Fotó: Képernyőmentés – videofelvétel
A Hamász kedden „pozitív” választ adott a túszmegállapodásról szóló keretmegállapodásra, de rövid nyilatkozatában kevés részletet közölt.
2024. február 07., 07:592024. február 07., 07:59
A palesztin iszlamista csoport válasza olyan elemeket tartalmazott, amelyeket Izrael nem ajánlott fel, köztük átfogó és teljes tűzszünetet és a Gázai övezet ostromának feloldását, valamint a fogolycsere befejezését.
Katar miniszterelnöke is megerősítette, hogy a Hamász válaszolt.
„A válasz tartalmaz néhány megjegyzést, de általában véve pozitív. Tekintettel azonban a körülmények érzékenységére, nem fogunk részletekkel foglalkozni” – mondta Mohamed bin Abdulrahman Al Thani sejk kedden Antony Blinken amerikai külügyminiszter mellett tartott sajtótájékoztatóján Dohában.
A katari miniszterelnök elmondta, hogy átadták a választ Izraelnek, és hozzátette: „optimisták vagyunk”.
A javaslat kereteiről a múlt hónap végén állapodtak meg a tárgyalófelek Párizsban. A CNN korábban arról számolt be, hogy a civil túszok szabadon bocsátásának első szakaszára hathetes szünet alatt kerülne sor, és minden egyes Gázából visszahozott civil túsz után három, Izrael által fogva tartott palesztin foglyot engednének szabadon. Ez az arány várhatóan az Izraeli Védelmi Erők katonáira vonatkozóan emelkedne, és a későbbi fázisok esetében a hat héten túl hosszabb szünet is lehetséges.
Katar, amely a Hamásszal folytatott tárgyalások egyik kulcsfontosságú közvetítője, kedden kapta meg a választ a csoporttól, majd továbbította azt Blinkennek, amikor az aznap érkezett a katari fővárosba – mondta a CNN-nek egy, az ügy hátterét ismerő forrás. Blinken keddi egyiptomi és hétfői szaúd-arábiai találkozók után érkezett Dohába.
– mondta a forrás.
A washingtoni külügyminisztérium egyik tisztviselője elmondta, hogy Blinkent először a katari emír tájékoztatta a Hamász ellenjavaslatáról, aki a találkozó előtt egy órával közölte a legfőbb amerikai diplomatával, hogy a Hamász válaszolt. Az emír röviden vázolta és pozitívnak nevezte, majd a katari miniszterelnök további részleteket közölt – mondta a tisztviselő. A külügyminisztérium tisztviselői tájékoztatták a Fehér Házat.
Egyébként az Izraelben szerdán zajló találkozókon Blinken várhatóan arra fog összpontosítani, hogy Izraelt a humanitárius tűzszünet felé terelje, ahogyan azt Joe Biden elnök kormánya nevezi.
Közben szerdán Rijád közölte:
„A királyság közölte határozott álláspontját az amerikai kormányzattal, miszerint nem lesz diplomáciai kapcsolat Izraellel, hacsak nem ismerik el a független palesztin államot az 1967-es határokon, amelynek fővárosa Kelet-Jeruzsálem” – áll a szaúdi külügyminisztérium közleményében.
További feltétel lenne, hogy „a Gázai övezet elleni izraeli agresszió véget érjen, és minden izraeli megszálló erő kivonuljon a Gázai övezetből” – áll a közleményben.
Közben
– jelentette szerdán a SANA szíriai állami hírügynökség.
Egy szíriai katonai forrás, amelyet a SANA idézett, azt mondta, hogy helyi idő szerint szerdán éjjel fél egy körül Izrael „légi támadást indított a libanoni légtér irányából, célba véve számos állást Homsz városában és annak vidékén”.
– idézte a SANA a forrást, további részletek közlése nélkül. A támadásban köz- és magántulajdon is megrongálódott – mondta a forrás a SANA-nak.
A szíriai légvédelem válaszolt a támadásra, és „lelőtte a rakéták egy részét” – mondta a forrás a hírügynökségnek.
Az izraeli hadsereg az állítólagos csapások kapcsán a CNN-nek azt mondta, hogy nem tudják kommentálni a külföldi jelentéseket.
A Hamász túszai közül több mint harmincan már nem élnek
A Hamász túszai közül legalább harmincegyen már nem élnek – közölte kedden a palesztin iszlamista terrorszervezet által elhurcolt izraeliek családtagjait tömörítő szervezet.
A túszok kiszabadulásának érdekében megszerveződött csoport szerint az izraeli hadsereg közölte velük a meghalt harmincegy túsz nevét is. Korábban egy külföldi újságnak harminckét halott izraeli túszról számoltak be meg nem nevezett katonatisztek.
Izraeli számítások szerint a Hamász és kisebb iszlamista terrorszervezetek jelenleg 136 elrabolt embert tartanak fogva a Gázai övezetben, de csaknem negyedüknek már csak a holttestét őrzik.
Az élők egészségi állapotáról nem közölnek információt, de bejelentették több túsz halálát, és többekről rövid videofelvételeket adtak közre.
Október 7-én a Hamász terrortámadásában izraeli értesülések szerint kétszázötvenhárom embert vittek el az övezetbe élve vagy holtan, de a november végi ideiglenes fegyverszüneti és fogolycsere-megállapodás keretében közülük százöten kiszabadultak.
A továbbra is őrzött, októberben elrabolt 132 izraeli mellett a Hamász mindeddig nem adta ki két olyan izraeli katona holttestét, aki a 2014-es Erős szikla hadműveletben esett el.
Mellettük fogva tartanak még két olyan izraeli állampolgárt is, aki mentálisan beteg, és 2014-ben, illetve 2015-ben minden kényszer nélkül lépett be a Gázai övezetbe, majd a palesztinok ott túszul ejtették őket feltételezések szerint.
Az izraeli kormány két fő célt nevezett meg az Izrael és a Hamász között október eleje óta tartó háborúban: egyik a Hamász katonai erejének felszámolása, a másik pedig az elrabolt túszok kiszabadítása.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A magyarellenes megnyilvánulásokkal szembeni határozott fellépésre kérte a román hatóságokat Nacsa Lőrinc nemzetpolitikáért felelős államtitkár pénteken.
Meghalt a március közepén történt északmacedón diszkótűz hatvanadik áldozata, a diszkó menedzsere – közölte a Vesti.mk szkopjei hírportál pénteken. Alekszandar Karadakoszkit a baleset óta Litvániában ápolták.
Több százezer gázai lakos hagyta el otthonát menedéket keresve csütörtökön a háború egyik legnagyobb tömeges kitelepítése során, miközben az izraeli erők előrenyomultak Rafah városának romjai felé, amely része a nemrég bejelentett „biztonsági övezetnek”.
Mette Frederiksen dán miniszterelnök csütörtökön grönlandi látogatása során az Egyesült Államokkal való fokozott sarkvidéki védelmi együttműködésre szólított fel, és határozottan elutasította az Egyesült Államok azon törekvését, hogy annektálja a félig autonóm dán területet.
Az Egyesült Államok és Oroszország „jelentős előrelépést” tett az ukrajnai háborúban a tűzszünet felé – közölte Kirill Dmitrijev, a Kreml tárgyalója csütörtökön, miután a Fehér Házban megbeszélést folytatott amerikai tisztségviselőkkel.
Az európai uniós tagállamok Ukrajna lőszerszükségletének több mint 50 százalékát képesek fedezni – jelentette ki Kaja Kallas, az Európai Unió kül- és biztonságpolitikai főképviselője csütörtökön Varsóban.
Az Egyesült Államok továbbra is elkötelezett tagja a NATO-nak, de elvárja, hogy az európaiak és a kanadaiak többet költsenek a védelemre; ez most meg is történik – jelentette ki a NATO-főtitkár csütörtökön.
Magyarország kormánya arról döntött, hogy kilép a Nemzetközi Büntetőbíróságból (ICC) – közölte Gulyás Gergely, a Miniszterelnökséget vezető miniszter csütörtökön az MTI-vel.
Kirill Dmitrijev orosz tárgyaló szerdán a Fehér Házban találkozott Steve Witkoffal, Donald Trump amerikai elnök közel-keleti különmegbízottjával – jelentette a Reuters csütörtökön.
Ismertette Donald Trump amerikai elnök szerdán a még aznap életbe lépő, viszonossági alapon működő új amerikai vámrendszert. Az Európai Unió tagállamaira 20 százalékos importvámot vet ki a Trump-adminisztráció.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!