Fotó: Videófelvétel
A litván kémelhárítás szerint nem Jevgenyij Prigozsin, hanem a dublőrje használta azt az útlevelet, amelyet a Wagner orosz magánhadsereg alapítójának oroszországi irodáiban találtak nemrégiben.
2023. június 29., 08:042023. június 29., 08:04
Három évvel ezelőtt a dublőr utazott az útlevéllel Litvániába, ahol a szolgálat szerdai közlése szerint „információs támadásra” készült.
A litván kémelhárítás még 2021-ben tett közzé képet egy körözött férfiről, aki Prigozsin néven utazott az országba. Ugyanez a kép található a most előkerült, szintén Prigozsin névre szóló útlevélben. Azonban az útlevelet „2020-ben Litvánia elleni információs támadás céljára használták” – írta szerdán a biztonsági szolgálat Facebook-oldalán.
A szolgálat szerint
Az, hogy az útlevelet Prigozsin irodájában találták meg, Vilnius szerint arra enged következtetni, hogy a múlt héten az orosz vezetés ellen fellázadt üzletember is részese volt az összeesküvésnek.
„A litván hírszerzés megállapította:
– áll a közleményben.
Eközben szintén szerdán Jaroslaw Kaczynski lengyel miniszterelnök-helyettes, a kormánypárt elnöke bejelentette: a Wagner orosz fegyveres csoport fehéroroszországi jelenléte miatt megerősítik Lengyelország keleti határainak védelmét, részben átmeneti, részben állandó jellegű intézkedésekkel.
A kormány biztonsági bizottságának ülése után Mariusz Blaszczak nemzetvédelmi miniszterrel közösen tartott sajtóértekezletén Jaroslaw Kaczynski leszögezte: „a jelenleg rendelkezésre álló adatok szerint arra lehet következtetni”, hogy a Wagner csoport mintegy nyolcezer katonáját helyezték át Oroszországból Fehéroroszországba.
– figyelmeztetett Kaczynski.
„Ez a hibrid háború újabb szakaszát jelentheti, amely sokkal nehezebb lehet a korábbiaknál” – utalt a 2021 óta tartó, Fehéroroszországon át a Közel-Keletről és Észak-Afrikából érkező migrációs nyomásra, amelyet Varsó a Minszk és Moszkva által az Európai Unióval szemben alkalmazott hibrid hadviselésnek tart.
A mostani döntések szerint egyrészt növelik a Lengyelország keleti határát védő határőrség létszámát, másrészt a határvédelmi fizikai akadályok számát – fejtette ki Kaczynski. Újságírói kérdésre válaszolva kiemelte:
A Kaczynski által említett időszakban, 2021 és 2022 fordulóján Varsó több ezer katonát telepített a lengyel-fehérorosz határszakaszt védő lengyel határőrök támogatására.
Az oroszországi és fehéroroszországi fejlemények kapcsán a szövetségesekkel folytatott egyeztetést érintő kérdésre válaszolva Kaczynski aláhúzta:
„A lengyel határoknak a hibrid támadásokkal szembeni védelme a mi ügyünk”. Hozzátette, hogy
Mariusz Blaszczak miniszter felidézte: a migrációs nyomás miatt Lengyelország riasztórendszerrel felszerelt acélkerítést létesített a Fehéroroszországgal közös határon, amelynek védelmét ezentúl „katonai őrjáratokkal is megerősítik”.
Közben Andrzej Duda lengyel elnök szerdán Kijevben, az ukrán és a litván államfővel közösen tartott sajtótájékoztatón arról beszélt: megváltozott a térség biztonsági helyzete annak bejelentésével, hogy Fehéroroszországba telepítik a Wagner orosz fegyveres csoportot és az orosz atomfegyvereket, és a NATO-ban konkrét, határozott döntéseknek kellene születniük erre válaszul.Duda és Gitanas Nauseda litván elnök a júliusban Vilniusba tervezett NATO-csúcstalálkozót megelőző, magas szintű hágai találkozóról érkezett Kijevbe, ahol Volodimir Zelenszkij ukrán államfővel találkoztak.
Andrzej Duda aláhúzta:
Nauseda hangsúlyozta, hogy a csúcstalálkozón „meg kell nyitni Kijev előtt az utat a NATO-tagsághoz”. Zelenszkij pedig értésre adta: Vilniusban az ukránok „hallani szeretnék, hogy a háború után Ukrajna NATO-taggá válik”. Az ukrán elnök azt is hozzátette: biztonsági garanciákat szeretne országa számára az észak-atlanti szövetséghez történő csatlakozást megelőző időszakra.
A hétvégi oroszországi eseményekre utalva Duda „nagyon jelentős fejleménynek” nevezte a Wagner csoport fehéroroszországi jelenlétét. A NATO-nak „határozottan kell reagálnia erre, mert felmerül a kérdés: mi célból telepítették a Wagner-erőket Fehéroroszországba?
– tette fel a kérdést a lengyel államfő.
Duda és Nauseda az ukrán alkotmány napján érkezett Kijevbe, és a lengyel elnök ennek kapcsán aláhúzta: ezen az ünnepnapon „megmutatják az egész világnak, hogy Ukrajna szuverén, büszke és szabad, és az is marad, mert győzni fog az orosz agresszió ellenére”.
Mindeközben őrizetbe vett az ukrán rendőrség szerdán egy helyi férfit Kramatorszkban azzal a váddal, hogy segített a kelet-ukrajnai város népszerű pizzériája elleni rakétatámadás megszervezésében.
– közölte a rendőrség szerdán.
Az Ukrán Biztonsági Szolgálat közlése szerint az őrizetbe vett ukránt azzal gyanúsítják, hogy filmfelvételt készített az étteremről, és egyéb információkkal segítette az Ukrajnát támadó orosz erőket.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Romániai idő szerint pénteken 21 óráig több mint 200 ezer román állampolgár szavazott külföldön az elnökválasztás második fordulójának első napján – derül ki az Állandó Választási Hatóság (AEP) valós idejű adataiból.
A szemben álló felek ezer-ezer fős hadifogolycserében állapodtak meg Isztambulban, az orosz-ukrán tárgyalásokon – jelentette be Vlagyimir Megyinszkij, az orosz küldöttség vezetője pénteken, a tárgyalások befejezése után az orosz sajtónak.
13 óra környékén meghaladta az 50 ezret a külföldi szavazókörökben urnákhoz járuló román állampolgárok száma, így a 3139 levélvokssal együtt már 55 ezerhez közelített a szavazatok száma.
A tavalyi elnökválasztás érvénytelenítéséhez kapcsolódó botrány is hozzájárult ahhoz, hogy az Egyesült Államok kizárta Romániát a vízummentességi rendszerből.
Az izraeli hadsereg csütörtökön fokozta a Gázai övezetben folyó hadműveleteket, amelyek során több mint 100 ember halt meg, miközben Donald Trump amerikai elnök „szabadságövezet” létrehozását javasolta az enklávéban.
Romániai idő szerint csütörtökön 22 órakor megnyílt az első külképviseleti szavazóhelyiség az új-zélandi Aucklandben, és ezzel elkezdődött a külföldi szavazás az elnökválasztás második fordulójában.
Ukrajna Rusztem Umerov védelmi miniszter vezetésével küld delegációt Isztambulba, hogy pénteken tárgyalásokat folytasson az orosz féllel – közölte Volodimir Zelenszkij ukrán elnök csütörtöki ankarai sajtótájékoztatóján.
XIV. Leó pápa címert választott magának, és feltűnt mellette személyi titkára is, Edgard Iván Rimaycuna 36 éves perui pap.
A magyar kormány nem foglal állást egyik jelölt mellett sem, a jövőbeni megválasztott elnökkel viszont – az RMDSZ-szel egyeztetve – jó kapcsolatot kívánnak kialakítani a jövőben jelentette ki a Híradó.hu kérdésére Nacsa Lőrinc.
Rómában folytatta külföldi turnéját szerdán George Simion, a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) elnöke, a szélsőjobboldal államfőjelöltje.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!