– fogalmazott. Hszi kijelentette: Kína elkötelezett marad a reform és nyitás előmozdítása mellett annak érdekében, hogy lendületet adjon a gazdasági fejlődésnek. A térségnek pedig – vélekedett – biztosítania kell az ellátási lánc működését, és folytatnia kell a kereskedelem és a befektetések liberalizálását.

A kínai elnök mindazonáltal elsődleges feladatként a koronavírus-járvány elleni küzdelmet, valamint a járvány utáni helyreállítást jelölte ki. Hszi a tervek szerint szombaton videókonferencián vesz majd részt a csendes-óceáni térség vezetőivel.

Anthony Blinken amerikai külügyminiszter szerint Hszi és Biden rövidesen videókapcsolaton keresztül egyeztethet. Az Egyesült Államok és Kína szerdán váratlanul kétoldali klímavédelmi együttműködésről szóló megállapodást jelentett be.

Míg azonban a klímavédelem terén hajlandóságot mutatnak az együttműködésre, az ázsiai és csendes-óceáni térség a két nagyhatalom közötti feszültség egyik fő forrását jelenti. Kína októberben rekordszámú harci gépet küldött Tajvan légvédelmi zónájába, amerikai részről pedig ennek kapcsán többször születtek olyan nyilatkozatok,

Tajvan mellett Kína a nyersanyagokban gazdag, 3,5 millió négyzetkilométernyi Dél-kínai-tenger szinte egészét magának követeli, és több, hadi célokra kiépített, mesterséges szigetet hozott létre a vitatott területen.

A világ egyik legforgalmasabb hajózási útvonalának számító tenger egyes részeit azonban a Fülöp-szigetek, Vietnam, Malajzia, Brunei és Tajvan is magáénak tartja. Kína azzal támasztja alá saját követelését, hogy 1930 előtt senki nem vitatta a terület fölötti szuverenitását.

A három ország angol nevének rövidítéséből AUKUS-nak elnevezett kezdeményezés elsődleges gyakorlati céljai közé tartozik az ausztrál haditengerészet felszerelése nukleáris meghajtású, de hagyományos fegyverzettel ellátott tengeralattjárókkal. Peking elítélte a szervezet létrehozását, „hidegháborús mentalitással” vádolva a három országot.