendő európai katonai kontingens elképzelését, a kezdeményezés azonban egy nagyobb garanciacsomag egyik eleme kell, hogy legyen – jelentette ki Volodimir Zelenszkij ukrán elnök.
Agresszív propagandának minősítette szerdán a bukaresti külügyminisztérium Nyikolaj Patrusev, Vlagyimir Putyin orosz államfő tanácsadójának nyilatkozatait. A román külügyminisztérium szerint Moszkva hibrid akciókat hajt végre Moldova Köüztársaság ellen.
Izrael és a Hamász palesztin terrorszervezet közötti tűzszünetet és a 467 napja elrabolt izraeli túszok kiszabadulásáról megkötött egyezményt jelentett be kormányzati forrásokra hivatkozva izraeli kereskedelmi televíziós csatorna szerda este.
Négy évét összegző nyilvános levélben búcsúzott az amerikaiaktól Joe Biden leköszönő elnök.
Oroszország január 15-én több mint 40 rakétát és több mint 70 drónt vetett be az Ukrajna ellen egy nagyszabású támadás keretében, a megszállók az energiaszektort vették célba – közölte Telegram-csatornáján Volodimir Zelenszkij ukrán elnök, ho
Ostobaságnak nevezte James O’Brian amerikai külügyminiszter-helyettes, hogy a NATO a romániai Mihail Kogălniceanu légi támaszpontot egy Oroszország elleni támadás kiinduló pontjaként kívánná használni.
Ideje áttérni a háborús gondolkodásmódra, ami azt jelenti, hogy további beruházások által még erősebbé kell tenni a szövetség védekező- és ellenálló-képességét – jelentette ki a NATO-főtitkár Brüsszelben szerdán.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!