Fotó: Osztrák belügyminisztérium
Ausztria fenntartja vétóját Románia és Bulgária szárazföldi határokkal történő schengeni csatlakozásával szemben – jelentette ki Gerhard Karner belügyminiszter.
2024. január 14., 15:272024. január 14., 15:27
„A szárazföldi határellenőrzésre továbbra is szükség van” – szögezte le a tárcavezető.
Gerhard Karner néppárti belügyminiszter, akit az APA hírügynökség idézett, azt mondta, hogy „a bővítés ebben a szakaszban nem lenne helyénvaló”. Karner azt is elmondta, hogy
A kijelentések a Presse című napilapnak (szombati szám) adott interjúban hangzottak el.
Arra a kérdésre, hogy milyen kritériumoknak kellene még megfelelnie a két országnak, azt válaszolta, hogy az ügy túlmutat a két országon.
Én nem osztok érdemjegyeket Romániának és Bulgáriának. Én európai szinten kampányolok egy működő rendszerért. Ez pedig csak akkor fog megvalósulni, ha a külső határt megvédik. Ez is lényeges része az új menekültügyi és migrációs paktumnak, amelyről az EU megállapodott, és amelyet végre kell hajtanunk. Csak akkor lehet újra teljes mozgásszabadság az EU-ban” – mondta.
Karner hozzátette: „Romániával és Bulgáriával együtt most egy lépést tettünk előre a légi és a tengeri schengeni csatlakozással. És tovább kell haladnunk lépésről lépésre” – tette hozzá.
– utalt az Európai Bizottságra.
Mint ismeretes, a romániai ellenzék bírálta a kormányt, amiért nem sikerült elérnie, hogy a szárazföldi csatlakozás is megvalósuljon.
Egyébként Ausztria engedményét a bukaresti és szófiai kormányok teljesen másképp fogadták.
Míg Marcel Ciolacu román miniszterelnök nagy sikerként öltöztette fel a hírt („Megtörtük a jeget. Ausztria rugalmasabb álláspontot képviselt. A románoknak nem kell többé hosszú sorokban várakozniuk a határátlépéskor”),
Luminiţa Odobescu román külügyminiszter viszont pénteken is megismételte korábbi álláspontját, miszerint Románia máris része a schengeni övezetnek.
„A légi és szárazföldi térséghez való csatlakozás pozitív lépés, amely fontos, pozitív következményekkel jár a légi úton utazó román állampolgárok számára, és a konstancai kikötő is sokkal inkább előtérbe kerül a döntés által. A folyamat visszafordíthatatlan. Már Schengenben vagyunk, még akkor is, ha még egy lépés hátravan, nevezetesen a szárazföldi határellenőrzés megszüntetése. Ezt szeretném hangsúlyozni, hogy ez egy visszafordíthatatlan folyamat” – mondta a román diplomácia vezetője.
Mint arról beszámoltunk, a román és bolgár schengeni csatlakozást 2022 decemberében Ausztria az EU külső határainak szigorításának és a schengeni rendszer reformjának szükségességére hivatkozva megvétózta, azzal érvelve, hogy egy év alatt több mint százezer illegális migráns érkezett Ausztriába, akik korábban EU-tagállamokon haladtak át, ahonnan nem szabadott volna tovább engedni őket.
Ez abban áll, hogy a repülőtereken és a vízi határátkelőkön megszűnik a határellenőrzés.
A legfontosabb helyszíneken, a szárazföldi határokon azonban marad minden a régiben, ami továbbra is hosszas sorban állást jelent. A fuvarozók ezért elégedetlenek a román kormány által jelentős előrelépésként tálalt „eredménnyel”.
Amúgy Bécs feltételeket is szabott: a külső uniós határok, illetve a bolgár-román és a magyar-román határ ellenőrzésének fokozását, valamint azt, hogy Románia és Bulgária fogadja vissza Ausztriából azokat az illegális migránsokat, akik a két országon keresztül jutottak el oda.
Bulgária szárazföldi schengeni csatlakozásának időpontját 2024-ben tárgyalják meg a miniszterelnök-helyettes szerint
Bulgária schengeni csatlakozásának időpontjáról a szárazföldi határok tekintetében 2024-ben tárgyalnak – mondta Maria Gabriel miniszterelnök-helyettes és külügyminiszter pénteken a parlamentben tartott kérdések órájában a BTA hírügynökség szerint.
Az EU-tagállamok közötti, a Bulgáriával szembeni belső légi és tengeri határellenőrzések 2024. március 31-től történő megszüntetéséről szóló megállapodás tartalmazza a szárazföldi határellenőrzések 2024-es megszüntetésének időpontját is. Bulgária teljes mértékben részt vesz majd a tárgyalásokon, és szavazati joggal rendelkezik – hangsúlyozta Maria Gabriel.
A romániai repülőterek jó része megfelel a schengeni követelményeknek, de például a kolozsvári légikikötőben még szükséges némi „finomhangolás” – derül ki a bukaresti közlekedési minisztérium által nyilvánosságra hozott adatokból.
Az Egyesült Államok is segített abban, hogy Románia legalább részben – a reptéri és vízi határellenőrzések megszüntetésével – a schengeni övezet tagja lehet – ismerte el Luminiţa Odobescu román külügyminiszter.
Az Európai Parlament jobboldali, jobbközép és szociáldemokrata pártjai szerda este politikai megállapodásra jutottak az új Európai Bizottságról – adta hírül a Politico.
Oroszország elkezdte felhasználni a befagyasztott külföldi eszközöket, válaszul a barátságtalan országok hasonló intézkedéseire – jelentette ki Anton Sziluanov orosz pénzügyminiszter szerdán a Rosszija 1 tévécsatornán.
Románia kijevi nagykövetsége a sürgősségi ügyekre korlátozza tevékenységét, és további intézkedéseket hozott a személyzet védelme érdekében, tekintettel az ukrajnai biztonsági fejleményekre – közölte szerdán a román külügyminisztérium.
Vlagyimir Putyin nyitott arra, hogy tárgyaljon Donald Trumppal egy ukrajnai tűzszüneti megállapodásról, de kizárja, hogy nagyobb területi engedményeket tegyen, és ragaszkodik ahhoz, hogy Kijev hagyjon fel a NATO-csatlakozási törekvésekkel.
Donald Trump New York-i büntetőügyének felfüggesztését kezdeményezte az ügyész kedden a leendő amerikai elnök következő négyéves hivatali időszakának végéig.
Az Egyesült Államok mintegy 275 millió dollár értékű katonai segélycsomag bejelentésére készül Ukrajnának – jelentette az Associated Press (AP) kedden amerikai tisztségviselőkre hivatkozva.
Dollármilliókat lenne hajlandó fizetni Izrael a tavaly októberben a Hamász terroristái által elrabolt és Gázába hurcolt túszokért.
Az ukrán vezérkar megerősítette, hogy keddre virradó éjjel a védelmi erők csapást mértek az orosz csapatok 1046-os logisztikai központjának fegyverarzenáljára a brjanszki régióban található Karacsov városnál.
Közös nyilatkozatban tiltakoztak a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ), az Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetség (UMDSZ) és a Kárpátaljai Magyar Pedagógusszövetség (KMPSZ) vezetői az oktatási törvény tervezett jogszűkítő módosítása ellen.
Az európaiaknak meg kell szervezniük a védelmüket, természetesen a NATO-n belül, de ki kell építeniük saját stratégiai kapacitásaikat – jelentette ki Josep Borrell kül- és biztonságpolitikáért felelős európai uniós főképviselő kedden Brüsszelben.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!