Pozitívan fogadta a Hamász a tűzszüneti javaslatot, de még nem válaszolt – Izrael: már tízezer Hamász-harcost sikerült megölni

•  Fotó: Képernyőmentés – videofelvétel

Fotó: Képernyőmentés – videofelvétel

A Hamász pozitívan fogadta a Gázai övezeti a tűzszünetről és a túszok szabadon bocsátásáról szóló javaslatot, de még nem válaszolt – közölte egy katari tisztségviselő csütörtökön a Reuters hírügynökséggel.

Hírösszefoglaló

2024. február 02., 08:002024. február 02., 08:00

2024. február 05., 13:092024. február 05., 13:09

„Még nincs megállapodás. A Hamász pozitívan fogadta a javaslatot, de várjuk a válaszukat” – mondta a tisztviselő.

Egy Hamász-tiszségtviselő a Reutersnek megerősítette, hogy megkapta a párizsi tűzszüneti javaslatot, de még nem adott választ egyik félnek sem, mondván, hogy azt még tanulmányozzák.

A tisztségviselő hozzátette, hogy a Hamász nem mondhatja, hogy a tárgyalások jelenlegi szakaszában nullán állnak, ugyanakkor azt sem mondhatja, hogy megállapodásra jutottak.

A Hamász Izraelnek küldött üzenetei a legutóbbi túszszabadítási alkuról nem azt jelzik, hogy a csoport kész továbblépni a mostani javaslat alapján

– mondta a Háárecnek egy, a tárgyalásokat jól ismerő forrás.

A forrás szerint az első jelzések jók, de nem tekinthetők jelentősnek, mivel a Hamász még nem nyújtotta be a javaslattal szembeni fenntartások listáját, amely jelentős további követeléseket tartalmazhat. Az értékelés szerint ezeket a fenntartásokat hamarosan benyújtják – és csak ezután derül ki Izrael számára, hogy van-e alap az előrelépéshez.

A Hamász még a hét elején közölte, hogy Iszmail Haníje, a Hamász politikai irodájának vezetője megkapta a hétvégi párizsi találkozón született javaslatot, amelyen Izrael, Egyiptom, Katar és az Egyesült Államok tisztségviselői vettek részt.

A Hamász keddi közleményében közölte, hogy politikai irodájának vezetője „jelenleg tanulmányozza (a javaslatot) és benyújtja rá a válaszát azon az alapon, hogy az agresszió, a Gáza elleni brutális támadás leállítása és a megszálló erők teljes kivonása az övezetből az elsődleges cél”.

Antony Blinken amerikai külügyminiszter a következő napokban ismét a térségbe utazik, mivel a megállapodás előmozdítása továbbra is kiemelt prioritás Joe Biden elnök kormánya számára.

Az október 7-i dél-izraeli terrortámadás napján mintegy 250 embert raboltak el, akik közül mintegy százat november végén egyhetes tűzszünet keretében szabadon engedtek.

Az izraeli hatóságok szerint a Gázai övezetben még mindig 132 túszt tartanak fogva, 27-en meghaltak.

A Hamász ezúttal egy háromfázisú javaslatot jelentett be, amely egy hathetes tűzszünetet irányoz elő a harcokban, amely meghosszabbítható.

Ez alatt az időszak alatt Izrael 200-300 palesztin foglyot engedne szabadon, akik nem kerültek szigorúan őrzött börtönbe, cserébe a Gázai övezetben lévő 35-40 túsz szabadon bocsátásáért – közölte egy egyiptomi és katari közvetítőkhöz közel álló Hamász-forrás.

Emellett naponta két-hárpmszáz teherautónyi humanitárius segélyt várnak a Gázai övezetbe.

Eközben csütörtökön az ország védelmi minisztere közölte:

az izraeli katonai művelet a Gázai övezet déli részén fekvő Hán-Júnisz térségében „halad és lenyűgöző eredményeket hoz”.

„Teljesítjük küldetésünket Hán-Júniszban, és el fogjuk érni Rafahot is, és felszámoljuk a minket fenyegető terrorista elemeket” – mondta Joav Galant a minisztérium közleménye szerint.

A déli városban az elmúlt napokban heves harcok folytak, különösen egy kórházkomplexum körül, ahol egy segélyszervezet szerint több ezer embernek nyújtanak menedéket.

Az izraeli hadsereg műveletei, amelyek „a föld feletti és alatti terroristákat veszik célba, közelebb visznek minket ahhoz, hogy lehetővé tegyük a túszok visszatérését, mert a Hamász csak a nyomásra reagál” – mondta Galant. Izrael a múltban gyakran állította, hogy a Hamász kórházakat és más infrastruktúrát használ alagutak és katonai műveletek fedezésére.

Az izraeli erők az eddig becslések szerint tízezer Hamász-harcost öltek meg.

További tízezren megsebesültek, és nem harcképesek.

„Ez egy komoly csapás, amely aláássa a Hamász képességeit” – mondta.

Az Izraeli Védelmi Erők két héttel ezelőtt azt közölte: mintegy 9000 Hamász- harcost öltek meg az október 7-i, Izrael elleni Hamász-támadásokat követő katonai műveletek megkezdése óta.

Eközben

Joe Biden amerikai elnök csütörtök reggel a Capitoliumban tartott nemzeti imareggelin elhangzott beszédében kiemelte a gázai és izraeli polgárok szenvedését,

mondván, megérti a „fájdalmat és a szenvedést, amelyet oly sokan éreznek itt Amerikában és szerte a világon” a „trauma, az izraeli és gázai pusztítás” miatt.

„Értékeljük és imádkozunk az elvesztett életekért és a hátrahagyott családokért” – mondta Biden.

„Mindazokért, akik szörnyű körülmények között élnek, ártatlan férfiakért, nőkért és gyermekekért, akiket túszként tartanak fogva vagy bombázások alatt, vagy akiket kitelepítettek, és nem tudják, honnan lesz a következő étel, vagy lesz-e egyáltalán” – tette hozzá.

„Nemcsak imádkozunk a békéért” – folytatta – „hanem aktívan dolgozunk a békéért, a biztonságért, a méltóságért az izraeli és a palesztin nép számára”.

Biden elmondta, hogy

a Hamász által fogva tartott túszok kiszabadításán fáradozik „éjjel-nappal”,

és azon is dolgozik, hogy „enyhítse a humanitárius válságot, és békét teremtsen Gázában és Izraelben, valamint tartós békét, két államot két népnek”.

Az elesett amerikai katonákkal kapcsolatban Biden elmondta, hogy beszélt a családokkal, és pénteken részt vesz a holttestek méltóságteljes átadásán.

Közben a Gázában működő fő segélyszervezet azt közölte:

miután közel 20 kormány felfüggesztette az ENSZ Palesztin Menekülteket Segélyező és Munkaközvetítő Hivatalának (UNRWA) 440 millió dolláros támogatását, a gázai emberek kolosszális humanitárius szükségletei valószínűleg még súlyosabbak lesznek .

„Ha a finanszírozás továbbra is felfüggesztésre kerül, akkor nagy valószínűséggel február végére kénytelenek leszünk leállítani a működésünket nemcsak Gázában, hanem az egész régióban” – mondta csütörtökön Philippe Lazzarini, az UNRWA főbiztosa.

Ciszjordániai zsidó telepeseket sújtott szankciókkal az Egyesült Államok

Ciszjordániában élő izraeli telepesek ellen rendelt el csütörtökön gazdasági büntetőintézkedéseket az amerikai kormányzat palesztinok ellen elkövetett erőszakcselekmények miatt.
Az intézkedést az tette lehetővé, hogy csütörtökön Joe Biden elnöki rendeletet adott ki – az indoklás szerint – „Ciszjordánia békéje, biztonsága és stabilitása elleni cselekményekre adott válaszként”. A külügyminisztérium közleménye szerint négy személy szerepel a büntetőintézkedésről szóló listán.
Az Antony Blinken külügyminiszter által jegyzett közlemény szerint Izraelnek többet kell tennie az erőszak megállítása érdekében Ciszjordániában és az elkövetők felelősségre vonása terén.
Az elnöki rendelet alapján a szankció azokra szabható ki, akik erőszakos cselekedeteket irányítanak, vagy követnek el civilek ellen, illetve erőszakkal fenyegetnek, valamint civileket otthonuk elhagyásával járó módon megfélemlítenek, tulajdont foglalnak le, és terrorcselekményt hajtanak végre.
Jake Sullivan elnöki nemzetbiztonsági tanácsadó az elnöki rendeletet bejelentő közleményben azt hangoztatta, „Biden elnök egyértelmű abban, hogy az Egyesült Államok határozottan támogatja Izrael jogát az önvédelemhez”, de hozzátette, hogy
„Biden elnök ugyancsak aggodalmát hangoztatta a Ciszjordániában látott, szélsőséges szereplők részéről megnyilvánuló erőszak növekedése miatt”.
Az intézkedések értelmében az érintett négy izraeli telepes amerikai fennhatóság alatt őrzött minden vagyonát zárolják, és megtiltják velük az üzleti kapcsolatot amerikai vállalkozások számára.
Az amerikai külügyminisztérium december elején több ciszjordániai telepes ellen vízumkorlátozásokat hozott.

szóljon hozzá! Hozzászólások

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Ezek is érdekelhetik

A rovat további cikkei

2025. június 06., péntek

Oda a barátság? Egymást nem kímélve szócsatázik Donald Trump és Elon Musk

Donald Trump szerint az amerikai költségvetés számára milliárdos megtakarítást jelentene, ha megszűnnének Elon Musk vállalkozásainak kormányzati szerződései – az elnök erről a közösségi médiában írt, válaszul a milliárdos által megfogalmazott kritikára.

Oda a barátság? Egymást nem kímélve szócsatázik Donald Trump és Elon Musk
2025. június 06., péntek

Netanjahu elismerte: Izrael a Hamásszal szemben álló csoportokat fegyverez fel Gázában

Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök megerősítette, hogy Izrael felfegyverzi azokat a gázai klánokat, amelyek szerinte a Hamásszal szemben állnak – közölte a BBC.

Netanjahu elismerte: Izrael a Hamásszal szemben álló csoportokat fegyverez fel Gázában
2025. június 06., péntek

Rutte: a NATO-tagállamok támogatják, hogy a GDP 5 százalékára emeljék a védelmi kiadásokat

A NATO-tagországok széles körben támogatják a védelmi és biztonsági kiadásaira vonatkozó új célkitűzést, a GDP-arányos 5 százalékos szintet – jelentette ki Mark Rutte főtitkár csütörtökön Brüsszelben.

Rutte: a NATO-tagállamok támogatják, hogy a GDP 5 százalékára emeljék a védelmi kiadásokat
2025. június 06., péntek

Trump: Ukrajnát is szankciókkal sújthatjuk, Kijevet támadták az oroszok

Európai-amerikai együttműködést sürgetett az ukrajnai háború rendezésének érdekében Friedrich Merz német kancellár csütörtökön Washingtonban, Donald Trump amerikai elnökkel tartott találkozóján.

Trump: Ukrajnát is szankciókkal sújthatjuk, Kijevet támadták az oroszok
2025. június 05., csütörtök

Orbán Viktor: megdupláztuk a Székelyföld megsegítésére összegyűjtött támogatást (VIDEÓ)

Megduplázta a Székelyföld megsegítésére összegyűjtött támogatást a kormány, az erről szóló kormányhatározatot csütörtökön írta alá Orbán Viktor miniszterelnök.

Orbán Viktor: megdupláztuk a Székelyföld megsegítésére összegyűjtött támogatást (VIDEÓ)
2025. június 05., csütörtök

A NATO-tagoknak a GDP 5 százalékára kell emelniük a védelmi kiadásokat – mondja az amerikai védelmi miniszter

A NATO egészében a bruttó hazai termék (GDP) 5 százalékát kitevő védelmi kiadásokra lesz szükség – jelentette ki az amerikai védelmi miniszter Brüsszelben a NATO védelmi miniszteri találkozója előtt újságíróknak nyilatkozva csütörtökön.

A NATO-tagoknak a GDP 5 százalékára kell emelniük a védelmi kiadásokat – mondja az amerikai védelmi miniszter
2025. június 05., csütörtök

Öt ember életét követelték a csütörtöki orosz légicsapások Ukrajnában

Az orosz hadsereg 1 ballisztikus rakétát és 103 drónt vetett be ukrajnai célpontok ellen csütörtökre virradó éjjel, 5 ember életét vesztette, sokan megsebesültek a támadásban, a csapásmérő eszközök 16 helyszínen célba találtak.

Öt ember életét követelték a csütörtöki orosz légicsapások Ukrajnában
2025. június 05., csütörtök

Orbán Viktor: nem áll a Kárpát-medencében élő magyarok érdekében egy központosított, brüsszeli irányítású szuperállam

A Kárpát-medencei magyarság számára a legnagyobb kihívás a háború, pontosabban az azt tápláló brüsszeli háborús politika – jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök a Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fórumának (KMKF) csütörtöki plenáris ülésén.

Orbán Viktor: nem áll a Kárpát-medencében élő magyarok érdekében egy központosított, brüsszeli irányítású szuperállam
2025. június 05., csütörtök

Nem a kisebbségvédelemre: Brüsszel pártjára állt az EU Bírósága a Minority SafePack ügyében

Az Európai Unió Bírósága 2025. június 5-én meghozta végső döntését a Minority SafePack kezdeményezés ügyében: a testület elutasította a fellebbezést, és ismételten helybenhagyta az Európai Bizottság döntését.

Nem a kisebbségvédelemre: Brüsszel pártjára állt az EU Bírósága a Minority SafePack ügyében
2025. június 05., csütörtök

Chișinău: Oroszország tízezer katonát akar Transznisztriába vezényelni

Oroszország célja, hogy 10 000 katonát vezényeljen Dnyeszteren túli területre, és hogy Kreml-barát kormányt állítson fel Moldovában, hogy ezt lehetővé tegye – mondta Dorin Recean moldovai miniszterelnök a Financial Times-nak adott interjúban.

Chișinău: Oroszország tízezer katonát akar Transznisztriába vezényelni