egy nemzeti liberális párti (PNL) képviselő pedig interpellációt is benyújtott a témában.

A közlekedési tárca tájékoztatása szerint a repülőterek zömével nincs gond. Eszerint az aradi, a nagyváradi, a nagyszebeni, a marosvásárhelyi, a bákói, a craiocai, a suceavi, illetve a két bukaresti – a băneasai Aurel Vlaicu és az otopeni-i Henri Coandă – megfelel a schengeni követelményeknek.

A szatmárnémeti repülőtér is megfelel a követelményeknek, de folyamatban van egy rehabilitációs projekt, amely várhatóan 2024 áprilisában fejeződik be. Temesváron a repülőtér megfelel a követelményeknek, azonban megemlítik, hogy „a követelményeknek megfelelő nem schengeni érkezési/indulási utasforgalom és a követelményeknek megfelelő schengeni érkezési/indulási utasforgalom a jelenlegi belföldi/nemzetközi utasforgalom nem schengeni/schengeni utasforgalomra való átállítására vonatkozó kéréstől számított körülbelül 10 napon belül megvalósítható”.

A jászvásári (Iaşi) repülőtér is megfelel a követelményeknek, de a meglévő terminálon csúcsidőben nehézkes lesz az utasforgalom, amíg az új T4-es utasterminál nem üzemel. Ennek a terminálnak az elkészültségi foka 98 százalékos, a becslések szerint 2024 első negyedévében lesz üzemképes, és úgy vélik, hogy legfeljebb 4-6 hónapos időszakra lesz szükség ahhoz, hogy a schengeni követelményekhez igazítsák.

Egyébként azzal kapcsolatosan, milyen feltételek mellett hagyja jóvá Ausztria a részleges schengeni csatlakozást, Cătălin Predoiu belügyminiszter kifejtette: többek között úgy, hogy egyes romániai repülőtereken osztrák rendőrök is szolgálatot teljesítenek majd.

A DC News portálnak nyilatkozva kifejtette:

A megállapodás emellett azt is előirányozza, hogy az Európai Bizottság szabadítson fel pénzt Románia és Bulgária számára, hogy megerősítse a logisztikáját a határbiztonság tekintetében, vagyis drónokat, motorkerékpárokat, egyéb járműveket, radarokat, hőkamerákat szerezzen be.

„Tehát nem adtunk fel semmit, hanem úgymond pénzt nyertünk. Mire? A határőrség felszerelésére. Mit csinál a határőrség? Őriznek minket! Önt, engem és mindannyiunkat! Mi a baj ezzel? Szerintem semmi baj nincs!” – hanggsúlyozta a miniszter.

Hozzátette:

Megjegyezte ugyanakkor, hogy a Romániába telepített Frontex-tisztek mellett az Otopeni repülőtéren az okmányellenőrzésre szakosodott osztrák tisztviselők is támogatni fogják a román tisztviselőket.

„Mit jelent ez? Az is benne van, hogy a Frontex tisztjei Romániában és Bulgáriában lesznek bevetve. Mik azok a Frontex-tisztek? Olyan rendőrök, akik a Frontex tagországaiak rendőrségeitől érkeznek” – jelentette ki.

Az osztrákok kapcsán kifejtette:

„Ez mit jelent? Azt jelenti, hogy amikor egy román határrendész a kezébe vesz egy személyazonossági okmányt, egy útlevelet, ránéz, és azt gondolja, hogy valami furcsa, de nem biztos benne, hogy hamisítvány, hogy lejárt és módosított okmány, tehát mégiscsak hamisítvány, akkor konzultál a szakemberrel, a mellette lévő osztrák kollégával, és azt mondja: nézze meg ezt az okmányt. A románok is tudják, hogyan kell végezni a munkájukat, de az olyan esetekben, amikor jobban kivitelezett hamisítványokról van szó, amelyeket nehezebb kiszúrni, ott konzultálnak egymással, megnézik az adatbázist, az osztrák fél pedig az otthoni kollégáival is egyeztet. Így könnyebb, nem? De mi is végezzük ezt a munkát, vannak a hamis okmányok felismerésében szakértőnek számító román rendőrök, akik jelenleg a Frontex keretében, más határokon dolgoznak. Ez minden évben megtörténik” – hangsúlyozta Predoiu.

Romániának és Bulgáriának eredetileg 2011-ben kellett volna a schengeni térséghez csatlakoznia, azonban azóta több nyugat-európai tagállam sorozatosan kifogásokat emelt a felvételük ellen, kezdetben a korrupció és az igazságszolgáltatás reformjának elmaradása miatt. Miután tavaly decemberre úgy tűnt, hogy ezeket az aggodalmakat sikerült eloszlatni, és minden tagállam elismerte, hogy a két ország teljes mértékben teljesíti a schengeni csatlakozás technikai feltételeit,

Hollandiának Bulgáriával volt gondja: a holland kormány szerint a balkáni országban problémák voltak a jogállamisággal, ezért azok megoldásáig nem támogatta a schengeni csatlakozását. Romániával nincsenek problémái, de mivel a két ország csatlakozásáról csomagban szavaztak, a Bulgáriával szembeni vétó Romániát is érintette. A holland kormány végül decemberben közölte: már nincsenek kifogásai a bővítéssel szemben.

Ausztria jelezte: mivel nem tartja kielégítőnek az uniós külső határok védelmét, mert egy év alatt több mint százezer migráns érkezett EU-tagállamokon keresztül az országba, nem támogatja a schengeni övezet bővítését.

Románia és más európai országok lobbija ellenére Karl Nehammer osztrák kancellár továbbra is csak részben volt hajlandó módosítani álláspontját

Így a részleges schengeni csatlakozás fejében Bécs az EU külső határainak védelmét szolgáló brüsszeli finanszírozás fokozását, a román-bolgár és a román-magyar fokozottabb védelmét, valamint a Románián és Bulgárián át Ausztriába jutott illegális migránsok e két ország általi visszafogadását szabta feltételül.

korábban írtuk

Elismerte a román külügyminiszter: Washington is segített a részleges schengeni csatlakozás kiharcolásában

Az Egyesült Államok is segített abban, hogy Románia legalább részben – a reptéri és vízi határellenőrzések megszüntetésével – a schengeni övezet tagja lehet – ismerte el Luminiţa Odobescu román külügyminiszter.

korábban írtuk

Jóváhagyta Románia és Bulgária részleges schengeni csatlakozását az EU Tanácsa

Az EU tagállamai szombat este egyhangúlag jóváhagyták Románia és Bulgária részleges csatlakozását a schengeni övezethez, miután a térség bővítését utolsóként ellenző Ausztria visszavont a vétóját – írja az EFE hírügynökség.