Maia Sandu moldovai államfő
Fotó: Facebook/Maia Sandu
Moldova nem tervezi, hogy feladja a szakadár Dnyeszteren túli régiót annak érdekében, hogy az EU tagja lehessen – jelentette ki Maia Sandu, a Moldovai Köztársaság elnöke.
2023. június 02., 19:062023. június 02., 19:06
Az államfő az Európai Politikai Közösség tanácskozása alkalmából leszögezte, a moldovai hatóságok a csatlakozás feltételeinek teljesítésén és a Dnyeszteren túli konfliktus megoldásán egyaránt dolgoznak. Arra a kérdésre, hogy ha országa nem egyesül újra Transznisztriával, mire napirendre kerül az Európai Unióhoz történő csatlakozás, feladná-e a Dnyeszteren túli területet, hogy az EU tagja lehessen, a chișinăui vezető határozott nemleges választ adott.
„Nem mondunk le a Dnyeszteren túli régióról. Dolgozunk mindkét területen: azon, hogy teljesítsük az Európai Bizottság által megfogalmazott elvárásokat, feltételeket, a reformprogramok végrehajtását, és dolgozunk a Dnyeszteren túli konfliktus rendezésén is.
– mondta Maia Sandu.
Josep Borell, az európai diplomácia vezetője szerint a megoldatlan Dnyeszteren túli konfliktussal küzdő Moldovai Köztársaság az EU tagja lehet, és a szintén területi problémákkal küzdő Ciprus példáját hozta fel, amely már korábban csatlakozott.
– mondta Josep Borell a találkozón.
A Moldovai Köztársaság tavaly nyáron kapta meg uniós tagjelölti státuszt, áprilisban pedig az Európai Parlament határozatot fogadott el, amely értelmében 2023 végéig el kell kezdeni az uniós csatlakozási tárgyalásokat. Idén februárban, két nappal az ukrajnai orosz invázió évfordulója előtt Vlagyimir Putyin orosz elnök eltörölt egy 2012-es rendeletet, amely többek között a Dnyeszteren túli probléma rendezéséről rendelkezett a szomszédos ország integritásának és szuverenitásának tiszteletben tartása mellett.
Chișinău többször is felszólította Moszkvát a megszálló csapatok kivonására. Moszkva ezt elutasítja, arra hivatkozva, hogy katonái biztosítják a békét a térségben.
A mintegy 500 ezres lakosságú, többségében orosz ajkú terület 1992-ben kiáltotta ki függetlenségét, amit azonban egyetlen ország, még Oroszország sem ismer el.
Romániai idő szerint pénteken 21 óráig több mint 200 ezer román állampolgár szavazott külföldön az elnökválasztás második fordulójának első napján – derül ki az Állandó Választási Hatóság (AEP) valós idejű adataiból.
A szemben álló felek ezer-ezer fős hadifogolycserében állapodtak meg Isztambulban, az orosz-ukrán tárgyalásokon – jelentette be Vlagyimir Megyinszkij, az orosz küldöttség vezetője pénteken, a tárgyalások befejezése után az orosz sajtónak.
13 óra környékén meghaladta az 50 ezret a külföldi szavazókörökben urnákhoz járuló román állampolgárok száma, így a 3139 levélvokssal együtt már 55 ezerhez közelített a szavazatok száma.
A tavalyi elnökválasztás érvénytelenítéséhez kapcsolódó botrány is hozzájárult ahhoz, hogy az Egyesült Államok kizárta Romániát a vízummentességi rendszerből.
Az izraeli hadsereg csütörtökön fokozta a Gázai övezetben folyó hadműveleteket, amelyek során több mint 100 ember halt meg, miközben Donald Trump amerikai elnök „szabadságövezet” létrehozását javasolta az enklávéban.
Romániai idő szerint csütörtökön 22 órakor megnyílt az első külképviseleti szavazóhelyiség az új-zélandi Aucklandben, és ezzel elkezdődött a külföldi szavazás az elnökválasztás második fordulójában.
Ukrajna Rusztem Umerov védelmi miniszter vezetésével küld delegációt Isztambulba, hogy pénteken tárgyalásokat folytasson az orosz féllel – közölte Volodimir Zelenszkij ukrán elnök csütörtöki ankarai sajtótájékoztatóján.
XIV. Leó pápa címert választott magának, és feltűnt mellette személyi titkára is, Edgard Iván Rimaycuna 36 éves perui pap.
A magyar kormány nem foglal állást egyik jelölt mellett sem, a jövőbeni megválasztott elnökkel viszont – az RMDSZ-szel egyeztetve – jó kapcsolatot kívánnak kialakítani a jövőben jelentette ki a Híradó.hu kérdésére Nacsa Lőrinc.
Rómában folytatta külföldi turnéját szerdán George Simion, a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) elnöke, a szélsőjobboldal államfőjelöltje.
szóljon hozzá!