Fotó: Facebook/Benjamin Netanjahu
Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök ezúttal nem engedte el hazája küldöttségét a kairói tárgyalásokra, amelyeken a Gázai övezetbe túsznak elhurcolt emberek szabadon engedésének feltételeiről tárgyaltak volna közvetítők útján a Hamász palesztin iszlamista terrorszervezettel.
2024. február 15., 09:332024. február 15., 09:33
„Izrael nem enged a Hamász tévhiten alapuló követeléseinek. A szervezetnek enyhítenie kell feltételein” – olvasható a miniszterelnöki hivatal közleményében. Ezt azután adták ki szerdán, hogy a helyi média jelentette: Netanjahu nem hagyta jóvá az izraeli delegáció visszaküldését Kairóba, a még a Hamász fogságában lévő 134 élő vagy holt túsz elengedéséről szóló tárgyalások következő fordulójára.
„Kairóban a Hamász nem tett semmilyen új javaslatot, amelynek részeként elengedné túszait” – közölte a miniszterelnöki hivatal az előző, keddi egyezkedésről.
– tették hozzá.
Az elrabolt izraeliek családtagjai dühödten reagáltak a bejelentésre. Kijelentették, hogy ez a halálos ítélettel egyenlő az életben lévők számára. „A kormány egyes tagjai szemmel láthatóan úgy döntöttek, hogy feláldozzák az elraboltak életét, de ezt nem ismerik be” – közölte képviselőjük.
A túszok szabadon bocsátásáról folytatott tárgyalások első szakasza jelentős előrelépés nélkül ért véget kedden. Egy jelen lévő amerikai tisztségviselő beszámolója szerint
A közvetítésben szintén részt vevő egyiptomi tisztségviselők pedig úgy vélekedtek, hogy az egyeztetés folytatódik a következő napokban.
Netanjahu közben megerősítette azon szándékát, hogy a polgári lakosság evakuálása után elrendeli az izraeli hadsereg bevonulását Rafahba – derül ki az X-en szerdán közzétett újabb nyilatkozatából.
– mondta Netanjahu.
Joe Biden amerikai elnök korábban azt mondta Netanjahunak, hogy egy rafahi hadműveletnek „nem szabad folytatódnia” anélkül, hogy az ott menedéket kereső emberek biztonságát ne garantálnák - közölte a Fehér Ház.
Emmanel Macron francia elnök és Tedrosz Adhanom Ghebrejeszusz, az Egészségügyi Világszervezet vezetője szerdán arra szólította fel Izraelt, hogy ne kezdje el a rafahi szárazföldi hadműveletet.
Annalena Baerbock német és David Cameron brit külügyminiszter szintén a hadművelet ellen emelete fel a szavát.
Netanjahu vasárnap az ABC Newsnak adott interjújában azt mondta, hogy
Az arab országok közben az ENSZ-ben arra készülnek, hogy olyan biztonsági tanácsi határozatát terjesszenek elő, amelyben azonnali tűzszünetet követelnek a Gázai övezetben – közölték szerdán.
A határozat emellett akadálytalan humanitárius segítségnyújtásra szólítana fel, és megakadályozná a gázai lakosok máshová való áttelepítését – ami az arab országok szerint a nemzetközi joggal ellentétes, erőszakos kollektív büntetés.
Rijád Manszúr palesztin küldött elmondta, hogy a csoport jó és őszinte megbeszéléseket folytatott az amerikai nagykövettel. Manszúr szerint „legfőbb ideje”, hogy az ENSZ tűzszüneti határozattal lépjen fel.
Donald Trump szerint az amerikai költségvetés számára milliárdos megtakarítást jelentene, ha megszűnnének Elon Musk vállalkozásainak kormányzati szerződései – az elnök erről a közösségi médiában írt, válaszul a milliárdos által megfogalmazott kritikára.
Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök megerősítette, hogy Izrael felfegyverzi azokat a gázai klánokat, amelyek szerinte a Hamásszal szemben állnak – közölte a BBC.
A NATO-tagországok széles körben támogatják a védelmi és biztonsági kiadásaira vonatkozó új célkitűzést, a GDP-arányos 5 százalékos szintet – jelentette ki Mark Rutte főtitkár csütörtökön Brüsszelben.
Európai-amerikai együttműködést sürgetett az ukrajnai háború rendezésének érdekében Friedrich Merz német kancellár csütörtökön Washingtonban, Donald Trump amerikai elnökkel tartott találkozóján.
Megduplázta a Székelyföld megsegítésére összegyűjtött támogatást a kormány, az erről szóló kormányhatározatot csütörtökön írta alá Orbán Viktor miniszterelnök.
A NATO egészében a bruttó hazai termék (GDP) 5 százalékát kitevő védelmi kiadásokra lesz szükség – jelentette ki az amerikai védelmi miniszter Brüsszelben a NATO védelmi miniszteri találkozója előtt újságíróknak nyilatkozva csütörtökön.
Az orosz hadsereg 1 ballisztikus rakétát és 103 drónt vetett be ukrajnai célpontok ellen csütörtökre virradó éjjel, 5 ember életét vesztette, sokan megsebesültek a támadásban, a csapásmérő eszközök 16 helyszínen célba találtak.
A Kárpát-medencei magyarság számára a legnagyobb kihívás a háború, pontosabban az azt tápláló brüsszeli háborús politika – jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök a Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fórumának (KMKF) csütörtöki plenáris ülésén.
Az Európai Unió Bírósága 2025. június 5-én meghozta végső döntését a Minority SafePack kezdeményezés ügyében: a testület elutasította a fellebbezést, és ismételten helybenhagyta az Európai Bizottság döntését.
Oroszország célja, hogy 10 000 katonát vezényeljen Dnyeszteren túli területre, és hogy Kreml-barát kormányt állítson fel Moldovában, hogy ezt lehetővé tegye – mondta Dorin Recean moldovai miniszterelnök a Financial Times-nak adott interjúban.
szóljon hozzá!