Az egykori Jugoszlávia területén elkövetett háborús bűnöket vizsgáló Nemzetközi Törvényszék (NT) csütörtökön kihirdetett ítéletében negyvenéves börtönbüntetésre ítélte Radovan Karadzsics volt boszniai szerb elnököt. A bíróság az ellene felhozott tizenegy vádpontból tízben bűnösnek találta Karadzsicsot.
2016. március 24., 18:292016. március 24., 18:29
A törvényszék felelősnek találta a volt elnököt a Szarajevó ostromakor elkövetett háborús bűncselekményekért. Kimondta azt is, hogy Karadzsics felelős a srebrenicai népirtásért.
Az NT elnöklő bírája, O-Gon Kvon által ismertetett ítélet szerint Karadzsicsot egyéni büntetőjogi felelősség terheli Szarajevó 1992–1995 közötti ostromáért, amelyben ezrek lelték halálukat. A boszniai szerb hadsereg Karadzsics jóváhagyása nélkül nem ágyúzhatta, illetve lövethette volna orvlövészekkel a – háború előtt szerbek, muzulmánok és horvátok által vegyesen lakott – boszniai fővárost – indokolta az ítéletet a bíró.
A boszniai háború 1992. április 6-án Szarajevó ostromával robbant ki, mintegy 100 ezer halálos áldozatot követelt és másfél millió embert tett földönfutóvá. Miután a szerbeknek rohammal nem sikerült bevenniük az 1000–1500 méter magas hegyek közti katlanban lévő boszniai fővárost, megpróbálták teljes blokáddal térdre kényszeríteni. A városban 1993 szeptemberére 35 ezer épület semmisült meg, s gyakorlatilag nem maradt olyan, amelyet ne ért volna valamilyen kár.
A modern kori európai történelem egyik legsúlyosabb vérengzése is a boszniai háborúban, a szerb enklávéba ékelődött, túlnyomórészt muszlimok lakta Srebrenicában történt 1995 nyarán. A város 1993 óta ENSZ-védelem alatt állt, ám az ott állomásozó 450 holland békefenntartó – megfelelő fegyverzet és felhatalmazás híján – nem volt képes ellenállni az előrenyomuló szerbekkel szemben.
1995. július 11-én átadták a támadóknak a menekültekkel zsúfolt települést, az alku része volt, hogy a városban rekedt civilek szabadon távozhatnak. A szerbek azonban a városon kívüli ellenőrzőpontokon leszállították a buszokról a férfiakat és a fiúkat, akiket elhurcoltak, és a következő napokban kegyetlenül lemészároltak, a vérengzésnek több mint nyolcezer áldozata volt.
Sulyok Tamás köztársasági elnök vatikáni találkozójuk során arra kérte XIV. Leó pápát, hogy amint teheti, látogasson el ismét Magyarországra.
Hitetek és örömötök szolgája akarok lenni – mondta XIV. Leó a péteri szolgálatának kezdetét jelentő szentmisén vasárnap a vatikáni Szent Péter-téren, hangsúlyozva, hogy a péteri szolgálat két dimenziója a „szeretet és az egység”.
Romániai idő szerint vasárnap 13 óráig több mint 1 millió román állampolgár szavazott külföldön az elnökválasztás második fordulójában – derül ki az Állandó Választási Hatóság (AEP) valós idejű adataiból.
Romániai idő szerint szombaton 22 óráig több mint 700 ezer román állampolgár szavazott külföldön az elnökválasztás második fordulójában – derül ki az Állandó Választási Hatóság (AEP) valós idejű adataiból.
Donald Trump amerikai elnök szombaton a Truth Social nevű közösségi oldalán bejelentette, hogy hétfőn telefonon tárgyal Vlagyimir Putyin orosz elnökkel az ukrajnai háború leállításáról.
Romániai idő szerint szombaton 16.40 órakor átlépte az 500 ezret az elnökválasztás második fordulójában külföldön szavazó román állampolgár száma – derül ki az Állandó Választási Hatóság (AEP) valós idejű adataiból.
Péter apostol sírjánál kezdődik, majd a Szent Péter téren folytatódik XIV. Leó jelképekben gazdag beiktatási szertartása, amely politikai találkozókra is lehetőséget ad vasárnap.
Romániai idő szerint szombaton 11 óráig több mint 270 ezer román állampolgár szavazott külföldön az elnökválasztás második fordulójában – derül ki az Állandó Választási Hatóság (AEP) valós idejű adataiból.
Nem kívánta kommentálni a Krónika kérdésére az Egyesült Államok Belbiztonsági Minisztériuma (DHS) azt az értesülést, miszerint Romániának a vízummentességi programból való kizárásához hozzájárult a tavalyi elnökválasztás eredményének érvénytelenítése.
Romániai idő szerint pénteken 21 óráig több mint 200 ezer román állampolgár szavazott külföldön az elnökválasztás második fordulójának első napján – derül ki az Állandó Választási Hatóság (AEP) valós idejű adataiból.
szóljon hozzá!