Holdbéli táj. A Hamász a háború befejezését követeli Gázában, Izrael viszont teljesen fel akarja számolni a területet uraló terrorszervezetet
Fotó: Videófelvétel
Ellentmondásos jóhírek láttak napvilágot arról, sikerülhet-e megállapodnia Izraelnek és a Gázár uraló Hamász terrorszervezetnek a tűzszünetről és a túszok elegedéséről a Kairóban szombaton kezdődött tárgyalásokon.
2024. május 05., 08:592024. május 05., 08:59
2024. május 05., 09:042024. május 05., 09:04
Több arab lap arról írt, hogy a Hamász hajlandó lemondani azon feltételéről, hogy a megállapodáshoz Izrael teljesen szüntesse be a háborút.
A beszámoló szerint a Hamász a közvetítők garanciái nyomán döntött így.
Az Al-Kudsz című palesztin lap arról számolt be, hogy a bejelentésre néhány napon belül sor kerül, míg a katari kormányhoz közel álló As-Sark című lap arról számolt be, hogy órákon belül megtörténik a bejelentés.
„Hírszerzésünk megerősíti, hogy Netanjahu személyes számításból lassítja a megállapodást” – tette hozzá az AFP-nek nyilatkozva a névtelenséget kérő tisztségviselő az izraeli miniszterelnökre utalva, akit a Hamász korábban azzal vádolt, hogy egyre több olyan nyilatkozatot tesz, amelyek célja „egyértelműen az, hogy kudarchoz vezessenek a megállapodásról szóló tárgyalások”.
A közvetítők – Egyiptom, Katar, az Egyesült Államok – hónapok óta próbálnak fegyverszünetet elérni Izrael és a Hamász között, amely magában foglalná az izraeli offenzíva szüneteltetését és a palesztin foglyok szabadon bocsátását az október 7-én Dél-Izraelben elrabolt túszokért cserébe.
Izrael „makacssága” „veszélyeztetheti a tárgyalásokat, és Netanjahu teljes felelősséget visel ezért” – folytatta. „Nagyon szeretnénk megállapodásra jutni, de nem minden áron” – tette hozzá.
– figyelmeztetett.
A Hamász palesztin terrorszervezet bejelentette, hogy szombaton Kairóba utazik, hogy folytassa a tárgyalásokat az Izraellel megkötendő tűzszünetről szóló ajánlatról és megállapodásra jusson.
Egy magas rangú izraeli tisztségviselő korábban azt mondta az AFP-nek, hogy a Hamász „megnehezíti a tűzszüneti megállapodás minden lehetőségét”, és a kairói közvetítőkkel folytatott tárgyalásain ragaszkodik a háború befejezéséhez. „Pontatlannak” nevezte azokat a médiajelentéseket is, amelyek szerint Izrael „beleegyezett a háború befejezésébe egy fogolycsere-megállapodás részeként”.
Miközben a tárgyaló felek szombaton Kairóban találkoznak, amerikai és izraeli tisztségviselők szerint az ideiglenes tűzszünetről és a gázai túszok szabadon bocsátásáról szóló esetleges megállapodást valószínűleg további tárgyalások követnék a finomabb részletekről.
A két fél közötti végleges megállapodás megtárgyalása várhatóan még több napot vesz igénybe. A tárgyalófelek előrelépést értek el a lehetséges megállapodás technikai aspektusait illetően, de a CNN szerint két izraeli forrás szerint egy hétbe is beletelhet, mire véglegesítik magát a megállapodást.
Egy amerikai tisztségviselő szombaton megismételte ezt az álláspontot, mondván, hogy
Ezek a megbeszélések is bonyolultak és elhúzódhatnak. Amerikai tisztségviselők továbbra is óvatos optimizmussal tekintenek a tárgyalásokra, előrelépésről beszélnek, de nem feledkeznek meg arról, hogy a korábbi erőfeszítések az utolsó pillanatban meghiúsultak.
Miközben a Hamász szombaton Kairóban közvetítőkkel találkozott, David Barnea, a Moszad igazgatója Izraelben maradt. Izraeli források szerint azonban gyorsan Egyiptomba utazhat, ha a Hamász beleegyezik a megállapodás előzetes feltételeibe.
Bill Burns CIA-igazgató, aki az Egyesült Államok kulcsfontosságú tárgyalópartnere volt a többpárti tárgyalásokon, Kairóban tartózkodik – mondta egy, az ügyet ismerő személy.
Egyébként szombaton este Tel-Avivban több ezren tüntettek a fegyverszüneti megállapodásért és a túszok szabadon bocsátásáért.
Folytatódtak az erőszakos, palesztinpárti egyetemfoglalások Amerikában, ismét sokakat őrizetbe vettek
Legalább 25 embert tartóztattak le birtokháborításért szombaton – közölte a Virginiai Egyetem (UVA), miután a rendőrséget az egyetemen lévő palesztinbarát tábor feloszlatására hívták.
Az UVA közleményében azt írta, hogy a letartóztatottakat az Albemarle megyei regionális börtönbe szállították. Az egyetem közölte, hogy még megerősítést vár arra vonatkozóan, hogy a 25 letartóztatott közül hányan az UVA diákjai.
A közlemény szerint a Virginiai Egyetem „ma reagált az egyetemi kápolna közelében tartott tüntetésre, miután a tüntetők többszörösen megsértették az egyetemi rendőri előírásokat, és ezt követően erőszakosan viselkedtek”.
Amikor a tüntetők erőszakos viselkedésére kérdeztek példákat, az egyetem szóvivője a CNN közleményére hivatkozott, amely szerint a szombati rendőri intézkedés során „a hatóságok ismét agtációval, kántálással és erőszakos gesztusokkal, például tárgyakkal való hadonászással szembesültek”.
Az UVA közlése szerint az egyetemet délután 4 óra körül „stabilnak” nyilvánították, miután a rendőrök látták, hogy a tüntetőket eltávolítják a területről.
A hét elején az UVA Encampment for Gaza nevű csoport közleményt tett közzé az Instagramon, amelyben felszólította az egyetemet, hogy határolódjon el Izraeltől.
Az egyetem közleményében azt írta, hogy a hét eleji tüntetések békésen zajlottak, és nem zavarták az egyetemi tevékenységeket. Az UVA kápolna melletti sátrak eltávolítására vonatkozó keddi kérést teljesítették, és a korábbi tüntetések megfeleltek az egyetemi irányelveknek – áll a közleményben.
Közben az intézmény szerint mintegy 50 embert tartóztattak le a Chicagói Művészeti Intézet előtt egy szombati tüntetés során.
Az intézet szóvivője szerint szombat reggel tüntetés kezdődött a múzeum északi kertjében, köztük a School of Art Institute of Chicago néhány diákjával.
Az idő előrehaladtával a tüntetők „meglöktek egy biztonsági tisztet és ellopták a múzeum kulcsait, elállták a vészkijáratokat és eltorlaszolták a kapukat” – közölte a szóvivő.
A rendőrök új helyszínt ajánlottak fel a csoportnak, hogy folytassák a tiltakozást, de ők ezt visszautasították.
„Több tárgyalási forduló során a SAIC hallgatói tüntetőknek amnesztiát ígértek az egyetemi szankciók és a birtokháborítási vádak alól, ha beleegyeznek az áthelyezésbe” – mondta a szóvivő.
A tárgyalások körülbelül öt órán keresztül folytak, de megállapodásra nem került sor.
A chicagói rendőrség úgy döntött, hogy „a lehető legbiztonságosabb módon” vet véget a tüntetésnek, és a szóvivő szerint mintegy 50 embert tartóztatott le.
Korábban az ország számos egyetemén történtek hasonló rendőri akciók a palesztinpárti, rendszerint antiszemita jelszavakat skandáló tüntetőkkel szemben.
Elesett négy újabb izraeli katona pénteken a főként palesztinok lakta Gázai övezet középső részén, Hán-Júnisznál – jelentette be az izraeli katonai szóvivő péntek este. Benjámin Netanjahu miniszterelnök részvétét fejezte ki az érintett családoknak.
Donald Trump szerint az amerikai költségvetés számára milliárdos megtakarítást jelentene, ha megszűnnének Elon Musk vállalkozásainak kormányzati szerződései – az elnök erről a közösségi médiában írt, válaszul a milliárdos által megfogalmazott kritikára.
Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök megerősítette, hogy Izrael felfegyverzi azokat a gázai klánokat, amelyek szerinte a Hamásszal szemben állnak – közölte a BBC.
A NATO-tagországok széles körben támogatják a védelmi és biztonsági kiadásaira vonatkozó új célkitűzést, a GDP-arányos 5 százalékos szintet – jelentette ki Mark Rutte főtitkár csütörtökön Brüsszelben.
Európai-amerikai együttműködést sürgetett az ukrajnai háború rendezésének érdekében Friedrich Merz német kancellár csütörtökön Washingtonban, Donald Trump amerikai elnökkel tartott találkozóján.
Megduplázta a Székelyföld megsegítésére összegyűjtött támogatást a kormány, az erről szóló kormányhatározatot csütörtökön írta alá Orbán Viktor miniszterelnök.
A NATO egészében a bruttó hazai termék (GDP) 5 százalékát kitevő védelmi kiadásokra lesz szükség – jelentette ki az amerikai védelmi miniszter Brüsszelben a NATO védelmi miniszteri találkozója előtt újságíróknak nyilatkozva csütörtökön.
Az orosz hadsereg 1 ballisztikus rakétát és 103 drónt vetett be ukrajnai célpontok ellen csütörtökre virradó éjjel, 5 ember életét vesztette, sokan megsebesültek a támadásban, a csapásmérő eszközök 16 helyszínen célba találtak.
A Kárpát-medencei magyarság számára a legnagyobb kihívás a háború, pontosabban az azt tápláló brüsszeli háborús politika – jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök a Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fórumának (KMKF) csütörtöki plenáris ülésén.
Az Európai Unió Bírósága 2025. június 5-én meghozta végső döntését a Minority SafePack kezdeményezés ügyében: a testület elutasította a fellebbezést, és ismételten helybenhagyta az Európai Bizottság döntését.
szóljon hozzá!