Pénzadományokat kér a francia jobboldal elnökjelöltje pártja túléléséhez

A francia szabályozás szerint az 5 százalékos támogatottság alatt végzett jelölteknek csak nagyon korlátozottan téríti vissza az állam a kampányköltségek egy részét.

„Szükségem van a sürgős segítségükre május 15-ig az elnökválasztási kampány finanszírozásának megoldásához” – mondta hétfőn rövid sajtótájékoztatóján Pécresse a pártja párizsi székházában. „Ezen múlik a Köztársaságiak túlélése, és azon túl a köztársasági jobboldalé is” – tette hozzá.

A jobbközép jelölt elmondta: 7 millió eurós visszatérítés hiányzik a kampányköltségvetéséből.

„A Köztársaságiak nem tudják egyedül finanszírozni ezeket a költségeket, én magam személyesen 5 millió eurós adóssággal küszködöm” – hangsúlyozta Valérie Pécresse.

A hétfő délután közzétett hivatalos végeredmény szerint az elnökválasztás első fordulójában Emmanuel Macron jelenlegi elnök a szavazatok 27,85 százalékát szerezte meg, a szuverenista Marine Le Pen pedig 23,15 százalékot ért el. Így ők ketten jutottak be az április 24-i második fordulóba.

Harmadik lett 21,95 százalékos eredménnyel a radikális baloldali Jean-Luc Mélenchon. Rajtuk kívül még a 7,07 százalékos támogatottságot elért radikális jobboldali Éric Zemmour publicista számíthat a kampányköltségek visszatérítésére az államtól, a többi nyolc jelölt mindegyike 5 százalék alatti eredményt ért el.

A részvételi arány 73,69 százalékos volt, ami húsz év óta a legalacsonyabb az elnökválasztás első fordulójában.

A francia lapok kommentárjai szerint a viszonylagos érdektelenség mellett a választás egyik fő tanulsága, hogy a két nagy történelmi párt, a szocialisták és a hagyományos jobboldal még soha nem szerepeltek ilyen gyengén a legmeghatározóbb választáson. A szocialista párti Anne Hidalgo, Párizs polgármestere a szavazatok alig 1,75 százalékát tudta megszerezni.

A két továbbjutott jelölt tábora már hétfő reggel megkezdte a második forduló kampányát.

Gabriel Attal kormányszóvivő a France Inter közrádióban az államfő vasárnap esti megszólalásához hasonlóan arra figyelmeztetett, hogy a választás kimenetele még nem dőlt el. Ugyanitt Jordan Bardella, a Nemzeti Tömörülés, Marine Le Pen pártjának az elnöke annak a meggyőződésének adott hangot, hogy az ellenzéki jelölt számíthat a második fordulóban „a franciák 70 százalékára, akik a jelenlegi elnök ellen szavaztak” az első fordulóban. Jelezte azt is, hogy nem hisz a pártja elleni úgynevezett köztársasági frontban, amely évtizedek óta összezár „a szélsőjobboldali párttal szemben”.

Yannick Jadot zöld párti jelölt, Anne Hidalgo, Párizs szocialista párti polgármestere, Fabien Roussel, a kommunista párt jelöltje és a jobbközép Valérie Pécresse is bejelentette, hogy Macront támogatja a második fordulóban. Éric Zemmour, a radikális publicistából lett politikus és a szuverenista jobboldali Nicolas Dupont-Aignan pedig Le Pen támogatására kérte híveit.

Macron és Le Pen tábora is várhatóan a harmadik helyen végzett Mélenchon szavazóit fogja megszólítani, aki vasárnap este azt kérte a választóitól, hogy a második fordulóban ne szavazzanak Le Penre, de azt nem mondta, hogy Macront fogja támogatni.

Mélenchon pártja, az Engedetlen Franciaország második embere, Adrien Quatennens hétfő reggel úgy fogalmazott: a radikális baloldal célja, hogy a júniusi nemzetgyűlési választást követően a legnagyobb önálló frakcióval rendelkezzen a parlament alsóházában, és így akadályozza meg Macron szerinte jobboldali programjának végrehajtását.

A felmérések szerint a radikális baloldali tábor megosztott, egyharmaduk Macront fogja támogatni, egyharmaduk Le Penre fog szavazni, egyharmaduk pedig otthon marad a második fordulóban.

A párton belül ezért konzultáció kezdődött arról, hogy érvénytelen szavazatra szólítsák fel a támogatóikat, vagy pedig Macron támogatására kérjék őket.

„Miután már nem létezik a köztársasági front, nem tehetek úgy, mintha létezne” – mondta Emmanuel Macron hétfő délután az északi Denainben tett látogatásán. „Meggyőzni szeretnék. Mégpedig a tőlem eltérő érzékenységű nőket és férfiakat is szeretném meggyőzni. Ehhez pedig összefogást szeretnék hirdetni. Az összefogáshoz pedig ki kell egészítenem a programomat” – tette hozzá az államfő.

A két továbbjutott elnökjelölt hagyományos televíziós vitája április 20-án lesz. Öt évvel ezelőtt az elsősorban gazdasági kérdésekben felkészületlennek tűnt Le Pen számára a vita rosszul sikerült, s nagyban hozzájárult a Macronnal szembeni vereségéhez.

A 2022-es első fordulót megelőző kampányban azonban a szuverenista jelölt főként a megélhetési problémákra adandó válaszokkal kampányolt, és jóval felkészültebbnek látszott a gazdasági kérdésekben, mint öt évvel ezelőtt.

Elemzők szerint mindezek miatt a 2022-es „visszavágó teljesen más lesz”, mint a 2017-es Macron-Le Pen párbaj volt. Brice Teinturier politológus arra emlékeztetett, hogy Emmanuel Macron már nem ugyanaz az az új jelölt, mint 2017-ben, aki a politikai frissességet testesítette meg, ahogy Marine Le Pen is megváltozott, és „nem az, akit sokan elutasítanak, mert sokat dolgozott az arculatváltásán, s ma úgy jelenik meg, mint aki sokkal szorosabb viszonyban áll a franciákkal”.

Az Ifop közvélemény-kutató cég szerint Macron minimális különbséggel, 51-49 arányban fogja legyőzni Le Pent, az Ipos 54-46 százalékos eredményre számít.