– tette hozzá a középkorú orvos.

A vakcinákról szólva elismerte, a legelején őbenne is megfogalmazódtak kételyek. „Semmi baj nincs azzal, ha valaki egy új dolog megjelenésekor elkezd tájékozódni, kérdéseket tesz fel. Senkit sem szabad elítélni ezért. A baj az, amikor az információkat egyesek úgy adagolják, hogy azok téves következtetésekhez vezetnek. Próbáltam az angliai tapasztalataimat megosztani az otthoniakkal, az erdélyiekkel, és meglepett néhány reakció. Fenyegetően léptek fel egy jótanáccsal szemben, ami rendkívül fájdalmas – hangsúlyozta a gyergyószentmiklósi származású orvos. –Sokan tagadják a realitást.

Lehet hinni dolgokban. Szeretjük a legendákat, a sárkányt, a szegénylegényt, a három királyfi közül a kicsit, a mítoszokat, a meséket. De vannak olyan helyzetek, amikor a realitás felébreszt. Angliát felébresztette.”

A nyolcvan év fölöttiek körében drasztikusan visszaesett az igazolt koronavírusos esetek számára vetített halálozások aránya – számolt be az Oxfordi Egyetem bizonyítékokon alapuló orvoslással foglalkozó központja. A Daniel Howdon, Jason Oke és Carl Heneghan által végzett analízis eredménye szerint harmadával esett vissza a halálozási arány a nyolcvan év fölöttiek esetében, illetve a fiatalabbaknál is tapasztaltak javulást, igaz, az egyelőre még csak nyolcszázalékos.

A vakcinák hatásával kapcsolatos adatok egyelőre még nem véglegesek, mivel az oltások első adagjának beadását követően néhány héten belül alakul ki valamiféle immunválasz, aminek a halálozások arányára gyakorolt hatása további hetek alatt figyelhető meg, a lappangási idő figyelembevételével. Az adatok ugyanakkor mutathatják az első jelét annak, hogy az oltások valóban hatásosak. Daniel Howdon szerint

és összhangban vannak a vakcinázás hatásával kapcsolatos kezdeti megállapításokkal, melyek a halálozási arányok csökkenését jelezték előre. Múlt héten egyébként már átlépte a 13 milliót a Nagy-Britanniában egy adaggal beoltottak száma, több mint félmillióan pedig már a második adag vakcinát is megkapták az országban.

A brexit az oltási hatékonyság szempontjából előnyt jelentett: London egyedül dönthetett a vakcina vásárlásakor, nem kötötte a brüsszeli bürokrácia. Nagy-Britanniában kitűnő egyetemek vannak, magas szintű a kutatás. Ennek eredményeként

Weil Gyula felemlegette, hogy a szigetország kormánya hibásan indított a járvány elején, a svéd modellt követte, nem zárt le semmit, de gyorsan rá kellett jönnie, hogy ez zsákutca. „Gyorsan és jól tudott váltani” – szögezte le a korábban Erdélyben dolgozó orvos. Úgy véli, most olajozottan működik a Covid elleni egészségügyi fellépés. Egyrészt az emberek nagy része megfogadja a tanácsokat, másrészt megkönnyítik a helyzetét, amikor bizonytalan. „A 111-es telefonszámon jelentkezhet bárki, akiben felmerül a fertőzöttség gyanúja. A telefonálót kikérdezik az állapotával kapcsolatban, ha kell, a családorvoshoz, adott esetben a sürgősségire irányítják. Ha szükséges, kiküldik hozzá a mentőket. A családorvosok is élnek a telefonos, de a videón keresztüli segítséggel is” – számolt be az angliai megoldásokról Weil Gyula.

De azért is, mert nem tetszett nekik az EU bürokratizmusa, az, hogy úgy érezték, figyelmen kívül hagyják akaratukat Brüsszelben” – ecsetelte a brexitet megelőző hangulatot Weil Gyula.

Arról is beszélt, hogy sok kelet-európai hazament a kilépés után. Szerinte rosszul döntöttek, mert most zárulnak a kapuk. Az Egyesült Királyság 2021. január 1-jén bevezetett egy pontalapú bevándorlási rendszert, amely a képességeket és a tehetséget helyezi előtérbe, és nem azt, hogy egy személy honnan jön. Azaz csak azokat fogadják be, akire szükség van munkaerő szempontjából. Aki viszont maradt, igényelhette az ingyenes, hosszabb időre szóló tartózkodási engedélyt, amelyet gond nélkül megadtak, tette hozzá az orvos. Weil Gyula elmondta: egyelőre iskolába járó gyerekei miatt az apai felelősségvállalásnak tesz eleget, de valamikor bizonyosan visszatelepülnek Erdélybe.