Lehűtött kedélyek. Olaf Scholz leszögezte: amíg Ukrajna háborúban áll, Németország nem támogatja a NATO-csatlakozását
Fotó: Olaf Scholz/Facebook
Olaf Scholz német kancellár október 24-én a ZDF német közszolgálati televíziónak nyilatkozva elutasította Kijev azonnali NATO-csatlakozási felkérését, és kijelentette, hogy „egy háborúban lévő ország egyáltalán nem lehet NATO-tag”.
2024. október 25., 11:032024. október 25., 11:03
„Ezt mindenki tudja, ebben a kérdésben nincs nézeteltérés” – tette hozzá Scholz.
Ezek Scholz első nyilvános megjegyzései Ukrajna NATO-törekvéseiről azóta, hogy Volodimir Zelenszkij ukrán elnök bemutatta a nyugati szövetségeseknek ötpontos győzelmi tervét, amelyben Kijev NATO-csatlakozása a lista élén szerepel. Németország kapcsán korábban is ismert volt, hogy fenntartásai vannak a lépéssel kapcsolatban.
A Kyiv Independent által megszerzett információk szerint
Kijev 2022 szeptemberében nyújtotta be csatlakozási kérelmét, és 2024 júliusában a szövetség megerősítette Ukrajna „visszafordíthatatlan útját a teljes euroatlanti integráció felé, beleértve a NATO-tagságot” – bár Ukrajna nem kapott konkrét híreket a jövőbeli csatlakozásáról.
Az interjú során, Scholz elmondta, hogy a NATO-szövetségesek „felvázoltak egy perspektívát” Ukrajna esetleges csatlakozásával kapcsolatban, hozzátéve, hogy „de úgy gondolom, hogy
A hét elején Volodimir Zelenszkij elnök azt mondta, hogy Németország enyhített álláspontján Ukrajna NATO-tagságával kapcsolatban, de továbbra is „szkeptikus”.
„De mégis, az USA hatással lesz erre (a szkepticizmusra)... Úgy gondoljuk, hogy konszolidálják a NATO-val kapcsolatos álláspontjukat, és ez hatással lesz például Magyarországra és Szlovákiára” – mondta Zelenszkij kedden.
„Egyetértettünk a kancellárral abban, hogy ma Ukrajna csatlakozásának kérdése nincs az asztalon, és nem is kerülhet az asztalra” – mondta Pellegrini.
Közben Ukrajnában zajlik a háború, amelyben az orosz haderő folytatja az előrenyomulást.
Ruszlan Muzscsuk, az ukrán Nemzeti Gárda szóvivője közölte:
Kupjanszk egy stratégiai jelentőségű város Harkivi területen, amelyet 2022-ben ideiglenesen megszálltak az orosz erők.
Az elmúlt hónapokban a várost súlyos támadások érték, mivel Oroszország fokozta offenzíváját a térségben. Az orosz erők egyre aktívabbá váltak Kupjanszk közelében, különösen a Harkivban megkísérelt újbóli offenzíva után.
„Az ellenség most is arra összpontosítja fő erőfeszítéseit, hogy elérje... az Oszkil folyót. A folyó közelében az ellenség megpróbál átkelőket létesíteni” – mondta Muzscsuk.
Tabajivka, Piscsane és Kolisznyikivka települések környékéről aktív harci cselekményeket jelentettek.
Az orosz hadsereg megpróbálta kiterjeszteni offenzíváját a keleti parton, de az ukrán Nemzeti Gárda csapatai sikeresen megállították ezt az előrenyomulást, amint arról Olekszandr Pivnenko, az ukrán Nemzeti Gárda parancsnoka vasárnap beszámolt.
Múlt pénteken az ukrán erők felszabadították és „megtisztították” az orosz katonáktól a Harkivi területen lévő Kruhljakivka falut. Az ukrán katonai hírszerzés (HUR) Kruhliakivkát Kupjanszk védelme szempontjából fontosnak minősítette.
Közben a HUR azt is bejelentette csütörtökön, hogy
Észak-Korea közel 12 ezer katonát küldött Oroszországba, köztük 500 tisztet és három tábornokot. Az észak-koreai katonák első észleléseit október 23-án jegyezték fel.
Ezek a katonák a jelentések szerint öt katonai kiképzőtéren kapnak kiképzést, Jekatyerinoszlavkában, Knyaze-Volkonszkojéban és Szergejevkában, valamint a kelet-oroszországi Uszurijszkban és Ulan-Udében.
Az észak-koreai csapatok kiképzésének és alkalmazkodásának felügyeletére az orosz védelmi miniszterhelyettest, Junusz-bek Jevkurovot nevezték ki, a katonáknak a HUR jelentése szerint „néhány hetet” adnak az alkalmazkodásra.
Az észak-koreai katonákat lőszerrel, ágyneművel, téli ruházattal, lábbelivel és higiéniai termékekkel látják el. Az ukrán katonai hírszerzés szerint minden katona havonta 50 méter vécépapírt és 300 gramm szappant kap.
Észak-Korea tagadta az észak-koreai csapatok oroszországi jelenlétéről szóló jelentéseket, míg a Kreml szóvivője kitérő választ adott.
Vlagyimir Putyin orosz elnök ugyanakkor csütörtökön közvetve elismerte, hogy a sztálinista diktatúra egységei segítenek Oroszországnak.
Az Európai Bizottság egyenlőségért felelős biztosának őshonos kisebbségek ügyében tapasztalható tétlenségét bírálta, illetve a nemzeti régiókról szóló európai polgári kezdeményezés kapcsán a jogalkotás megindítását sürgette Vincze Loránt.
Bírálja Romániát az elnökválasztás körüli botrányok miatt egy, az Egyesült Államok külügyminisztériumának honlapján olvasható elemzés, amely ugyanakkor Magyarországhoz empatikusan viszonyul.
Elutasította a Ursula von der Leyennel, az Európai Bizottság elnökével szemben benyújtott bizalmatlansági indítványt az Európai Parlament csütörtökön.
Orbán Viktor miniszterelnök részvétét fejezte ki, a magyar külügyminisztérium pedig bekérette Ukrajna budapesti nagykövetét, miután ukrán toborzótisztek kényszersorozás közben megvertek egy magyar férfit Kárpátalján, aki később belehalt sérüléseibe.
Nagy-Britannia és Franciaország megteremti annak lehetőségét, hogy szükség esetén összehangolt módon alkalmazhassa önálló nukleáris elrettentő erejét – áll a két kormány csütörtökön ismertetett új nukleáris együttműködési deklarációjában.
A Hamász palesztin iszlamista terrorszervezet szerdán közölte, hogy beleegyezett tíz túsz szabadon bocsátásába a gázai tűzszünet elérésére tett erőfeszítések keretében.
Az Egyesült Államok tüzérségi lövedékeket és mobil rakétatüzérségi rakétákat szállít Ukrajnának – közölte két amerikai tisztségviselő szerdán a Reuters hírügynökséggel, napokkal azután, hogy Donald
Románia új elnöke, Nicușor Dan egy politikai szerelmi háromszög középpontjában áll, mivel Emmanuel Macron francia elnök és Friedrich Merz német kancellár páneurópai pártjai egyaránt udvarolnak neki, hogy csatlakozzon hozzájuk – írja a Politico.
Románia nemzetbiztonsági okok miatt kitiltotta területéről Ion Cebant, Chisinău főpolgármesterét, a Nemzeti Alternatíva Mozgalom (MAN) vezetőjét és másik két moldovai állampolgárt – erősítette meg szerdán a bukaresti külügyminisztérium.
Nem reagált érdemben a Kreml Donald Trump azon kijelentésére, miszerint Vlagyimir Putyin orosz elnök ostobaságokat mondott neki Ukrajna kapcsán.
szóljon hozzá!