Carles Puigdemont szerint a spanyol kormány támadást mért Katalónia intézményeire és népére
A katalán parlament összehívását jelentette be szombat esti televíziós beszédében Carles Puigdemont katalán elnök, hogy „megvitassák és eldöntsék” a választ a spanyol kormány Katalóniában tervezett intézkedéseire.
2017. október 21., 23:372017. október 21., 23:37
2017. október 28., 11:182017. október 28., 11:18
A spanyol kormány szombati rendkívüli ülésén döntött arról, hogy az alkotmány 155-ös cikke alapján, törvény és alkotmánysértésre hivatkozva kezdeményezi a katalán kormány feloszlatását és előrehozott parlamenti választások megrendezését Katalóniában, amelyről jövő pénteken szavaz a spanyol parlament.
A katalán elnök szerint az „önrendelkezésük megsemmisítésére irányuló támadást” nem fogadhatják el. Mint mondta, a spanyol kormány a Spanyol Szocialista Munkáspárt és a Ciudadanos (Állampolgárok) nevű liberális párt támogatásával Francisco Franco diktátor óta a „legrosszabb támadást” mérte Katalónia intézményeire és népére. Carles Puigdemont szerint a demokratikus hozzáállással összeegyeztethetetlen, hogy a spanyol kormány „önhatalmúlag, illegális módon” a katalán népakarat képviselőjévé nyilvánította magát.
A katalán elnök beszéde egy részét spanyol nyelven mondta el a „spanyol demokratákat” megszólítva, és elítélte mindazt azt a kárt, amit a demokráciának okoz a spanyol kormány döntése.
Majd angolra váltva üzenetet intézett Európa vezetőihez és lakóihoz: „ha az értékek veszélyben vannak Katalóniában, akkor szintén veszélyben vannak Európában”. Véleménye szerint a 155-ös cikk ellentétes az európai polgárság sokszínűségével. „Nem bűncselekmény, hogy egy nemzet demokratikus formában dönt jövőjéről. Demokratikus és békés Európát akarunk” – szögezte le a katalán elnök, és beszédét azzal zárta: „Éljen Katalónia!”
Romániai idő szerint pénteken 21 óráig több mint 200 ezer román állampolgár szavazott külföldön az elnökválasztás második fordulójának első napján – derül ki az Állandó Választási Hatóság (AEP) valós idejű adataiból.
A szemben álló felek ezer-ezer fős hadifogolycserében állapodtak meg Isztambulban, az orosz-ukrán tárgyalásokon – jelentette be Vlagyimir Megyinszkij, az orosz küldöttség vezetője pénteken, a tárgyalások befejezése után az orosz sajtónak.
13 óra környékén meghaladta az 50 ezret a külföldi szavazókörökben urnákhoz járuló román állampolgárok száma, így a 3139 levélvokssal együtt már 55 ezerhez közelített a szavazatok száma.
A tavalyi elnökválasztás érvénytelenítéséhez kapcsolódó botrány is hozzájárult ahhoz, hogy az Egyesült Államok kizárta Romániát a vízummentességi rendszerből.
Az izraeli hadsereg csütörtökön fokozta a Gázai övezetben folyó hadműveleteket, amelyek során több mint 100 ember halt meg, miközben Donald Trump amerikai elnök „szabadságövezet” létrehozását javasolta az enklávéban.
Romániai idő szerint csütörtökön 22 órakor megnyílt az első külképviseleti szavazóhelyiség az új-zélandi Aucklandben, és ezzel elkezdődött a külföldi szavazás az elnökválasztás második fordulójában.
Ukrajna Rusztem Umerov védelmi miniszter vezetésével küld delegációt Isztambulba, hogy pénteken tárgyalásokat folytasson az orosz féllel – közölte Volodimir Zelenszkij ukrán elnök csütörtöki ankarai sajtótájékoztatóján.
XIV. Leó pápa címert választott magának, és feltűnt mellette személyi titkára is, Edgard Iván Rimaycuna 36 éves perui pap.
A magyar kormány nem foglal állást egyik jelölt mellett sem, a jövőbeni megválasztott elnökkel viszont – az RMDSZ-szel egyeztetve – jó kapcsolatot kívánnak kialakítani a jövőben jelentette ki a Híradó.hu kérdésére Nacsa Lőrinc.
Rómában folytatta külföldi turnéját szerdán George Simion, a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) elnöke, a szélsőjobboldal államfőjelöltje.
szóljon hozzá!