Nincs engedmény. Oroszország azt követeli Ukrajnától, hogy adjon át újabb területeket
Fotó: Facebook/Volodimir Zelenszkij
Oroszország a hétfői béketárgyalásokon közölte Ukrajnával, hogy csak akkor hajlandó beleegyezni a háború befejezésébe, ha Kijev újabb nagy területeket ad át, és elfogadja hadserege méretének korlátozását – derül ki az orosz média által ismertetett, a Reuters által idézett memorandumból.
2025. június 03., 14:422025. június 03., 14:42
2025. június 03., 18:022025. június 03., 18:02
Az isztambuli tárgyalásokon hivatalosan ismertetett feltételek rávilágítottak arra, hogy Oroszország nem hajlandó kompromisszumot kötni a régóta fennálló háborús céljaival kapcsolatban, annak ellenére, hogy Donald Trump amerikai elnök felszólított az ukrajnai „vérfürdő” befejezésére.
A hadviselő felek küldöttségei alig egy órán át tárgyaltak, és ez volt 2022 márciusa óta mindössze a második ilyen tárgyalási forduló.
Megállapodtak abban, hogy több hadifoglyot cserélnek ki – a legfiatalabbakra és a legsúlyosabb sebesültekre összpontosítva –, és visszaadják 12 000 halott katona holttestét.
Recep Tayyip Erdogan török elnök nagyszerű találkozónak nevezte a tárgyalásokat, és azt mondta, reméli, hogy Vlagyimir Putyin orosz és Volodimir Zelenszkij ukrán elnököt is összehozza egy törökországi találkozóra Trumppal.
Ám nem történt áttörés a javasolt tűzszünet ügyében, amelynek elfogadására Ukrajna, európai szövetségesei és Washington is sürgette Oroszországot.
Hatezer katona holttestét adja át egyoldalúan Oroszország Ukrajnának, és átveszi az orosz tisztek holttestét, ha vannak ilyenek, a felek emellett a legnagyobb léptékű fogolycserében állapodtak meg – jelentette ki Vlagyimir Megyinszkij.
Trump azt mondta, hogy az Egyesült Államok kész felhagyni a közvetítési erőfeszítéseivel, ha a két fél nem mutat előrelépést a megállapodás felé.
Rusztem Umerov ukrán védelmi miniszter, aki a kijevi küldöttséget vezette, azt mondta, hogy Kijev – amely saját békeútitervet készített – át fogja tekinteni az orosz dokumentumot, amelyet nem kommentált azonnal.
– mondta Umerov.
Zelenszkij elmondta, hogy Ukrajna bemutatott egy listát 400 gyermekről, akiket szerinte elhurcoltak Oroszországba, de az orosz küldöttség csak arra volt hajlandó, hogy 10 gyermek visszaszolgáltatásán dolgozzanak. Oroszország szerint a gyerekeket háborús övezetekből szállították el, hogy megvédjék őket.
Az Interfax hírügynökség által közzétett orosz memorandum szerint a háború rendezéséhez a Krím – az Oroszország által 2014-ben annektált félsziget – és négy másik ukrajnai régió orosz területként való nemzetközi elismerése szükséges.
Ukrajnának ennek nyomán mindegyikből vissza kellene vonnia erőit.
Ukrajna abszurdnak tartja a nácizmusról szóló vádakat, és tagadja, hogy diszkriminálná az orosz anyanyelvűeket.
Oroszország a békéhez vezető útra vonatkozó tűzszüneti feltételeit is hivatalossá tette, és két olyan lehetőséget mutatott be, amelyek elfogadhatatlanok Ukrajna számára.
Rusztem Umerov ukrán védelmi miniszter hétfőn nehezményezte, hogy Oroszország csak az aznapi tárgyalásokon adta át a békejavaslatról szóló memorandumát, mondván, hogy „az oroszok ismét az időt húzzák”.
Az első lehetőség a szöveg szerint az volt, hogy Ukrajna megkezdi a teljes katonai kivonulást Luhanszk, Donyeck, Zaporizzsja és Herszon térségéből. Ezek közül az elsőt Oroszország teljes mértékben ellenőrzi, de a többi területnek csak mintegy 70 százalékát birtokolja.
Kijevnek emellett fel kellene oldania a hadiállapotot, és 100 napon belül elnök- és parlamenti választásokat kellene tartania.
Vlagyimir Megyinszkij, az orosz küldöttség vezetője elmondta, hogy Moszkva „két-három napos konkrét tűzszünetet javasolt a front bizonyos szakaszain”, hogy a halott katonák holttesteit össze lehessen gyűjteni.
Az Ukrajna által kidolgozott javaslat szerint
A konfliktus közben egyre hevesebb, Oroszország a háború legnagyobb dróntámadásait indította el, és májusban hat hónapja a leggyorsabb ütemben haladt előre a harcmezőn.
Vasárnap ugyanakkor Ukrajna közölte, hogy 117 drónt indított a „Pókháló” fedőnevű művelet keretében, hogy támadást intézzen a szibériai és az ország északi részén lévő repülőtereken lévő, atomtöltettel felszerelt rakéták célba juttatására alkalmas nagy hatótávolságú orosz bombázógépek ellen.
Donald Trump szerint az amerikai költségvetés számára milliárdos megtakarítást jelentene, ha megszűnnének Elon Musk vállalkozásainak kormányzati szerződései – az elnök erről a közösségi médiában írt, válaszul a milliárdos által megfogalmazott kritikára.
Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök megerősítette, hogy Izrael felfegyverzi azokat a gázai klánokat, amelyek szerinte a Hamásszal szemben állnak – közölte a BBC.
A NATO-tagországok széles körben támogatják a védelmi és biztonsági kiadásaira vonatkozó új célkitűzést, a GDP-arányos 5 százalékos szintet – jelentette ki Mark Rutte főtitkár csütörtökön Brüsszelben.
Európai-amerikai együttműködést sürgetett az ukrajnai háború rendezésének érdekében Friedrich Merz német kancellár csütörtökön Washingtonban, Donald Trump amerikai elnökkel tartott találkozóján.
Megduplázta a Székelyföld megsegítésére összegyűjtött támogatást a kormány, az erről szóló kormányhatározatot csütörtökön írta alá Orbán Viktor miniszterelnök.
A NATO egészében a bruttó hazai termék (GDP) 5 százalékát kitevő védelmi kiadásokra lesz szükség – jelentette ki az amerikai védelmi miniszter Brüsszelben a NATO védelmi miniszteri találkozója előtt újságíróknak nyilatkozva csütörtökön.
Az orosz hadsereg 1 ballisztikus rakétát és 103 drónt vetett be ukrajnai célpontok ellen csütörtökre virradó éjjel, 5 ember életét vesztette, sokan megsebesültek a támadásban, a csapásmérő eszközök 16 helyszínen célba találtak.
A Kárpát-medencei magyarság számára a legnagyobb kihívás a háború, pontosabban az azt tápláló brüsszeli háborús politika – jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök a Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fórumának (KMKF) csütörtöki plenáris ülésén.
Az Európai Unió Bírósága 2025. június 5-én meghozta végső döntését a Minority SafePack kezdeményezés ügyében: a testület elutasította a fellebbezést, és ismételten helybenhagyta az Európai Bizottság döntését.
Oroszország célja, hogy 10 000 katonát vezényeljen Dnyeszteren túli területre, és hogy Kreml-barát kormányt állítson fel Moldovában, hogy ezt lehetővé tegye – mondta Dorin Recean moldovai miniszterelnök a Financial Times-nak adott interjúban.
szóljon hozzá!