Fotó: Osztrák belügyminisztérium
Ausztria fenntartja vétóját Románia és Bulgária szárazföldi határokkal történő schengeni csatlakozásával szemben – jelentette ki Gerhard Karner belügyminiszter.
2024. január 14., 15:272024. január 14., 15:27
„A szárazföldi határellenőrzésre továbbra is szükség van” – szögezte le a tárcavezető.
Gerhard Karner néppárti belügyminiszter, akit az APA hírügynökség idézett, azt mondta, hogy „a bővítés ebben a szakaszban nem lenne helyénvaló”. Karner azt is elmondta, hogy
A kijelentések a Presse című napilapnak (szombati szám) adott interjúban hangzottak el.
Arra a kérdésre, hogy milyen kritériumoknak kellene még megfelelnie a két országnak, azt válaszolta, hogy az ügy túlmutat a két országon.
Én nem osztok érdemjegyeket Romániának és Bulgáriának. Én európai szinten kampányolok egy működő rendszerért. Ez pedig csak akkor fog megvalósulni, ha a külső határt megvédik. Ez is lényeges része az új menekültügyi és migrációs paktumnak, amelyről az EU megállapodott, és amelyet végre kell hajtanunk. Csak akkor lehet újra teljes mozgásszabadság az EU-ban” – mondta.
Karner hozzátette: „Romániával és Bulgáriával együtt most egy lépést tettünk előre a légi és a tengeri schengeni csatlakozással. És tovább kell haladnunk lépésről lépésre” – tette hozzá.
– utalt az Európai Bizottságra.
Mint ismeretes, a romániai ellenzék bírálta a kormányt, amiért nem sikerült elérnie, hogy a szárazföldi csatlakozás is megvalósuljon.
Egyébként Ausztria engedményét a bukaresti és szófiai kormányok teljesen másképp fogadták.
Míg Marcel Ciolacu román miniszterelnök nagy sikerként öltöztette fel a hírt („Megtörtük a jeget. Ausztria rugalmasabb álláspontot képviselt. A románoknak nem kell többé hosszú sorokban várakozniuk a határátlépéskor”),
Luminiţa Odobescu román külügyminiszter viszont pénteken is megismételte korábbi álláspontját, miszerint Románia máris része a schengeni övezetnek.
„A légi és szárazföldi térséghez való csatlakozás pozitív lépés, amely fontos, pozitív következményekkel jár a légi úton utazó román állampolgárok számára, és a konstancai kikötő is sokkal inkább előtérbe kerül a döntés által. A folyamat visszafordíthatatlan. Már Schengenben vagyunk, még akkor is, ha még egy lépés hátravan, nevezetesen a szárazföldi határellenőrzés megszüntetése. Ezt szeretném hangsúlyozni, hogy ez egy visszafordíthatatlan folyamat” – mondta a román diplomácia vezetője.
Mint arról beszámoltunk, a román és bolgár schengeni csatlakozást 2022 decemberében Ausztria az EU külső határainak szigorításának és a schengeni rendszer reformjának szükségességére hivatkozva megvétózta, azzal érvelve, hogy egy év alatt több mint százezer illegális migráns érkezett Ausztriába, akik korábban EU-tagállamokon haladtak át, ahonnan nem szabadott volna tovább engedni őket.
Ez abban áll, hogy a repülőtereken és a vízi határátkelőkön megszűnik a határellenőrzés.
A legfontosabb helyszíneken, a szárazföldi határokon azonban marad minden a régiben, ami továbbra is hosszas sorban állást jelent. A fuvarozók ezért elégedetlenek a román kormány által jelentős előrelépésként tálalt „eredménnyel”.
Amúgy Bécs feltételeket is szabott: a külső uniós határok, illetve a bolgár-román és a magyar-román határ ellenőrzésének fokozását, valamint azt, hogy Románia és Bulgária fogadja vissza Ausztriából azokat az illegális migránsokat, akik a két országon keresztül jutottak el oda.
Bulgária szárazföldi schengeni csatlakozásának időpontját 2024-ben tárgyalják meg a miniszterelnök-helyettes szerint
Bulgária schengeni csatlakozásának időpontjáról a szárazföldi határok tekintetében 2024-ben tárgyalnak – mondta Maria Gabriel miniszterelnök-helyettes és külügyminiszter pénteken a parlamentben tartott kérdések órájában a BTA hírügynökség szerint.
Az EU-tagállamok közötti, a Bulgáriával szembeni belső légi és tengeri határellenőrzések 2024. március 31-től történő megszüntetéséről szóló megállapodás tartalmazza a szárazföldi határellenőrzések 2024-es megszüntetésének időpontját is. Bulgária teljes mértékben részt vesz majd a tárgyalásokon, és szavazati joggal rendelkezik – hangsúlyozta Maria Gabriel.
A romániai repülőterek jó része megfelel a schengeni követelményeknek, de például a kolozsvári légikikötőben még szükséges némi „finomhangolás” – derül ki a bukaresti közlekedési minisztérium által nyilvánosságra hozott adatokból.
Az Egyesült Államok is segített abban, hogy Románia legalább részben – a reptéri és vízi határellenőrzések megszüntetésével – a schengeni övezet tagja lehet – ismerte el Luminiţa Odobescu román külügyminiszter.
Németország hétfőn kiterjesztette a határellenőrzést valamennyi határára az illegális migráció korlátozása érdekében, ami a kritikusok szerint veszélyezteti a schengeni térség szabad mozgásra vonatkozó szabályait.
Az ukrán légvédelmi egységek visszavertek egy Kijevet célzó „masszív” orosz dróntámadást hétfőn a kora reggeli órákban – közölte Szerhij Popko, Kijev város katonai közigazgatásának vezetője.
Korábban is meggyűlt már a baja az igazságszolgáltatással annak a férfinak, aki a gyanú szerint vasárnap megpróbált rálőni Donald Trump volt amerikai elnökre, miközben az éppen golfozott.
Az ausztriai áradások miatt nem indították el vasárnap este Bécsből az osztrák főváros és Bukarest között közlekedő Dacia 347-es számú vonatot.
Együttérzését fejezte ki vasárnap Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke a Kelet-Közép-Európában pusztító árvizek károsultjaival és áldozataival, valamint uniós segítséget ajánlott.
Lövések dördültek el Donald Trump közelében vasárnap Floridában, miközben a republikánus elnökjelölt egy golfpályán tartózkodott.
Oroszország egy hét leforgása alatt mintegy harminc darab különböző típusú rakétát, több mint nyolcszáz irányított légibombát és csaknem háromszáz csapásmérő drónt vetett be Ukrajna ellen – közölte Volodimir Zelenszkij ukrán elnök.
Újabb, feltehetően szeméttel teli léggömböket indított Észak-Korea Dél-Korea területe felé szombaton – közölte a dél-koreai hadsereg.
Visszaállíthatják Szerbiában a kötelező sorkatonai szolgálatot, az erről szóló jóváhagyást Aleksandar Vucic szerb elnök már alá is írta, de a kormánynak is jóvá kell hagynia.
Heves orosz dróntámadás érte Kijevet és más ukrán városokat szombatra virradóan, ami arra késztette Volodimir Zelenszkij ukrán elnököt, hogy újabb felhívást intézzen a légvédelem és a nagy hatótávolságú rakéták képességének növelésére.
szóljon hozzá!