Orbán Viktor miniszterelnök szerint az orosz-ukrán háború nem a magyarok háborúja
Fotó: MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Benko Vivien Cher
„Ha a baloldal nyer a vasárnapi országgyűlési választáson, akkor Magyarország belesodródik az ukrajnai háborúba, a magyar érdek viszont nem ez, ezért a választás tétje: háború vagy béke” – közölte Orbán Viktor szombat este a TV2-nek adott interjúban.
2022. április 02., 23:552022. április 02., 23:55
2022. április 03., 00:032022. április 03., 00:03
A kormányfő kifejtette: bár Ukrajna érdeke az, hogy minél több országot bevonjon a háborúba, és Európában vannak olyan országok, amelyek direkt vagy indirekt módon részt szeretnének venni abban, a magyar érdek az, hogy az ország kimaradjon belőle. „A kérdés az, hogy a következő kormány távol tartja magát a háborútól, vagy kockáztatja Magyarország biztonságát” – hangsúlyozta, hozzáfűzve: a baloldal megegyezett az ukránokkal, és ha ők nyernek, Magyarország belesodródik a háborúba.
„Ez tévedés, ez nem a mi háborúnk. Itt mindent el lehet veszíteni, de semmit nem tudunk rajta nyerni” – jelentette ki. Orbán Viktor úgy fogalmazott: „azzal, hogy szétlövik Magyarországot, vagy fegyverszállítmányokat küldünk, és azokat lövik szét Kárpátalján, nem segítünk senkinek. Ha szankciókat vetünk ki az energiára, és ezzel tönkretesszük a magyar gazdaságot, azzal se segítünk Ukrajnának.”
Az energiát érintő szankciókkal kapcsolatban azt mondta: a magyar atomerőmű – amelynek lassan negyven éve orosz a technológiája – Pakson van, tehát az új telephelyet is ott kell létrehozni, és két technológiát nem lehet biztonsági kockázat nélkül egymás mellett működtetni. Szerinte semmi sem indokolja tehát, hogy Paksot leállítsák, mert szükség van a nukleáris energiára ahhoz, hogy Magyarországon tiszta energiával működtessék a gazdaságot és a háztartásokat. Kiemelte: a magyar összes gázfelhasználás 85 százaléka és az olaj több mint 60 százaléka is Oroszországból érkezik, csövön keresztül, és mivel Magyarországnak nincs tengere, nem lehet tankerhajókkal szállítani ide az olajat és a gázt, az csak akkor van az országban, ha jön a csövön.
„Magyarország a keleti peremen van, frontország vagy könnyen azzá válhat, ezért itt a bohókás ötletek, hogy kicsit feladunk a kényelmünkből, és akkor a világ megjavul, nem működnek” – közölte a miniszterelnök, hangsúlyozva: aki le akarja állítani a szállításokat, az egy pillanat alatt romba dönti a magyar gazdaságot. Kifejtette: ha kiterjesztik a szankciókat a gázra és az olajra, a tartalékokat kell felhasználni, azok pedig néhány hét alatt elfogynának. Ezután üzemeket kellene bezárni, így sok ember elveszítené a munkáját.
„Magyarország támogatja az európai egységet és az Oroszország elleni szankciókat is – amelyekkel bár nem ért egyet, elfogadja és nem vétózza meg –, de az energiát érintő szankció egy vörös vonal, amelyet nem lehet átlépni” – mondta. Emellett azonban felhívta a figyelmet arra, hogy lakosságarányosan Magyarország segíti a legtöbbet az ukrán menekülteknek: élelmiszert, szállást és segítséget kapnak a közlekedéshez, a munkavállaláshoz, a gyerekek ingyen járhatnak bölcsődébe, óvodába és iskolába. Hozzátette, a magyarok becsületesen és szívből segítenek az ukránoknak akkor is, ha nem felejtették el, hogy békeidőben az ukránok rosszul bántak a magyarokkal.
Orbán Viktor beszélt arról is, hogy 1999-ben a jugoszláv háború a kormányzása idejére esett, ezért van tapasztalata arról, hogyan kell kimaradni egy olyan háborúból, amely a szomszédban történik, és miként kell kezelni a válsághelyzeteket. „A nemzetközi szervezetek tanácsa általában a megszorítás, ami azt jelenti, hogy az emberekkel kell megfizettetni a válság árát” – közölte, hozzátéve: ezt azonban ő sosem volt hajlandó megtenni.
Hívei körében a miniszterelnök
Fotó: MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Benko Vivien Cher
Mindezekre tekintettel arra kérte az embereket, hogy vasárnap semmiképpen ne maradjanak otthon, és ne kockáztassák az ország békéjét és biztonságát. „A nemzeti oldal, a Fidesz-KDNP meg tudja védeni a békét, garantálni tudja a biztonságot, a baloldal pedig háborús kockázatot jelent. Erre gondoljanak, amikor szavaznak!” – kérte a miniszterelnök.
Joe Biden időben közeli támadást vár Irán részéről Izrael ellen – az amerikai elnök erről újságírók előtt beszélt a Fehér Házban pénteken.
Tíz évvel ezelőtt, 2014 áprilisában fogadta el az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlése Kalmár Ferenc A nemzeti kisebbségek helyzete és jogai Európában című jelentését. A politikussal a jelentés létrejöttének történetét, utóéletét jártuk körül.
Iszlamista indíttatású terrormerénylet előkészítésének gyanújával tartóztattak le három fiatalkorút a németországi Észak-Rajna-Vesztfália tartományban – közölte pénteken a düsseldorfi főállamügyészség.
A dél-ukrajnai Dnyipropetrovszk és Herszon megyében az energetikai infrastruktúrát támadták orosz drónok az éjszaka – közölték pénteken az ukrán hatóságok.
Több mint ezer liter alkoholos italt, valamint cigarettát találtak a pénzügyőrök Nagylaknál egy román furgonban – tájékoztatta Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) pénteken az MTI-t.
Sulyok Tamás köztársasági elnök Klaus Iohannis román államfővel és Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel is egyeztetett csütörtökön a Vilniusban tartott Három Tenger Kezdeményezés csúcstalálkozón – tájékoztatott a Sándor-palota.
Elkerülhető lett volna, hogy Teherán „megbüntesse” Izraelt a múlt heti, a damaszkuszi iráni konzulátus elleni halálos csapásért, ha a támadást elítélik az ENSZ-ben – közölte csütörtökön Irán ENSZ-képviselete.
„Helyénvaló” lenne az Európai Uniónak idén júniusban megkezdenie a tárgyalásokat Ukrajna csatlakozásáról – jelentette ki Volodimir Zelenszkij ukrán elnök csütörtökön.
Oroszország nem vesz részt a Volodimir Zelenszkij ukrán elnök béketervéről Svájcban megrendezendő tanácskozáson – közölte Marija Zaharova orosz külügyminisztériumi szóvivő csütörtökön a Telegram-csatornáján.
Klaus Iohannis államfő bejelentette, hogy Vilniusban érdemi megbeszélést folytatott ukrán kollégájával, Volodimir Zelenszkijjel, amelynek során megismételte, Románia határozottan támogatja Ukrajnát.
szóljon hozzá!