Hiába a több mint egymillió aláírás. A Minority SafePack elnevezésű polgári kezdeményezés célja az volt, hogy védelmet és támogatást biztosítson Európa őshonos nemzeti kisebbségeinek
Fotó: Barabás Ákos
Az Európai Unió Bírósága 2025. június 5-én meghozta végső döntését a Minority SafePack kezdeményezés ügyében: a testület elutasította a fellebbezést, és ismételten helybenhagyta az Európai Bizottság döntését, amely szerint nem kíván jogalkotási javaslatokat benyújtani az európai polgári kezdeményezés alapján – tájékoztattak csütörtökön a kezdeményezők.
2025. június 05., 12:002025. június 05., 12:00
Vincze Loránt RMDSZ-es európai parlamenti képviselő, a FUEN elnöke és a Minority SafePack kezdeményezés koordinátora elmondta, hogy a Kezdeményező Bizottság, a FUEN és partnerei elfogadják a Bíróság döntését, de úgy vélik, az Európai Unió elmulasztott igazságosabb és egyenlőbb társadalmat biztosítani minden polgára számára.
„A döntés éles ellentétben áll a Bíróság korábbi, az MSPI-t támogató döntéseivel. Az EU részéről érkező jelek egyértelműek voltak: továbbra sem kívánnak foglalkozni a kisebbségvédelem kérdésével, amely egyes tagállamok számára érzékeny téma. Ezt a szándékot már a háromtagú bírói testület kinevezése egyértelművé tette: ennek elnöke és egyik tagja is olyan országok állampolgárai, amelyek a leghatározottabban ellenzik a kisebbségek ügyének európai rendezését.
– idézte a közlemény az EP-képviselőt.
A FUEN elnöke szerint az őshonos kisebbségek érdekében folytatott munkát nem fogják feladni.
„Bár célunkat nem sikerült elérnünk, nem adjuk fel. Az MSPI-vel sikerült európai szintű szolidaritást teremteni, felhívtuk a figyelmet az őshonos kisebbségekre, a több mint egymillió aláírással, az Európai Parlament, a Bundestag, az Országgyűlés, a holland parlament és számos régió döntésével társadalmi és politikai támogatást szereztünk az ügynek, és sikerült a kisebbségek védelmét az EU napirendjére tűzni. Ezekre az eredményekre építve folytatjuk a küzdelmet az uniós kisebbségvédelemért!” – szögezte le Vincze.
amely jövőképet és közös cselekvési tervet vázol fel minden európai kisebbségi szervezet számára. A kezdeményezés az EU-hoz, az Európa Tanácshoz, az EBESZ-hez és az ENSZ-hez fordul, hogy védjék és támogassák a kisebbségi kultúrákat és nyelveket, valamint biztosítsák jogaik védelmét.
A FUEN elnöke köszönetet mondott mindazoknak, akik hozzájárultak a Minority SafePack kezdeményezéshez: a Kezdeményező Bizottságnak, az RMDSZ-nek, az SVP-nek és a YEN-nek mint alapítóknak; a több száz résztvevő szervezetnek; a több mint egymillió támogató polgárnak; a Thomas Hieber jogász vezette védelemnek; valamint az Európai Parlamentnek, a Bundestagnak, az Országgyűlésnek és a holland parlamentnek, továbbá a kezdeményezést támogató regionális parlamenteknek.
Mint ismeretes, a Minority SafePack elnevezésű polgári kezdeményezés célja az volt, hogy védelmet és támogatást biztosítson Európa őshonos nemzeti kisebbségeinek. Az Európai Bizottság 2021-ben döntött úgy, hogy az EU-ban élő 50 millió nemzeti kisebbséghez tartozó ember és egy millió aláíró sürgetésére nem indít uniós jogalkotást a kisebbségek támogatása és védelme érdekében. Az Európai Törvényszék 2023-ban alapfokú, az Európai Bíróság pedig mostani jogerős döntésével a brüsszeli testület oldalára állt.
Fellebbezett a Minority SafePack (MSPI) kezdeményező bizottsága hétfőn az Európai Bizottság (EB) elleni eljárása keretében – közölte Vincze Loránt európai parlamenti képviselő, az Európai Nemzetiségek Föderatív Uniójának (FUEN) elnöke.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Bírálja Romániát az elnökválasztás körüli botrányok miatt egy, az Egyesült Államok külügyminisztériumának honlapján olvasható elemzés, amely ugyanakkor Magyarországhoz empatikusan viszonyul.
Elutasította a Ursula von der Leyennel, az Európai Bizottság elnökével szemben benyújtott bizalmatlansági indítványt az Európai Parlament csütörtökön.
Orbán Viktor miniszterelnök részvétét fejezte ki, a magyar külügyminisztérium pedig bekérette Ukrajna budapesti nagykövetét, miután ukrán toborzótisztek kényszersorozás közben megvertek egy magyar férfit Kárpátalján, aki később belehalt sérüléseibe.
Nagy-Britannia és Franciaország megteremti annak lehetőségét, hogy szükség esetén összehangolt módon alkalmazhassa önálló nukleáris elrettentő erejét – áll a két kormány csütörtökön ismertetett új nukleáris együttműködési deklarációjában.
A Hamász palesztin iszlamista terrorszervezet szerdán közölte, hogy beleegyezett tíz túsz szabadon bocsátásába a gázai tűzszünet elérésére tett erőfeszítések keretében.
Az Egyesült Államok tüzérségi lövedékeket és mobil rakétatüzérségi rakétákat szállít Ukrajnának – közölte két amerikai tisztségviselő szerdán a Reuters hírügynökséggel, napokkal azután, hogy Donald
Románia új elnöke, Nicușor Dan egy politikai szerelmi háromszög középpontjában áll, mivel Emmanuel Macron francia elnök és Friedrich Merz német kancellár páneurópai pártjai egyaránt udvarolnak neki, hogy csatlakozzon hozzájuk – írja a Politico.
Románia nemzetbiztonsági okok miatt kitiltotta területéről Ion Cebant, Chisinău főpolgármesterét, a Nemzeti Alternatíva Mozgalom (MAN) vezetőjét és másik két moldovai állampolgárt – erősítette meg szerdán a bukaresti külügyminisztérium.
Nem reagált érdemben a Kreml Donald Trump azon kijelentésére, miszerint Vlagyimir Putyin orosz elnök ostobaságokat mondott neki Ukrajna kapcsán.
Románia jelentős lépéseket tett afelé, hogy figyelembe vegye a Velencei Bizottság igazságügyi törvényekre ajánlásait, amelyek az igazságszolgáltatási rendszer függetlenségével foglalkoztak – közölte az Európai Bizottság 2025-ös jogállamisági jelentésében.
Látogatottsági adatok
2 hozzászólás