Fotó: Facebook/Minority SafePack
Fellebbezett a Minority SafePack (MSPI) kezdeményező bizottsága hétfőn az Európai Bizottság (EB) elleni eljárása keretében – közölte Vincze Loránt európai parlamenti képviselő, az Európai Nemzetiségek Föderatív Uniójának (FUEN) elnöke.
2023. január 23., 18:452023. január 23., 18:45
2023. január 23., 18:462023. január 23., 18:46
Az RMDSZ-es politikus lapunkhoz is eljuttatott közleményéből kiderül, hogy a kezdeményező bizottság és a FUEN elnöksége „egyhangúan” döntött a fellebbezés benyújtása mellett. (Ehelyett a helyes alak természtesen az egyhangúlag). A Minority SafePack elindítói 2021-ben fordultak az EU bíróságához, miután az Európai Bizottság elutasította, hogy jogalkotást kezdeményezzen az európai őshonos nemzeti kisebbségek védelmében.
A kezdeményezők most a EU Bíróságától remélnek jogorvoslatot, mivel úgy értékelik: a törvényszéki döntés nem áll összhangban az európai polgári kezdeményezéseket érintő saját ítéleteivel. A fellebbezési beadvány az intézményi részrehajlás példájaként hozza fel, hogy az EB képviselői hét alkalommal találkoztak a
tenyészállatok ketrecben tartásánának betiltását követelő End the Cage Age kezdeményezés képviselőivel, és csupán a szabályzat által előírt egyetlen alkalommal az MSPI képviselőivel. A döntés ugyanakkor hivatkozik olyan Európa tanácsi intézményekre és jogi eszközökre, amelyeknek az EU nem része és amelyeket az EU több tagállama nem ratifikált.
„Nehezményezzük, hogy a törvényszék mérlegelés nélkül az EB álláspontját ismételte meg, pedig az több pontjában is, tényszerűen nem igaz. Az állítás, hogy az unió már mindent megtett volna az MSPI-ban foglaltak, a kisebbségi nyelvek és kultúrák védelmében, jogilag nem támasztható alá” – szögezte le a FUEN elnöke. Vincze Loránt rámutatott: végigjárják a jogi utat, minden eszközt felhasználnak, ugyanis ezzel tartoznak a több mint ötvenmillió uniós polgárnak, aki valamelyik kisebbségi nyelvet beszéli. Úgy értékelte: az MSPI már így is eredményes volt az őshonos kisebbségek problémáinak megismertetése terén, de addig nem adják fel, amíg konkrét intézkedéseket nem érnek el.
Az EU Törvényszéke alapfokon 2022. november 9-én döntött az ügyben. A luxembourgi testület nem semmisítette meg az Európai Bizottságnak a Minority SafePack több mint egymillió aláírással alátámasztott javaslatairól szóló, 2021. januárban hozott elutasító döntését. A törvényszék szerint „az EU által a regionális vagy kisebbségi nyelvek fontosságának hangsúlyozása és a kulturális és nyelvi sokszínűség előmozdítása érdekében már megtett intézkedések elegendőek a kezdeményezés célkitűzéseinek eléréséhez”. Az Európai Unió Bírósága várhatóan két éven belül dönt az ügyben.
Donald Trump amerikai elnök közel-keleti megbízottja, Steve Witkoff vasárnap úgy nyilatkozott, hogy „bizakodó” a Katarban folyó gázai tűzszüneti tárgyalásokkal kapcsolatban.
Donald Trump amerikai elnök vasárnap közölte, hogy Patriot légvédelmi rakétákat fog küldeni Ukrajnába, mondván, hogy az ország védelméhez szükségesek, mert Vlagyimir Putyin orosz elnök „szépen beszél, de aztán este mindenkit lebombáz”.
Szigorú büntetések várnak a romániai sofőrökre, ha megsértik a közlekedési szabályokat Bulgáriában. A bírságokat az illető lakcímére küldik el a hatóságok.
Az európai törvényhozók megszavazták a légitársaságok bonyolult kézipoggyász-díjainak eltörlését és az iparág egészében a szabványosítás előmozdítását.
Tavaly öt év után először fordult elő, hogy több romániai távozott Németországból, mint ahányan odaérkeztek.
,,Ukrajna háborúban álló ország, de ez nem jogosítja fel mindenre. Az ukránoknak nincs joguk a kényszersorozás során embereket agyonverni" – idézte szombaton a hirado.hu Orbán Viktort.
Donald Trump amerikai elnök 30 százalékos vámot vetett ki az Európai Unióból és Mexikóból érkező importtermékekre szombaton augusztus 1-jei hatállyal.
A nyomozók ijesztő felfedezést tettek az Air India 171-es járatának júniusban történt, 279 ember életét követelő balesetének előzetes vizsgálata során – számolt be a BBC.
A 45 éves Sebestyén Józsefet Beregszász főutcájáról hurcolták el, majd egy vasdoronggal olyan súlyosan bántalmazták az ukrán karhatalmiak, hogy később már lábra sem tudott állni. Az ügy országos felháborodást váltott ki.
Megsebesült a román zsoldosokból álló, ukrán oldalon harcoló Getica harccsoport két katonája a frontvonalban egy orosz dróntámadásban.
szóljon hozzá!