Nincs kegyelem. Netanjahu leszögezte: Izrael teljes erővel folytatja a harcot a Hamász ellen
Fotó: Facebook/Benjamin Netanjahu
Izrael „teljes erővel folytatta a harcot” a Hamász ellen a Gázai övezetben – közölte Benjámin Netanjahu miniszterelnök kedd este.
2025. március 19., 10:272025. március 19., 10:27
Kemény hangú videonyilatkozatában Netanjahu a BBC szerint arra figyelmeztetett, hogy „a tárgyalások csak a harcok közben folytatódnak”, és hogy „ez csak a kezdet”.
Bejelentése azután hangzott el, hogy izraeli repülőgépek tömeges légicsapásokat indítottak a Hamász terrorszervezet gázai célpontjai ellen.
A csapáshullám a legsúlyosabb volt a január 19-én kezdődött tűzszünet óta.
A törékeny tűzszünet eddig többnyire tartotta magát, de a támadások újabb hulláma azt sugallja, hogy a háború végleges befejezésének tervei már nem jöhetnek szóba.
Az izraeli hadsereg újabb műveleteket indított Gázában: „kiterjedt csapásokat” hajt végre az övezetben, a Hamász terrorszervezet vezette egészségügyi minisztérium pedig legalább 220 palesztin haláláról számolt be.
Egyiptom, a tárgyalások egyik közvetítője elítélte a Gáza elleni támadásokat.
A légicsapások „a tűzszüneti megállapodás durva megsértését” jelentik, és „veszélyes eszkalációt” jelentenek – mondta Tamim Kallaf, az ország külügyminisztériumának szóvivője.
Netanjahu beszédében elmondta, hogy Izrael megpróbált tárgyalni a Hamásszal a még mindig a Gázai övezetben fogva tartott izraeli túszok szabadon bocsátásáról. Azzal vádolta a Hamászt, hogy minden alkalommal elutasította a javaslatokat.
Izrael és a Hamász nem ért egyet a tűzszüneti megállapodás továbbvitelének módjáról azóta, hogy az első szakasz március elején lejárt. Az első szakaszban számos izraeli túszt és palesztin foglyot szabadon engedtek.
Ehelyett a megállapodás bizonytalanná vált, amikor az Egyesült Államok és Izrael meg akarta változtatni az alku feltételeit, hogy meghosszabbítsák az első szakaszt, amely több túsz szabadon bocsátását jelentette volna.
Ez késleltette volna a második fázis kezdetét, amelynek célja az állandó tűzszünet volt, és az izraeli csapatok kivonulását követelte volna meg a Gázai övezetből.
A Hamász azonban elutasította az amerikai, katari és egyiptomi közvetítők által közvetített megállapodás javasolt módosítását, elfogadhatatlannak nevezve azt.
Izrael konzultált Donald Trump amerikai elnök kormányával, mielőtt végrehajtotta a csapásokat – közölték tisztségviselők.
Az amerikai Nemzetbiztonsági Tanács szóvivője, Brian Hughes elmondta: a Hamász szabadon engedhette volna a túszokat a tűzszünet meghosszabbítása érdekében, ehelyett azonban az elutasítást és a háborút választotta.
A túszok családjait képviselő csoport a túszokról való lemondással vádolta az izraeli kormányt, és az izraeli parlament előtt kezdett tiltakozó akcióba.
A csapások híre megrémítette a Hamász által még mindig fogva tartott izraeli túszok családjainak egy részét.
„Az izraeli kormány nem tökéletes, és Izrael nem tesz eleget, mert a testvéreim nincsenek otthon” – mondta a BBC-nek Liran Berman, akinek ikertestvéreit még mindig Gázában tartják fogva.
– mutatott rá.
Izrael szerint a Hamász még mindig 59 túszt tart fogva, akik közül 24-en feltételezhetően életben vannak.
A háborút az váltotta ki, hogy a Hamász 2023. október 7-én megtámadta Izraelt, mintegy 1200 embert megölt, és 251-et foglyul ejtett Gázában.
Izrael hatalmas katonai offenzívával válaszolt, amely a Hamász vezette egészségügyi minisztérium szerint több mint 48 500 palesztint ölt meg, és hatalmas pusztítást végzett az otthonokban és az infrastruktúrában.
A húszik vezetője az Izrael elleni katonai műveletek fokozásával fenyegetőzik
A húszik vezetője megfenyegette Izraelt, hogy fokozza a zsidó állam elleni katonai műveleteket. Eközben az Egyesült Államok lőtte a húszik jemeni állásait, a húszik pedig negyedszer támadták a USS Harry Truman amerikai repülőgép-hordozót a Vörös-tengeren.
Abdel-Malik al-Húszi, a jemeni milícia vezetője a húszik ellenőrzése alatt álló al-Maszíra televízióban arról beszélt, hogy „az izraeli ellenség újraindította a palesztinok népirtását a Gázai övezetben az Egyesült Államok kezdeményezésére”. Egyben megfenyegette Izraelt, hogy fokozza a zsidó állam elleni katonai műveleteket válaszul a Gázai övezetre kedden mért csapásra, amelynek következtében több százan vesztették életüket.
Kedden az izraeli légierő megsemmisített egy Jemenből kilőtt rakétát, mielőtt az beléphetett volna az ország légterébe. Elővigyázatosságból légiriadót rendeltek el a Negev-sivatag középső és déli részén – áll a izraeli hadsereg (IDF) közleményében.
Kedd este az Egyesült Államok csapást mért a húszik katonai állásaira Szaadáb tartományban, az ország északnyugati részén – számolt be az al-Maszíra televízió a részletek ismertetése nélkül.
Válaszul a húszik szerda hajnalban már a negyedik támadást hajtották végre a USS Harry Truman amerikai repülőgép-hordozó ellen a Vörös-tenger északi részén rakétákkal és drónokkal.
Március 15-én az Egyesült Államok komoly légitámadást indított Jemenben a húszik ellenőrzése alatt álló területeken. A hadművelet célja az amerikai érdekek védelme és a hajózás szabadságának biztosítása.
Szombaton hivatalosan is megkezdődtek a romániai Moldvát a Moldovai Köztársasággal összekötő híd építési munkálatai. A Pruton átívelő híd része lesz az A8-as autópályának, amely Marosvásárhelytől a moldovai Ungheni-ig halad.
Több százan megsérültek, amikor egyelőre ismeretlen okokból hatalmas robbanás történt szombaton az iráni Bandar-Abbász kikötőjében.
Donald Trump amerikai elnök Ferenc pápa temetése előtt találkozott Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel. A két vezető egyetértett abban, hogy a szertartás után további megbeszéléseket folytatnak majd az orosz–ukrán háború béketárgyalásaival kapcsolatban.
Mintegy harmincan sérültek meg, és több száz épület dőlt romba, illetve károsodott meg a legfrissebb adatok szerint abban a nagy erejű földrengésben, amely Ecuadort rázta meg helyi idő szerint pénteken.
Két napon belül másodszor nyitottak tüzet egymásra az India és Pakisztán közötti demarkációs vonalon szolgálatot teljesítő katonák. A konfliktus háborúval fenyeget a két ország között.
A húsvéthétfőn 88 éves korában elhunyt római katolikus egyházfő végrendeletében rögzítette kívánságát, hogy utolsó földi útja a Santa Maria Maggiore-bazilikában érjen véget.
Szombat délelőtt helyezik végső nyugalomra Ferenc pápát, a gyászszertartás délelőtt helyi idő szerint 10 órakor kezdődik a vatikáni Szent Péter-bazilika előtti téren.
Ukrajna javára folytatott kémtevékenység gyanúja miatt őrizetbe vett az orosz Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB) egy 23 éves román állampolgárt.
Több mint száz drónt vetett be ukrajnai célpontok ellen az orosz hadsereg péntekre virradóan, a kelet-ukrajnai Pavlohradban három ember – köztük egy gyerek – meghalt, és sok a sebesült.
Legalább 50 palesztin halt meg a Gázai övezetben csütörtökön végrehajtott izraeli csapásokban – közölték egészségügyi tisztségviselők és elsősegélynyújtók.
szóljon hozzá!