Klaus Iohannis román és Novák Katalin magyar államfő egyaránt eltökéltnek mutatkozott a feszültségek csökkentése iránt
Fotó: Presidency
Bár nyilatkozatok alapján mindkét fél a kétoldalú kapcsolatok javulását reméli a Novák Katalin magyar és Klaus Iohannis román államfő közötti, szerdai, budapesti tárgyalások után, a román elnök kijelentései alapján úgy tűnik, bizonyos ügyekben, mint például az erdélyi és partiumi gazdaságfejlesztési program, nem közeledtek az álláspontok.
2023. október 11., 15:422023. október 11., 15:42
2023. október 11., 16:222023. október 11., 16:22
Novák Katalin a Sándor-palotában lezajlott megbeszéléseket követő közös sajtótájékoztatón elmondta, a cél a pragmatikus együttműködés a két szomszédos ország között, és a szerdai találkozó is fontos e cél elérése érdekében. Az érintett témák között említette a magyarországi román és a romániai magyar kisebbség helyzetét.
– hangoztatta a magyar államfő.
Fotó: Presidency
Szóba került az ukrajnai háború is, a magyar államfő elmondta, ennek kapcsán a román és a magyar álláspont a kezdetektől megegyezett: elítélik az Ukrajna elleni orosz agressziót, és igyekeznek támogatni Ukrajnát a védekezésben.
Novák Katalin emlékeztetett: Ukrajna kapcsán Románia és Magyarország abból a szempontból is hasonló helyzetben van, hogy mindkét ország jelentős kisebbséggel rendelkezik Ukrajnában, ezért az ukrajnai vezetőkkel való tárgyalások során minden alkalommal kérik az ottani magyarok és románok jogainak tiszteletben tartását. A magyar államfő kijelentette, számítanak Románia közreműködésére annak érdekében, hogy a korlátozásokat eltöröljék, és a kisebbségek élvezhessék a nekik járó kisebbségi jogokat.
A schengeni bővítés kapcsán
Fotó: Presidency
Reményét fejezte ki, hogy a jövő év második felében, amikor Magyarország tölti be az EU soros elnöki tisztségét, már nem lesz aktuális a téma, de ha igen, Budapest mindent megtesz a román és a bolgár csatlakozás érdekében, mivel Magyarország számára is könnyebb lenne, ha nem lenne schengeni határ a két ország között. A találkozón szó esett a demográfiáról is. Ennek kapcsán a magyar államfő emlékeztetett:
– ez a magyar uniós elnökség egyik prioritása lesz. A gazdaság témájában Novák Katalin elmondta: számos lehetőséget rejt az együttműködés, a kétoldalú gazdasági kapcsolatok virágzóak, mindkét fél megtesz mindent a beruházási körülmények javítása érdekében. Ennek részeként 12-ről 14-re növelik a határátkelők számát.
Fotó: Presidency
Az energetika kapcsán kifejtette: Magyarországnak nincs tengerpartja, de
Klaus Iohannis arról beszélt: látogatása fontos jelzés a kétoldalú kapcsolatok jövőbeli elmélyítése szempontjából. Elmondta,
„Románia célja az, hogy ez a párbeszéd pozitív dinamikájú legyen, és minden állampolgár érdekeit szolgálja nemzetiségtől függetlenül. Románia a nyílt, átlátható és pragmatikus, kölcsönös bizalmon alapuló megközelítés híve. Erőteljesen hiszek abban, hogy abszolút szükséges az egyoldalú vagy ellentmondásos gesztusok mellőzése” – jelentette ki a román államfő.
Fotó: Presidency
Hozzátette, a kétoldalú kapcsolatok során azokkal a dolgokkal kell foglalkozni, amelyek összekötnek, nem pedig szétválasztanak.
– hangsúlyozta. Kifejtette, a megbeszéléseken a magyarországi román kisebbség sajtójának és anyanyelven történő oktatásának kérdése is fölmerült.
Iohannis a magyar állam erdélyi és partiumi gazdaságfejlesztési programját is felemlegette, amelyek kapcsán Románia eddig elutasító magatartást tanúsított, és a román elnök kijelentései alapján ez a hozzáállás továbbra sem változott.
– szögezte le. Hozzátette: Románia nyitott a magyar beruházások támogatására Románia teljes területén, és arra bátorítják a román cégeket, hogy fektessenek be Magyarországon.
Fotó: Presidency
A magyar EU-elnökség kapcsán Iohannis kifejtette: olyan Unióra van szükség, amely közös megoldásokkal válaszol a kihívásokra. Egyúttal köszönetet mondott, amiért Magyarország támogatja Románia schengeni csatlakozását. A román államfő végezetül jónak, lényegre törőnek és nagyon nyitottnak nevezte a szerdai tárgyalásokat, és
„Szomszédok vagyunk, nagyon jó gazdasági együttműködési lehetőségeink vannak. Fontos, hogy kihasználjuk őket” – hangsúlyozta a román államfő.
Mint arról beszámoltunk, Novák Katalin meghívására Iohannis személyében 14 év után tett román államfő hivatalos látogatást Magyarországon.
Megérkezett szerdán Budapestre Klaus Iohannis román államfő, aki magyar kollégája, Novák Katalin meghívása nyomán érkezett hivatalos látogatásra.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Elesett négy újabb izraeli katona pénteken a főként palesztinok lakta Gázai övezet középső részén, Hán-Júnisznál – jelentette be az izraeli katonai szóvivő péntek este. Benjámin Netanjahu miniszterelnök részvétét fejezte ki az érintett családoknak.
Donald Trump szerint az amerikai költségvetés számára milliárdos megtakarítást jelentene, ha megszűnnének Elon Musk vállalkozásainak kormányzati szerződései – az elnök erről a közösségi médiában írt, válaszul a milliárdos által megfogalmazott kritikára.
Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök megerősítette, hogy Izrael felfegyverzi azokat a gázai klánokat, amelyek szerinte a Hamásszal szemben állnak – közölte a BBC.
A NATO-tagországok széles körben támogatják a védelmi és biztonsági kiadásaira vonatkozó új célkitűzést, a GDP-arányos 5 százalékos szintet – jelentette ki Mark Rutte főtitkár csütörtökön Brüsszelben.
Európai-amerikai együttműködést sürgetett az ukrajnai háború rendezésének érdekében Friedrich Merz német kancellár csütörtökön Washingtonban, Donald Trump amerikai elnökkel tartott találkozóján.
Megduplázta a Székelyföld megsegítésére összegyűjtött támogatást a kormány, az erről szóló kormányhatározatot csütörtökön írta alá Orbán Viktor miniszterelnök.
A NATO egészében a bruttó hazai termék (GDP) 5 százalékát kitevő védelmi kiadásokra lesz szükség – jelentette ki az amerikai védelmi miniszter Brüsszelben a NATO védelmi miniszteri találkozója előtt újságíróknak nyilatkozva csütörtökön.
Az orosz hadsereg 1 ballisztikus rakétát és 103 drónt vetett be ukrajnai célpontok ellen csütörtökre virradó éjjel, 5 ember életét vesztette, sokan megsebesültek a támadásban, a csapásmérő eszközök 16 helyszínen célba találtak.
A Kárpát-medencei magyarság számára a legnagyobb kihívás a háború, pontosabban az azt tápláló brüsszeli háborús politika – jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök a Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fórumának (KMKF) csütörtöki plenáris ülésén.
Az Európai Unió Bírósága 2025. június 5-én meghozta végső döntését a Minority SafePack kezdeményezés ügyében: a testület elutasította a fellebbezést, és ismételten helybenhagyta az Európai Bizottság döntését.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!