Európa egyik legjelentősebb idei eseményeként tartják számon a magyarországi választásokat.
Fotó: MTI/Koszticsák Szilárd
Hivatalosan is elkezdődik a választási kampány Magyarországon. A lapunknak nyilatkozó elemző szerint intenzív, személyeskedésektől sem mentes politikai mérkőzés várható, a témák közé pedig bekerülhet a határon túli magyarok kérdése is, mivel a baloldali Demokratikus Koalíció ellenségként tekint a külhoniakra.
2022. február 10., 19:172022. február 10., 19:17
2022. február 10., 19:292022. február 10., 19:29
Szombaton, február 12-én tartja idei évértékelő beszédét Orbán Viktor miniszterelnök a budapesti Várkert Bazárban, az esemény egybeesik az április 3-i magyarországi országgyűlési választások kampányidőszakának hivatalos kezdetével.
A megmérettetést óriási érdeklődés övezi a nemzetközi politikában is.
A lap podcast műsorának átiratában egyebek mellett kiemeli: Európa egyik legjelentősebb idei eseményeként tartják számon a magyarországi választásokat.
Rotyis Bálint politológus, a budapesti Nézőpont Intézet elemzője ezzel kapcsolatban azt mondta, az elmúlt évek világnézetbeli vitái alapján
„Az európai baloldalnak van egy világos világképe, amely az egyesült Európán alapul, ez párosul a liberális nézetrendszerrel. Ez ma Brüsszelben a kijelölt egyetlen helyes út. Magyarország viszont egy ezzel teljesen szemben álló úton indult el és azon halad. Ez a keresztény Európán nyugszik, a nemzetekre épülő Európai Unión alapszik. Orbán Viktor bebizonyította, hogy ez a világkép nemcsak papíron létezik, hanem egy működőképes alternatívát is jelent a liberális világnézettel szemben.
– hangsúlyozta lapunknak Rotyis Bálint.
A hivatalosan most kezdődő kampánnyal kapcsolatban a politológus elmondta: erőteljes, intenzív korteshadjáratra kell készülni, amely nem lesz mentes a személyeskedésektől sem. Szerinte az elmúlt években a magyar ellenzék sorain belül kialakult egyfajta verseny, hogy ki tud durvább, erőszakosabb lenni.
„Ez a fajta kommunikáció fog kicsúcsosodni. Az ellenzék jelenlegi miniszterelnök-jelöltje, Márki-Zay Péter egy fegyelmezetlen politikus, sokat szeret beszélni, de nem figyel a kimondott szó súlyára. Mindent képes másnap letagadni. Mindenkit lenéz, aki megkérdőjelezi véleményének helyességét egy vitában.
– fogalmazott a politológus.
Az elemző szerint várhatóan a határon túliak kérdése is meg fog jelenni a kampányban. „A két oldal teljesen másként gondolkozik a külhoni magyarokkal kapcsolatban. Míg a jobboldal deklaráltan is felelősséggel viseltetik irántuk, addig a baloldal számára a határon túliak egy értelmezhetetlen kategóriának minősülnek. A progresszív világnézetben, amelyet Brüsszel is támogat, a nemzeteknek, nemzetiségeknek, őshonos kisebbségeknek nincs helyük. A föderációs Európában egyének vannak, akik megszabadultak a közösséghez való tartozástól, akiket nem köt a nemzetiség” – mondta Rotyis Bálint.
Arra is emlékeztetett, hogy
„Ha ők kerülnek hatalomra, a külhoniaknak le kell mondaniuk a támogatásokról, mivel ők hamarabb fognak az afrikai, ázsiai bevándorlók jogaiért harcolni, mint a határon túli magyarokért” – tette hozzá a politológus.
A győzelmi esélyeket firtató kérdésünkre az elemző azt mondta, hogy miután a baloldali miniszterelnök-jelölti előválasztás idején tapasztalható jó mozgósítás mára leült, s inkább a viták váltak jellemzővé az ellenzéki oldalon, a Fidesz–KDNP stabilan visszavette a vezetést a pártok versenyében. Megemlítette a Nézőpont Intézet januári felmérését, amely alapján
Mint mondta, a többi közvélemény-kutatás is nagyjából ezt az erőviszonyt mérte. Hozzátette ugyanakkor, hogy a kampány intenzív időszaka csak most kezdődik. „Meg kell mozgatni a potenciális szavazókat, átcsábítási kísérletek is lesznek egyik táborból a másikba, tehát még változhatnak az adatok. A jelek szerint, ha a Fidesz megfelelő mértékben tud mozgósítani, minden esély megvan arra, hogy folytassa a kormányzást” – hangsúlyozta Rotyis Bálint.
Klaus Iohannis államfő bejelentette, hogy Vilniusban érdemi megbeszélést folytatott ukrán kollégájával, Volodimir Zelenszkijjel, amelynek során megismételte, Románia határozottan támogatja Ukrajnát.
Az izraeli hadsereg (IDF) hadműveletet indított a Gázai övezet középső részén az Hamász iszlamista terrorszervezet ellen – jelentette be a katonai szóvivő csütörtökön
Oroszország csütörtökre virradóra több mint 40 rakétával és 40 drónnal támadta Ukrajnát, öt régióban a létfontosságú infrastruktúrát megcélozva – közölte Volodimir Zelenszkij ukrán elnök az X közösségi hálón.
Az Európai Parlament (EP) szerdai, a migrációs és menekültügyi csomagról szóló döntése ellenére Lengyelország nem egyezik bele az európai uniós menekült-átirányítási mechanizmusba – jelentette ki esti sajtóértekezletén Donald Tusk lengyel kormányfő.
Az Európai Bizottság úgy véli, hogy a Magyarországgal szembeni, úgynevezett 7-es cikk szerinti európai uniós eljárást mindaddig nyitva kell tartani, amíg az azzal kapcsolatos „kérdések meg nem oldódtak” – jelentette ki az igazságügyekért felelős biztos.
Világháború kitörését helyezte kilátásba Vagyim Krasznoszelszkij, a szakadár moldovai Dnyeszteren túli régió úgynevezett vezetője, ha Moldova megpróbálja visszaintegrálni a területet.
Ukrajna további hét Patriot légvédelmi üteg beszerzésére törekszik a lehető leghamarabb, és felkérte az ilyenekkel rendelkező országokat, hogy adják kölcsön a rendszereket Kijevnek – mondta Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter.
A Hamász egy izraeli tisztségviselő és egy, a tárgyalásokat ismerő forrás szerint azt jelezte, hogy jelenleg nem képes azonosítani és megtalálni a tűzszüneti megállapodás első szakaszához szükséges 40 izraeli túszt.
Az Európai Parlament (EP) szerdán, brüsszeli plenáris ülésén elfogadta az európai uniós migrációs és menekültügyi paktum reformjáról szóló új rendelet valamennyi jogalkotási fejezetét.
Az orosz erők a kelet-ukrajnai Harkiv megyében lévő Lipci és Mala Danilivka településeket ágyúzták, valamint két irányított légibombát dobtak Vovcsanszk városra szerda délután.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!