Arról is beszélt, hogy az európai baloldalnak, „a bevándorláspártiak fő erejének” az európai választási csúcsjelöltje, Frans Timmermans, az Európai Bizottság első alelnöke köztudomásúlag „Soros György embere”. Orbán Viktor ezt úgy értékelte: Soros most már nyíltan is el akarja foglalni az európai intézményeket.

Szerinte a Magyarországgal szembeni kötelezettségszegési eljárások továbbléptetésében is azt kell látni, hogy Soros György befolyása óriási, ráadásul még nagyobbat akar szerezni. Ezt meg kell akadályozni az EP-választáson, mert

– tette hozzá.

A kormányfő beszélt arról a két közelmúltbeli EP-döntésről is, amelyek „a Soros-féle NGO-knak” szánt pénzek megháromszorozásáról, valamint az EU-s források kifizetésének a jogállamisághoz kötéséről szóltak. Előbbit úgy minősítette, mint „Soros György tervének 6-os számú pontját szolgáló, azt végrehajtó döntés”. Utóbbi kezdeményezést pedig primitív javaslatnak nevezte, közölve, hogy nem lesz belőle valóság, mert az EU ma fennálló előírásaival ellentétes, ugyanis minden tagállam beleegyezése kellene hozzá, márpedig ő ezt a szabályt nem fogja elfogadni.
Jelezte, a Fidesz ellenezte ezeket a Magyarországgal szembenálló döntéseket, a magyar ellenzék azonban támogatta.

A családvédelmi nemzeti konzultációról szólva Orbán Viktor kiemelte, hogy nagyon sokan – 1,38 millió ember – küldték vissza a kérdőívet, amit úgy értékelt, hogy ha fontos ügyről van szó, akkor nagy arányban hajlandó megmozdulni a magyar társadalom, egyetértési pontokat létrehozva ezzel.

A fiatalok életkezdésének támogatásáról szólva közölte: Novák Katalin család- és ifjúságügyi államtitkár összeállított egy „hosszú és nagyon drága” családvédelmi akciótervet, és első helyre tették a fiatal családosok támogatását, amelynek keretében bevezethetnek egy a magyar szociál- és családpolitikában eddig új elemet.

Célul tűzte, hogy az EU-ban mért gazdasági növekedést a magyar bővülés minden évben legalább 2 százalékkal haladja meg, mert ebben az esetben „jóval gyorsabban fejlődünk, mint a többi ország, vagyis Magyarország versenyelőnye és az abból fakadó jólét, jómód, boldogabb élet lehetősége is megnő”. Az államadósság-csökkentéssel kapcsolatban azt mondta: ma a magyar gazdaság képes lenne arra, hogy egy-két év alatt lecsökkentsék az adósság mértékét 50 százalék alá a mostani 71 százalékról.