Putyin hallani sem akar Ukrajna NATO-tagságáról, a kijelölt amerikai külügyminiszter mindkét féltől kompromisszumot vár

– jelentette a médium a forrásaira hivatkozva.

Kijev és Moszkva jelenleg csak a fogolycseréről és a deportált gyermekek hazatéréséről folytat tárgyalásokat – közölték ukrán tisztségviselők a médiummal névtelenségük megőrzése mellett.

Eközben Ukrajna és Oroszország „korlátozott tárgyalásokat” folytat Katarban a nukleáris létesítmények támadások elleni védelmének szabályairól is – jelentette a Bloomberg a Kreml előkészületeit ismerő személyre hivatkozva.

Trump gyakran hangoztatta szimpátiáját az orosz vezető iránt, miközben bírálta a leköszönő Biden-kormányzat Kijevnek nyújtott támogatása mértékét. Ez aggodalmakat váltott ki, hogy az új amerikai vezetés esetleg Ukrajna számára kedvezőtlen alkut köt.

Trump elmondta, hogy a konkrét békejavaslatok kidolgozása még folyamatban van. A csapatától kiszivárgott javaslatot – a frontvonalak befagyasztása, Ukrajna NATO-csatlakozásának 20 évvel való elhalasztása és európai békefenntartók telepítése a helyszínre – Oroszország már elutasította.

Eközben a Donald Trump átlal a külügyminiszteri posztra jelölt Marco Rubio szerdán a szenátus külügyi bizottsága előtti meghallgatásán arról beszélt: mind Ukrajnának, mind Oroszországnak engedményeket kell tennie a háború befejezéséhez .

„Fontos, hogy mindenki realista legyen: lesznek engedmények – az Oroszországo Föderáció részéről, de az ukránok részéről is... Az is fontos, hogy mindkét oldalon legyen némi egyensúly” – mondta Rubio.

Ukrajna 2014-es megszállása és a 2022-es háború eszkalálása óta Oroszország megszállta Ukrajna területének mintegy 20 százalékát, elnyomó intézkedéseket foganatosít a helyi lakossággal szemben, és megtiltja az ukrán identitás minden megnyilvánulását. Ukrajna többször kijelentette, hogy nem ismeri el orosznak a jelenleg Moszkva ellenőrzése alatt álló területét.

– mondta Rubio.

„Az is irreális, hogy egy Ukrajna méretű ország valahogy... visszaszorítja ezeket az embereket (az orosz csapatokat) egészen oda, ahol az invázió előestéjén voltak” – tette hozzá.

A kijelölt külügyminiszter nyilvánosan dicsérte az ukrán védők bátorságát, de egyike volt annak a 15 republikánus szenátusi törvényhozónak, aki az Ukrajnának szánt 61 milliárd dolláros segélycsomag ellen szavazott, amelyet végül 2024 áprilisában fogadtak el.

Az 53 éves floridai szenátor Antony Blinkent váltja majd a poszton, és az Egyesült Államok legfőbb diplomatájaként a Kijev és Moszkva közötti esetleges béketárgyalásokat vezeti majd.