Fotó: MTI/Koszticsák Szilárd
A magyarok küldetése, hogy megmutassák a világnak, milyen a keresztény szabadság eszményére épített élet – mondta Orbán Viktor miniszterelnök szombaton az Országházban, a Keresztény Értelmiségiek Szövetségének (KÉSZ) XII. kongresszusán.
2019. szeptember 14., 14:302019. szeptember 14., 14:30
2019. szeptember 14., 14:582019. szeptember 14., 14:58
A kormányfő úgy fogalmazott: a hivatását vesztett liberális demokráciákkal szemben Közép-Európában ma a kereszténységből fakadó kulturális és civilizációs életerő nyilvánul meg. Orbán Viktor hangsúlyozta, a keresztény szabadságot fenyegető, Európa keresztény kultúráját feladni akaró liberálisok támadásait Közép-Európában eddig sikeresen elhárították, és a keresztény szabadságot kívülről fenyegető veszedelmet, a migrációt is sikerült itt megfékezni.
„Ne féljünk kimondani, hiszen már mindenki látja: Magyarország a hegyen épült város, és köztudott, hogy azt nem lehet elrejteni. Nőjünk fel ehhez a küldetéshez, teremtsük meg magunknak és mutassuk meg a világnak, milyen is az igazi, mély és magasabb rendű élet, amelyet a keresztény szabadság eszményére építettünk” – mondta, megjegyezve: hátha „az összezavarodott, tájékozódását vesztett és végzetes bajoktól gyötört” Európának is mentőöv lesz ez.
Ehhez – folytatta – két nagy lépés vezetett el, két rendszerváltás: az első 1990-ben megszüntette a szovjet világot, ez volt „a liberális rendszerváltás”, az elnyomástól való megszabadulás, a megszállástól való szabadság korszaka. Ez természetszerűleg liberális demokráciát eredményezett, amelynek középpontjában a valamitől való szabadság állt – tette hozzá, hangsúlyozva ugyanakkor: voltak, akik már akkor felismerték – „önök előbb, én később” –, hogy nem lesz elég azt megmondani, mitől akarunk szabadok lenni, arra a kérdésre is meg kell találni a választ, mire akarjuk használni a szabadságot.
„Ezért kellett megtörténnie a második rendszerváltásnak 2010-ben, amikor azt tettük, amit Antall József tanácsolt: kétharmados, alkotmányos forradalmat csináltunk” – mondta, úgy értékelve, hogy a második rendszerváltás kijavítja és kiteljesíti az elsőt, megadja annak értelmét. A kormányfő ezt nemzeti, illetve keresztény rendszerváltásnak nevezte, amely kereszténydemokráciát eredményezett, középpontjában a keresztény szabadsággal.
Fotó: MTI/Koszticsák Szilárd
Kifejtette, a liberális szabadság szerint az egyéni teljesítmény magánügy, nem eshet a közösség erkölcsi megítélése alá; a keresztény szabadság szerint viszont az az egyéni teljesítmény érdemel elismerést, amely a közösség javát is szolgálja: öngondoskodás és munka, saját egzisztencia megteremtésére való képesség, tanulás, egészséges életmód, adófizetés, családalapítás, gyermeknevelés, a nemzet dolgaiban és történelmében való eligazodás képessége, a nemzet önreflexiójában való részvétel. Azt is mondta, hogy a liberális szabadság álláspontja szerint a liberális demokráciáknak a liberális internacionalizmus jegyében végül össze kell olvadniuk, e világkormány európai pillére pedig az Európai Unió lenne összekapcsolódva „a Clinton-, Soros-féle Egyesült Államokkal”. „Ez volna a kizárólag a józan észre épülő liberális birodalom, amelyet már Immanuel Kant német filozófus is javasolt” – fűzte hozzá.
Ezzel szemben a keresztény szabadság azt tanítja – mutatott rá –, hogy a nemzetek szabadok, nem kényszeríthetők egy globális kormányzás törvényei alá, a birodalmak szükségszerűen elnyomják a nemzeteket, ezért veszélyesek, nem kívánatosak. Orbán Viktor úgy fogalmazott, hogy noha ma még liberális korszellem uralkodik, de a világrend megbillent, geopolitikai átrendeződés és technológiai forradalom megy végbe. „Az európai civilizáció döntő változás előtt áll, a liberális szabadságra épülő demokráciák pedig nem tudnak többé értelmet adni a kontinensnek” – mondta, jelezve: a kereszténydemokrata válasz az új helyzetre az, hogy Európának világos civilizációs küldetése van, újra és újra meg kell alkotnia a keresztény szabadságot.
A múlt heti budapesti EU-csúcson bemutatott Draghi-jelentés mellbe vágta és döntéshozásra indította az európai vezetőket – jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök pénteken a Kossuth rádió Jó reggelt, Magyarország! című műsorában.
Donald Trump megválasztott elnök csütörtökön kijelentette, hogy kormánya az orosz-ukrán háborúra fog összpontosítani.
Patthelyzet alakult ki az Európai Parlamentben (EP), miután a képviselők Ursula von der Leyen 26 biztosjelöltje közül 19-et elfogadtak, de a maradék hétről – köztük Várhelyi Olivér magyar és Roxana Mînzatu román jelöltről – nem tudtak dönteni.
Izrael a Human Rights Watch (HRW) új jelentése szerint a gázai palesztinok erőszakos tömeges kitelepítésére törekszik egy olyan szándékos és szisztematikus kampány keretében, amely háborús és emberiesség elleni bűncselekménynek minősül.
Sulyok Tamás köztársasági elnök november 15-ei hatállyal Nacsa Lőrincet, a Kereszténydemokrata Néppárt (KDNP) országgyűlési képviselőjét nevezte ki a Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős államtitkárának – közölte a Miniszterelnökség.
Két újabb román állampolgárt azonosítottak a két héttel ezelőtti spanyolországi áradások halálos áldozatai között – közölte csütörtök este a külügyminisztérium a spanyol hatóságoktól származó információkra hivatkozva.
Schengen-taggá válhat Románia néhány hónapon belül, de még nincs semmi kőbe vésve – figyelmeztetett Cătălin Predoiu román belügyminiszter.
Donald Trump megválasztott amerikai elnök csütörtökön győzelmi ünnepséget szervezett a floridai Mar-a-Lagoban, ahol azzal büszkélkedett, hogy a republikánusok mindent megnyertek a múlt keddi választáson, amit csak lehetett.
A 2019-es tűzvész után újjáépített párizsi Notre-Dame-székesegyház december 8-tól ismét „az egész világot” fogadja.
Moszkva szerint rosszabb lenne a minszki megállapodásoknál az ukrajnai konfliktusnak a jelenlegi frontvonal mentén való befagyasztása – ezt Szergej Lavrov orosz külügyminiszter jelentette ki a Novij Mir projektnek adott nyilatkozatában.
szóljon hozzá!