Orbán Viktor miniszterelnök és Emmanuel Macron francia elnök kezet fog a V4+Franciaország egyeztetésen az EU rendkívüli csúcsértekezlete előtt Brüsszelben
Fotó: MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Szecsődi Balázs
Manfred Weber, az Európai Néppárt (EPP) korábbi csúcsjelöltje szerint Emmanuel Macron francia elnök és Orbán Viktor magyar miniszterelnök torpedózta meg, hogy az Európai Bizottság (EB) elnöke legyen.
2019. július 04., 21:542019. július 04., 21:54
2019. július 04., 21:572019. július 04., 21:57
Az Európai Néppárt (EPP) európai parlamenti frakcióvezetője egy lapinterjúban úgy vélekedett, zárt ajtók mögötti éjszakai tárgyalásokon akadályozta meg a „Macron–Orbán-tengely”, hogy az európai parlamenti választások eredményének figyelembe vételével egy pártcsalád vezető jelöltje tölthesse be az EB elnöki tisztségét.
„Furcsa, hogy miközben Macron Orbán ellen kampányolt, és azt mondta: „Válasszátok az én Európámat, ne Orbánét!”, közben a két politikus összefogott, és sutba dobta a demokratikus elveket” – panaszolta Manfred Weber.
A bajor politikus kedden jelentette be visszalépését az Európai Néppárt (EPP) csúcsjelöltségétől a pártcsalád strasbourgi frakcióülésén. A Politico névtelenül nyilatkozó tisztségviselőkre hivatkozva arról számolt be, hogy Weber kijelentette ezen az ülésen: „Emmanuel Macron és Orbán Viktor kivégezte a csúcsjelölti rendszert”. Hasonlóképpen vélekedett egyébként a szociáldemokrata Martin Schulz, az Európai Parlament volt elnöke is, aki azt mondta: „Ursula von der Leyen jelölése Orbán Viktor és a kelet-európaiak győzelme”.
Mint ismeretes, a csúcsjelölti rendszer azután bukott meg Brüsszelben, hogy több tagállam, köztük a visegrádi négyek szerint mindegyik jelölt alkalmatlannak bizonyult a posztra. A V4-ek javaslatára az Európai Tanács végül hosszas alkudozás és feszült hangulatú tárgyalások után a német kereszténydemokrata Ursula von der Leyent jelölte.
Két nappal a hazai szavazókörök megnyitása előtt megkezdődött pénteken a romániai elnökválasztás a külföldi választókörzetekben.
Donald Trump választási győzelme is hozzájárult ahhoz, hogy Joe Biden amerikai elnök engedélyezte Ukrajnának az amerikai rakéták bevetését mélyen Oroszország területén fekvő célpontok ellen.
Bulgária és Románia is előrelépett a schengeni övezetbe való csatlakozás feltételeinek teljesítésében, így januári csatlakozásuk reális célkitűzés – jelentette ki Ylva Johansson pénteken Budapesten.
Irán pénteken bejelentette, hogy új, fejlett urándúsító centrifugákat helyezett üzembe.
Schengen-tag lehet Románia január elsejétől, miután megállapodás született a témában – jelentette be pénteken Budapesten Orbán Viktor magyar és Marcel Ciolacu román miniszterelnök.
Orbán Viktor magyar miniszterelnök román kollégáját, Marcel Ciolacut fogadta pénteken Budapesten.
Oroszország interkontinentális ballisztikus rakétát vetett be egy vagy több ukrajnai célpont ellen, ami újabb egyértelmű eszkalációt jelent Vlagyimir Putyin orosz elnök részéről – jelentette ki csütörtökön Peter Stano.
A Nemzetközi Büntetőbíróság (ICC) főügyésze a törvényszék rendelkezéseinek betartására szólított fel azt követően, hogy az ICC csütörtökön elfogatóparancsot adott ki Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök ellen.
Csapást mért az egyik legújabb közepes hatótávolságú, Oresnyik elnevezésű hiperszonikus rakétarendszerével az orosz hadsereg a kelet-ukrajnai, dnyiprói Juzsmas rakétagyártó hadiipari üzemre.
Oroszország felelősségteljes magatartást tanúsít, és igyekszik megelőzni a nukleáris konfliktust, egyúttal ugyanezt a provokációktól mentes megközelítést várja el a Nyugattól is.
szóljon hozzá!