Orbán Viktor miniszterelnök és Emmanuel Macron francia elnök kezet fog a V4+Franciaország egyeztetésen az EU rendkívüli csúcsértekezlete előtt Brüsszelben
Fotó: MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Szecsődi Balázs
Manfred Weber, az Európai Néppárt (EPP) korábbi csúcsjelöltje szerint Emmanuel Macron francia elnök és Orbán Viktor magyar miniszterelnök torpedózta meg, hogy az Európai Bizottság (EB) elnöke legyen.
2019. július 04., 21:542019. július 04., 21:54
2019. július 04., 21:572019. július 04., 21:57
Az Európai Néppárt (EPP) európai parlamenti frakcióvezetője egy lapinterjúban úgy vélekedett, zárt ajtók mögötti éjszakai tárgyalásokon akadályozta meg a „Macron–Orbán-tengely”, hogy az európai parlamenti választások eredményének figyelembe vételével egy pártcsalád vezető jelöltje tölthesse be az EB elnöki tisztségét.
„Furcsa, hogy miközben Macron Orbán ellen kampányolt, és azt mondta: „Válasszátok az én Európámat, ne Orbánét!”, közben a két politikus összefogott, és sutba dobta a demokratikus elveket” – panaszolta Manfred Weber.
A bajor politikus kedden jelentette be visszalépését az Európai Néppárt (EPP) csúcsjelöltségétől a pártcsalád strasbourgi frakcióülésén. A Politico névtelenül nyilatkozó tisztségviselőkre hivatkozva arról számolt be, hogy Weber kijelentette ezen az ülésen: „Emmanuel Macron és Orbán Viktor kivégezte a csúcsjelölti rendszert”. Hasonlóképpen vélekedett egyébként a szociáldemokrata Martin Schulz, az Európai Parlament volt elnöke is, aki azt mondta: „Ursula von der Leyen jelölése Orbán Viktor és a kelet-európaiak győzelme”.
Mint ismeretes, a csúcsjelölti rendszer azután bukott meg Brüsszelben, hogy több tagállam, köztük a visegrádi négyek szerint mindegyik jelölt alkalmatlannak bizonyult a posztra. A V4-ek javaslatára az Európai Tanács végül hosszas alkudozás és feszült hangulatú tárgyalások után a német kereszténydemokrata Ursula von der Leyent jelölte.
A Fehér Ház elismerte, hogy a tűzszünetre irányuló tárgyalások „nem fognak újraindulni” sem a gázai, sem a libanoni feszültség csökkentése érdekében .
Oroszország „minden téren” a kapcsolatok továbbfejlesztésére készül Észak-Koreával (KNDK) - reagált Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője hétfőn arra az újságírói kérdésre, küldött-e a KNDK katonákat, hogy orosz oldalon harcoljanak az Ukrajnai háborúban.
A moldovai társadalom megosztott, ezt jelzi az uniós csatlakozásról szóló népszavazás eredménye, amely alig több mint 50 százalékos többséget hozott az EU-integráció hívei számára – mutatott rá a Krónika megkeresésére Barabás T. János szakértő.
Románia továbbra is energiát és szakértelmet fektet be a Moldovai Köztársaság európai integrációjának támogatásába és az orosz beavatkozással szembeni ellenálló képességének erősítésébe – foglalt állást hétfő este a bukaresti külügyminisztérium.
Egy október 23-ára szerveződő fegyveres akcióra figyelmeztette a magyar hatóságokat az amerikai hírszerzés nagyjából két hete – közölte diplomáciai forrásokból származó értesülését hétfőn a Telex.
Jelentős eszkaláció lenne, ha Észak-Korea csapatokat küldene az Oroszország melletti harcra Ukrajnába – jelentette ki a NATO-főtitkár az X közösségi oldalon közzétett üzenetében hétfőn.
A moldovai választási eredmények „nehezen megmagyarázható” szavazatnövekedést mutattak Maia Sandu elnök és az Európai Unió javára – közölte hétfőn Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője.
Izrael további légicsapásokat hajtott végre Bejrútban és Dél-Libanonban vasárnap, többek között egy olyan bank fiókjaira, amely szerinte támogatja a Hezbollahot.
A Nyugatot is részben felelősség terheli, amiért az ukrajnai háborúnak nem sikerült véget vetni – jelentette ki vasárnap Robert Fico szlovák miniszterelnök.
Bár Maia Sandu hivatalban levő államfő nyerte a vasárnapi elnökválasztás első fordulóját Moldovában, második körre is szükség lesz, ráadásul az EU-csatlakozásról kiírt referendumon nagyon szoros az állás az elutasító és a támogató voksok között.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!