Képünk illusztráció
Fotó: Wikipédia
Hat HIMARS és öt Harpoon rakétaindítót semmisített meg az orosz hadsereg az ukrajnai háborúban az utóbbi egy napban – közölte az orosz védelmi miniszter egy katonai vezetőkkel megtartott keddi videókonferencián.
2022. augusztus 02., 21:542022. augusztus 02., 21:54
„A nyugati fegyverek ellenőrizetlen Ukrajnába szállítása komolyan veszélyezteti a régió biztonságát. Az orosz csapatoknak az ukrán fegyveres erők katonai létesítményei elleni csapásai következtében 33 amerikai M777-es tarack és öt Harpoon hajóelhárító rendszer rakétaindítója semmisült meg. Továbbá a HIMARS rakétasorozatvető rendszer hat indítóállványa és több mint kétszáz rakétája” – mondta Szergej Sojgu.
Marija Zaharova orosz külügyi szóvivő keddi sajtótájékoztatóján kijelentette, hogy az Egyesült Államok közvetlen részvevője az ukrajnai harci cselekményeknek.
Zaharova Vagyim Szkibickijnek, az ukrán védelmi tárca hírszerzési főcsoportfőnöksége (GUR) vezetőjének a brit The Telegraph című lap számára hétfőn adott nyilatkozatára hivatkozott, amelyben a kémfőnök azt mondta, hogy Kijev a HIMARS rakétarendszerekkel végrehajtott csapások előtt rendszeresen konzultál az amerikai féllel, amely nemtetszése esetén lefújhatja a támadást. Szkibickij arról nem beszélt, hogy milyen műholdfelvételeket használ az ukrán hadsereg.
– mondta a diplomata.
Igor Konasenkov altábornagy, katonai szóvivő kijelentette: az orosz védelmi minisztérium ezután figyelembe fogja venni Szkibickij tábornok hivatalos beismerését, miszerint Washington közvetlenül koordinálja Kijev számára a célpontokat a HIMARS rakétákkal végrehajtott csapások előtt.
„Ukrajnában és a világon senkinek sem lehet kétsége afelől, hogy a Novaja Kahovkára július 12-én, a Sztahanovra július 17-én, a Krasznij Lucsra július 24-én mért HIMARS-rakétacsapásokat, a Donyeckre mért több tucat rakétacsapást és minden bizonnyal a jelenovkai (olenivkai) vizsgálati fogházra mért július 29-i csapást, amely ötven ukrán hadifoglyot ölt meg és 73-at megnyomorított, a Zelenszkij-rezsim tervezte és Washington hagyta jóvá” – mondta a tábornok.
Konasenkov hangsúlyozta, hogy a politikai, büntetőjogi és erkölcsi felelősség az olenivkai mészárlásért és más ukrajnai háborús bűncselekményekért, egyebek mellett a polgári célpontokra mért csapásokért Volodimir Zelenszkij ukrán elnök mellett közvetlenül a Biden-kormányzatot is terheli.
A tábornok a keddi hadijelentést ismertetve azt mondta, hogy orosz precíziós csapások Harkiv megyében az ukrán 92. gépesített lövészdandár mintegy félezer katonájának halálát okozták, Mikolajivban az ukrán idegenlégió 250 „zsoldosával” végeztek és 20 páncélosát semmisítették meg, a donyecki régióban lévő Marjinkában pedig az 54. gépesített dandár 2. zászlóaljának több mint ötven tagját ölték meg.
Konasenkov szerint az ukrán 56. gépesített lövészdandár 21. zászlóalja visszavonulás közben Peszki közelében baráti tűzbe került és csaknem teljesen megsemmisült.
A donyecki hatóságok közölték, hogy tüzérségi eszközökkel terített ukrán Lepesztok gyalogsági aknák kilenc civilt sebesítettek meg.
Terrorszervezetnek minősítette az ukrán Azov ezredet az orosz legfelsőbb bíróság
A testület az főügyészség kereslete alapján az Azov tevékenységét betiltotta Oroszország területén. A tárgyalást a periratok nagy részének titkossága miatt főként zárt ajtók mögött tartották, a sajtó csak a tanúk és a szakértők meghallgatásakor lehetett jelen.
Alekszandr Gyukov, a Történelmi Emlékezet Alapítvány igazgatója a RIA Novosztyi hírügynökség beszámolója szerint azt mondta, hogy az Azov harcosai a neonáci ideológiát vallják. Idézte a zászlóalj alapítóinak cikkeit, amelyek, mint mondta a „szélsőséges biológiai rasszizmus” azaz a fajelmélet jegyeit mutatták. A szakértők olyan eseteket idéztek fel, amikor az alakulat tagjai nemzeti kisebbségek képviselői és politikai ellenfeleik ellen követtek el támadást, oroszajkú lakosokat félemlítettek meg Ukrajnában, vagy embereket raboltak el és kínoztak meg a Donyec-medencében. Számos, a zászlóalj által elkövetett háborús bűncselekményről is beszámoltak, köztük mariupoli és volnovahai civilek meggyilkolásáról és lakóházak lövéséről. A történtekről fotókat és videókat mutattak be, valamint szemtanúk beszámolóit idézték.
A legfelsőbb bíróság azonnal hatályba lépett döntését egy hónapig lehet megfellebbezni. Az Azov tagjait mostantól a terrorizmusra vonatkozó törvénycikkek alapján büntetőjogi felelősségre vonhatók.
Az orosz büntető törvénykönyv a terrorszervezetek tagjaira tíztől 20 évig terjedő, a szervezőkre pedig 15-től 20 évig terjedő szabadságvesztést irányoz elő. A törvény ugyanakkor felmenti a felelősség alól azokat a személyeket, akik a vizsgálatot vagy az őrizetbe vételüket megelőzően önként kilépnek az ilyen szervezetekből.
Egy moszkvai bíróság kedden, a távollétében, kilencévi szabadságvesztésre ítélte az Azov egyik orosz állampolgárságú tagját. Anton Koroljovot, aki 2019 és 2019 között harcolt a Donyec-medencében a szakadár „népi milícia” ellen zsoldos tevékenység és szélsőséges fellépésre való nyilvános felhívás miatt marasztalták el.
Az Azovnak már több orosz tagját elítélték, mindegyiküket távollétükben.
Donald Trump csapata szankciókat készíthet elő a Nemzetközi Büntetőbíróság ellen a Benjamin Netanjahu és Joáv Gallant ellen kiadott elfogató parancsok miatt.
Az Egyesült Államok és Nagy-Britannia után Franciaország is jelezte, hogy engedélyezi Ukrajnának nagy hatótávolságú fegyverek bevetését orosz területen lévő célpontok ellen.
Üdvözölte szombaton a külügyminisztérium, hogy a kínai hatóságok 2025. december 31-ig törölték a román állampolgárok vízumkötelezettségét.
Az olasz jobbközép kormány tagjai szerint összefüggés van a nőkkel szembeni erőszak erősödése és az illegális migráció között, ahogyan ezt a felsőház elnöke, Ignazio La Russa is hangsúlyozta az áldozatokra emlékezve csütörtök este.
Vasárnap 15 óráig 492 940 választópolgár szavazott külföldön a romániai elnökválasztás első fordulójában – derül ki az Állandó Választási Hatóság (AEP) valós idejű adataiból.
A magyar származású Gorka Sebestényt nevezte meg terrorizmus elleni főigazgatóként és elnöki tanácsadóként Donald Trump pénteken.
Két nappal a hazai szavazókörök megnyitása előtt megkezdődött pénteken a romániai elnökválasztás a külföldi választókörzetekben.
Donald Trump választási győzelme is hozzájárult ahhoz, hogy Joe Biden amerikai elnök engedélyezte Ukrajnának az amerikai rakéták bevetését mélyen Oroszország területén fekvő célpontok ellen.
Bulgária és Románia is előrelépett a schengeni övezetbe való csatlakozás feltételeinek teljesítésében, így januári csatlakozásuk reális célkitűzés – jelentette ki Ylva Johansson pénteken Budapesten.
Irán pénteken bejelentette, hogy új, fejlett urándúsító centrifugákat helyezett üzembe.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!