Mi következik? Steve Witkoff szerdai látogatása után Trump is találkozhat Putyinnal
Fotó: kremlin.ru
Donald Trump amerikai elnök szerdán kijelentette, hogy „nagyon jó kilátások” vannak egy hamarosan megrendezendő csúcstalálkozóra Oroszországgal, amely véget vethet az ukrajnai háborúnak.
2025. augusztus 07., 08:282025. augusztus 07., 08:28
„Ma nagyon jó megbeszéléseket folytattunk Putyin elnökkel, és
– mondta Trump az Ovális Irodában a CNN szerint, amikor a közeljövőben esedékes találkozó esélyeiről kérdezték. „Az út hosszú volt és továbbra is hosszú, de jó esély van arra, hogy hamarosan találkozó lesz” – mondta.
Trump megjegyzései azt követték, hogy Moszkvában találkozott Vlagyimir Putyin orosz elnök és Steve Witkoff amerikai követ – bár Trump szerint nem történt „áttörés” a megbeszélésen, és nem volt hajlandó kommentálni a megállapodás időzítését, mondván: „Már korábban is csalódtam ebben a kérdésben”.
Korábban, a Putyin–Witkoff találkozót követően
Egy európai kormányzati forrás is megerősítette a telefonbeszélgetés tartalmát.
Két fehér házi tisztségviselő a CNN-nek elmondta, hogy Putyin a moszkvai találkozó során javasolta Trumpnak a találkozót.
A két fehér házi tisztségviselő szerint Trump stábja azonnal megkezdte a találkozók előkészítését.
Bár az elnöki utazások és a két vezetővel való fontos találkozók előkészítése általában időbe telik, a tisztségviselők megjegyezték, hogy Trump sürgette csapatát, hogy gyorsan cselekedjenek.
A Fehér Ház szerint még nem döntöttek a helyszínről, de több lehetőséget is megvitatnak.
„Az oroszok kifejezték, hogy szeretnének találkozni Trump elnökkel, és az elnök nyitott arra, hogy találkozzon mind Putyin elnökkel, mind Zelenszkij elnökkel. Trump elnök azt szeretné, hogy véget érjen ez a brutális háború” – mondta Karoline Leavitt, a Fehér Ház sajtótitkára egy nyilatkozatban.
A Putyin és Witkoff közötti találkozó, amely az orosz állami média szerint körülbelül három órán át tartott, azután zajlott le, hogy a csalódott Trump határidőt szabott Moszkvának, hogy vagy beleegyezik a tűzszünetbe, vagy szigorú másodlagos szankciókkal kell szembenéznie, amelyek 100 százalékos vámmal sújtják az orosz olajat vásárló országokat.
Az még nem világos, hogy a Trump-adminisztráció végrehajtja-e fenyegetését, miszerint új szankciókat vezet be Moszkva ellen, ha a héten nem állapodnak meg a tűzszünetről.
Szerda reggel egy Fehér Ház-tisztségviselő azt mondta, hogy a másodlagos szankciók Oroszország ellen „még mindig várhatóan pénteken lépnek életbe”.
Szerda későbbi óráiban azonban Marco Rubio amerikai külügyminiszter a Fox Businessnek azt mondta, hogy
Az olaj- és gázbevételek a Kreml egyik legfontosabb pénzforrását jelentik, az orosz kormány költségvetésének körülbelül egynegyedét teszik ki, ezért a vevők elvesztése fájdalmas lenne, és ronthatná Moszkva képességét az ukrajnai háború finanszírozására.
Rubio azt is elmondta, hogy Witkoff találkozója után
„Talán először az adminisztráció megalakulása óta van néhány konkrét példánk arra, hogy Oroszország mit kérne a háború befejezéséért cserébe” – mondta Rubio.
Zelenszkij aki Witkoff és Putyin találkozója után beszélt Trumppal, azt mondta: „Úgy tűnik, Oroszország most inkább hajlik a tűzszünetre”.
„Az Oroszországra nehezedő nyomás hat. De a legfontosabb, hogy ne tévesszenek meg minket a részletekkel. Sem minket, sem az Egyesült Államokat” – mondta az ukrán vezető az esti videóüzenetében a nemzethez.
Egyébként a Putyin és Wiktoff közötti több mint háromórás megbeszélésről Jurij Usakov, az orosz elnök külpolitikai tanácsadója az orosz médiának elmondta, hogy a téma „elsősorban természetesen az ukrajnai válság” volt, a második téma pedig az Egyesült Államok és Oroszország közötti stratégiai együttműködés lehetséges fejlődésének kilátásai.
Mint mondta,
A megbeszélést hasznosnak és konstruktívnak minősítette, de kitért az elől, hogy részletekbe bocsátkozzon.
„Jelenleg az a helyzet, hogy az elnökünk teljes körű információval rendelkezik, vagyis ismeri a mi jelzéseinket és Trump elnök jelzéseit is. Trumpnak még nem számoltak be a találkozó eredményeiről. Ezért tartózkodnék a részletesebb kommentártól. Meglátjuk, mikor tud Witkoff beszámolni Trumpnak a mai beszélgetésről. Ezt követően nyilvánvalóan érdemben kiegészíthetem majd a mostani kommentáromat”
tette hozzá Usakov.
Kirill Dmitrijev, az Oroszországi Közvetlen Befektetési Alap (RFPI), vezérigazgatója, aki Usakov mellett szintén jelen volt a találkozón, a Telegram-csatornáján azt írta, hogy folytatódik a konstruktív párbeszéd Oroszország és az Egyesült Államok között.
Az amerikai tisztségviselő, aki az év eleje óta ötödik alkalommal látogatott el Oroszországba, szerdán kora reggel érkezett Moszkvába.
Witkoff előbb Dmitrijevvel találkozott, akivel felkereste a Kreml mellett, az egykori Rosszija szálloda helyén kialakított Zarjagyje parkot. Witkoff nem válaszolt a RIA Novosztyi hírügynökségnek arra a kérdésére, hogy mit vár a tárgyalásoktól.
Később bejelentés érkezett arról, hogy
– az erről szóló elnöki rendeletet szerdán tett közzé a Fehér Ház.
Az intézkedés alapján az Indiából az Egyesült Államokba érkező áruk után, minden érvényben lévő vámon felül, további 25 százalék vámot kell megfizetni. Az Egyesült Államok 21 nappal a rendelet megjelenése után kezdi alkalmazni a jogszabályt. A rendelet szerint mentesülnek a teher alól azon árucsoportok, amelyek a már érvényben lévő amerikai vámok alól is kivételt élveznek.
Az amerikai intézkedés indokai között olvasható, hogy „India kormánya jelenleg közvetlen, vagy közvetett módon oroszországi eredetű kőolajat vásárol”, valamint Donald Trump hivatkozik arra is, hogy
Az elnöki rendelet ugyanakkor felhívja a figyelmet, az elnök fenntartja magának a jogot arra, hogy ha a büntetőlépést kiváltó tényezőkben változás áll be, akkor a vám mértékén módosítson.
Eközben Vlagyimir Megyinszkij orosz elnöki tanácsadó, Moszkvának az isztambuli ukrán–orosz tárgyalásokon tárgyaló delegációjának vezetője szerdán Telegram-csatornáján azt közölte:
„Ezer ukrán katonafogoly van, akiket Kijev nem hajlandó visszafogadni. Ezért volt olyan nehéz a második fogolycsere, a harmadik pedig még mindig nem kezdődött meg” - írta Megyinszkij, aki rámutatott, hogy Oroszország sohasem osztotta saját fogságba esett katonáit első és másodosztályúakra.
Az elnöki tanácsadó közzétette az RT orosz tévécsatorna által szerdán elindított weboldal linkjét, amelyen adatokat közöl az említett ezer ukrán fogolyról. A közlés tartalmazza a hadifoglyok nevét, születési helyét és idejét, katonai egysége, rendfokozatát és hívószavát.
Az orosz és az ukrán küldöttség július 23-án tartotta harmadik találkozóját Isztambulban, amely körülbelül egy órán át tartott.
Ennek lezártával Megyinszkij kijelentette, hogy
A felek ez alkalommal megállapodtak abban, hogy folytatják a súlyos sebesültek és betegek határozatlan idejű egészségügyi cseréjét. Oroszország kifejezte készségét, hogy átadja további háromezer ukrán katona holttestét Ukrajnának, és azt javasolta, hogy mindkét fél legkevesebb 1200 foglyot adjon át a másiknak.
Őrizetbe vették a miniszterelnök megöletését tervező férfit, ellene emberölés előkészülete miatt indított büntetőeljárást a Budapesti Regionális Nyomozó Ügyészség és kezdeményezték a letartóztatását.
XIV. Leó pápa szerint a hirosimai atomtámadás évfordulója ma is egyetemes figyelmeztetés.
Letette hivatali esküjét Karol Nawrocki új lengyel államfő szerdán a varsói parlamenti alsó- és felsőházának együttes ülésén; beiktatási beszédében az elnök a lengyelországi jogállamiság visszaállításának szükségességéről is beszélt.
Több száz millió forint értékű, nyolc tonnát meghaladó mennyiségű csempészett dohány miatt emeltek vádat két román állampolgárságú férfi ellen – tájékoztatta a Zala Vármegyei Főügyészség szóvivője szerdán az MTI-t.
Romániát hozza fel „elrettentő példaként” az Euractiv portál azon dilemma kapcsán, hogy mennyire engedhetik meg az európai államok maguknak, hogy Patriot rakétavédelmi rendszereket adjanak át Ukrajnának.
Vlagyimir Putyin orosz elnök valószínűleg nem fog behódolni Donald Trump amerikai elnök pénteken lejáró, szankciókkal kapcsolatos ultimátumának, és továbbra is célja az Ukrajna négy régiójának teljes elfoglalása.
Telefonon tárgyalt kedden Donald Trump amerikai és Volodimir Zelenszkij ukrán elnök, megbeszélésük középpontjában az Oroszország által Ukrajna ellen indított háború lezárása, valamint ukrán drónok amerikai megvásárlása állt.
Oroszország jogosult arra, hogy bármilyen intézkedést megtegyen a közepes és rövidebb hatótávolságú rakéták (INF) telepítésének kérdésében, és most már semmi sem korlátozza ebben – jelentette ki Dmitrij Peszkov elnöki sajtótitkár kedden az orosz médiának.
Hollandia az első NATO-tagállam, amely közvetlenül vásárolt az Egyesült Államoktól katonai felszerelést Ukrajna számára 500 millió euró értékben.
Hét év szabadságvesztésre ítélte kedden az ügyben eljáró moldovai bíróság egy illegális pártfinanszírozásról szóló korrupciós ügyben Evgeniya Guțult, Moldova
szóljon hozzá!